Krisztus sz�let�s�nek kereszt�ny �nnepe

Krisztus sz�let�s�nek meg�nnepl�se csak k�s�bb, a kereszt�nys�g t�rh�d�t�s�val ker�lt el�t�rbe, �m ezut�n fokozatosan egybekapcsol�dott a t�li napfordul� pog�ny �nnep�vel. T�nylegesen Nagy Konstantin egyh�zi reformja, �s a kereszt�nys�g �llamvall�sk�nt val� bevezet�se ut�n, �s a niceai zsinat int�zked�sei kapcs�n 325 �s 335 k�z�tt ker�lt sor az �nnep elismer�s�re. Az �nnep kit�z�s�nek c�lja az volt, hogy lez�rja a J�zus Krisztussal kapcsolatos vit�kat, �s a niceai zsinat hat�rozat�t liturgikus eszk�z�kkel tegye n�pszer�v�, amely szerint J�zus Krisztus isten is �s ember egy szem�lyben. Az �nnep napj�nak megv�laszt�sa nem volt egy�rtelm�, mert J�zus sz�let�se napj�val kapcsolatban a sok uralkod� elm�let k�z�l a t�li napfordul� csak az egyik id�pont volt.

Egyes v�lem�nyek szerint J�zus december 20-�n sz�letett, �m m�sok szerint �prilis 18-19-�n, m�g megint m�sok szerint november 25-�n, s�t egyes elm�letek szerint V�zkeresztkor, azaz janu�r hatodik�n l�tta meg a napvil�got. A zsinat ut�n a hat�rozat december 25-�t jel�lte meg az �nnep napj�nak, hogy ezzel a m�r eml�tett "Sol Invictus"-t, a Gy�zedelmes Nap-ot ellens�lyozz�k, �s a pog�ny �nnepet a Szent Iv�n-�jszak�hoz hasonlatosan �j form�ban a kereszt�ny �nnepnapok �s szok�sok r�sz�ve tegy�k. �gy lett "Sol Invictus" napj�b�l "Sol Salutis" (az �dv�ss�g napja), amely m�r a Megv�lt� sz�let�s�t �nnepelte. A kor�bbi sz�let�snap, amely V�zkereszt n�ven a kar�csony ut�ni tizenkettedik nap, J�zus megkeresztel�s�nek napja lett, �s v�g�l a h�sv�ti b�jth�z hasonl�an el�k�sz�leti napokat, adventet (advenio - elj�n) csatoltak az �nnep el�. A IV. sz�zad sor�n a legt�bb keleti egyh�z �tvette J�zus sz�let�s�nek �nnep��l a december 25-i d�tumot. Az ellen�ll�s Jeruzs�lemben tartott a legtov�bb, de v�g�l ott is elfogadt�k az �j id�pontot. Az �rm�ny egyh�z azonban a mai napig ragaszkodik a janu�r 6-i kar�csonyhoz. Miut�n keleten is december 25-�n r�gz�lt a kar�csony, J�zus keresztel�s�re, mint epif�ni�ra (Isten megjelen�se) janu�r 6-�n eml�keztek (itt azonban a napt�rreformok elutas�t�sa miatt tol�dik janu�rra a kar�csony).

Az �nnep minden nyelven saj�t nevet kapott, amely azt t�kr�zi, hogy ennek mindenhol k�l�nleges jelent�s�ge van. A magyar "kar�csony" sz� szl�v eredet�, �s a "korcsun", azaz "l�p�, �tl�p�" sz�b�l sz�rmazik. Ez a sz� az �j�vbe val� �tl�p�st jelzi, teh�t �si, napt�ri (�s egyben a napfordul�hoz kapcsol�d�) eredet�, ak�rcsak a lengyel megfelel�je, a "kolenda", vagy az orosz "kolj�da", ami viszont kar�csonyi �neket jelent. Az angol "Christmas" sz� Krisztus nev�re utal, m�g a n�met "Weihnacht" �s a holland "kertsmisse" a szent �j egyh�zi �nnepl�s�re utalnak. A latin "natalis" (sz�let�s) sz�b�l sz�rmazik a latin nyelvek mindegyik�nek kar�csony szava: a francia "noel", az olasz "natale" a spanyol "navidad" illetve m�g a walesi "nadoling" sz� is. A kar�csony �sibb, napfordul�t id�z� jelleg�t a skandin�v "Jul" sz� id�zi, melyb�l az �angol "Yule" is sz�rmazik. A sz� pontos jelent�se azonban nem ismert, tal�n a t�li �nnepi id�szak eredeti nev�t jel�lheti.