|
Menü |
|
| |
|
¤¤HÁTTÉRZENÉM¤¤ |
|
| |
|
¤MENÜ1¤ |
|
| |
|
¤KÉPEK-MENܤ |
|
| |
|
¤¤MENÜ2¤¤ |
|
| |
| |
|
¤KAPCSOLÓDÓ-ANYAGOK¤ |
|
| |
|
|
|
¤KARÁCSONYI AJÁNDÉK, ANGYALFIA¤ |
|
Karácsonyi ajándék, angyalfia
→ karácsonyra adott, kapott ajándék (→ ajándékozás). Ókori előzménye a római újévi ajándék, a strena, amelyet Kalendae Januariae (jan. 1.) alkalmával küldözgettek egymásnak az emberek, korai megjelenési formája sütemény, (aranyfüsttel bevont) gyümölcs, szerencsét hozó gally volt. Ezeket később értékes, főleg pénzajándékok szorították ki. Céljuk a sikeres évkezdés biztosítása volt. A középkor első időszakában a karácsony és → újév egy időre esett (így az újévi és a karácsonyi ajándék nem választható el élesen), ekkor ajándékozták meg feljebbvalók alárendeltjeiket: a pápa a bíborosokat, feudális urak alattvalóikat, apátok a szerzeteseket. A magyar király is megajándékozta udvari népeit. Az újkor elején részletesebben leírt karácsonyi ajándékok között szerepel a feldíszített ág, mint ahogy maga a → karácsonyfa is egyfajta karácsonyi ajándék. A német protestantizmus a 17. sz.-tól döntően családi ünneppé tette a karácsonyt, s ettől kezdve az ajándékozás főleg családi körben jutott jelentőséghez: elsősorban szülők ajándékozták meg gyermekeiket. Általánosan elterjedt gyermekhiedelem volt, hogy az ajándék adója földöntúli lény. A német területen a 16. sz.-ban ajándékozóként fellépő Szent Miklós az elődje a mi → Mikulásunknak, de az amerikai Karácsony apónak és az orosz gyerekeket megörvendeztető Fagy apónak is. A német protestantizmus szorította ki alakját saját területéről, és náluk jelent meg először Jézus (Jézuska) e szerepben. 1601-ből való német ábrázoláson Szent Kristóf vállán ülő kis Jézus hozza az ajándékot, pontosabban Szent Kristóf tartja kezében a lombos (nem fenyő!) fát, rajta kolbász, hurka, kenyér, perec, tisztított liba, italos edények. A kis Jézus csak az egyik ajándékot fogja. A karácsonyi ajándék nálunk a karácsonyfa elterjedéséhez hasonló utat járt be, s családi szokássá válása előtt földesurak oszthattak karácsonyi ajándékot. Az ajándékot hozó személye nem egységes, az erdélyi magyarok körében az → angyal, sőt az aranyos csitkó ismert. A parasztságnál nagyobb arányú karácsonyi ajándékozás csak a felszabadulás után bontakozott ki, a vásárlási lehetőségek megnövekedésével. A karácsonyi ajándékozás jelenleg világszerte óriási méreteket öltött, amiben nagy szerepe van a kereskedelem propagandájának, a nagyszabású karácsonyi vásároknak. A karácsonyi ajándék-csomagokra fenyőágat szokás tűzni, s ebben a karácsonyi ajándékozás korai formáinak hagyományát láthatjuk. – Irod. Spamer, Adolf: Weihnachten in alter und neuer Zeit (Jena, 1937); Dömötör Tekla: Naptári ünnepek – népi színjátszás (Bp., 1964). Ajándékozás
A római világban a napfordulókor ünnepelt Saturnalia (dec. 17.) a vidámság és az ajándékozás napja volt, a római újévkor (jan. 1.) pedig a házakat zöld növényekkel és lámpákkal díszítették, a gyerekeknek és a szegényeknek pedig ajándékot adtak. A niceai zsinat után ez meglévő szokás is keresztény köntösbe öltözött, és amikor Szent Miklós napja is az ünnepkörhöz került, az ajándékozás szokása is egy keresztény szent neve alatt folytatódott tovább (bár nem kevés országban - így nálunk is - az ajándékozás karácsonyi szokása csak áttételesen köthető Szent Miklós napjához).
| |
|
|
|
*KEDVENC OLDALAK * BARÁTOK* |
|
| |
|
Naptár |
|
2024. Január
H | K | S | C | P | S | V | 01 | 02 | 03 | 04 | 05 | 06 | 07 | 08 | 09 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 | 01 | 02 | 03 | 04 |
|
| | |
|
*ÜNNEPI IRODALOM* |
|
| |
|
**MENÜ** |
|
| |
|
***MENÜ-2*** |
|
| |
|
|