DECEMBER 13. LUCA NAPJA

Kev�s olyan jeles nap van, amelyhez annyi hiedelem �s szok�s kapcsol�dna, mint Luca napj�hoz. Ez a nap �pp�gy alkalmas volt term�kenys�gvar�zsl�sra, mint h�zass�g-, hal�l- �s id�j�r�sj�sl�sra, bizonyos n�i munk�k tilt�s�ra, valamint a lucasz�k k�sz�t�s�re.

Ak�rcsak a t�li �nnepk�r m�s napjain, ilyenkor is j�soltak az els� l�togat�b�l a v�rhat� �llatszaporulatra. „Ha Luca reggel�n f�rfi j�r n�lunk, akkor a szaporod�s bika lesz, s ha n� j�r leghamar�bb n�lunk, akkor a szaporod�s �n� lesz. Luca nap reggel�n, mikor felkel�nk, mindig v�rjuk, hogy ki j� leghamar�bb n�lunk. Hogy a b�r�nyk�k n�st�nyek lesznek, s a borj�csk�k �n�csk�k lesznek, vaj bik�k lesznek”.

E napon a c�l els�dlegesen a ty�kok term�kenys�gvar�zsl�sa volt. Ehhez kapcsol�dott a n�k munkatilalma is. Orsz�gszerte �gy tartott�k, ha ezen a napon fonn�nak, vagy varrn�nak, akkor ezzel bevarrn�k a ty�kok fenek�t. A praktik�k, m�gikus elj�r�sok �s sz�vegek a ty�kok szaporas�g�t, toj�shozam�nak n�veked�s�t igyekeztek el�seg�teni.

„Luca napj�n sok mindent megcsin�ltunk, hogy szerencsing legyik az aproj�sz�gho. �jjel, 12 �rakor megpiszkaf�ztuk a ty�kokat, hogy j�l tojjanak. Ha nem v�t toj�s, aszt montuk: Nem j�l piszkaf�ztunk! Az �sszel eltett �gas-bogas, �jas tingirit (= tengeri, kukorica) Lucanapj�n reggel �s kar�cson m�snapj�n etett�k meg, hogy sok legy�k bel�l�k, j�l szaporoggyanak:

Pipi, pipi pipik�im,

Gyertek el� picik�im!

Fijas tingirimet adom,

Tik meg nekem toj�st attok...

�gy h�vogattam az eresz al�, a reggeli etet�sre. Dar�lt napraforg�val apr� pog�cs�kat s�t�tt�nk, hogy a ty�kok sokat tojjanak. Legal�bb h�t f�le magot sz�rtunk nekik Lucakor. K�rbe sz�rtam nekik a tingirit, mikor etettem:

Szent Luca, abroncsba sz�rt kukorica!”

(Beretty��jfalu; S�ndor M. 1976: 228)

Csuz�n piszkavassal meg�rintett�k a ty�kokat, �s k�zben mondt�k: „Az �n ty�kom tojj, tojj, tojj, a szomsz�d� kotkod�t”, Kop�cson, pedig �gy sz�lt a mond�ka: „Ty�kom, ty�kom tojj toj�st. A m�s� meg Koktokod�cst!”.

Orsz�gszerte ismert hiedelem volt, hogy ilyenkor a gazdasszony, „Aki soha ilet�ben nem lopott, Luca napj�n lop a szomsz�dt�l egy marik szalm�t s egy toj�st, beteszi a toj�f�szekbe s azt mongya:

A mi ty�kunk tojog�jjon,

a szomszid� kotkod�jjon!”

(S�ndor M. 1976: 228)

Az�rt, hogy j� �l�sek legyenek a ty�kok, a gazdasszonynak napk�zben �lnie vagy fek�dnie kellett. „�lni kell a kuck�ban, hogy sok kotl�sty�k legyen!” – tartott�k Zagyvar�kason.

A Dun�nt�l egyes falvaiban a k�zelm�ltig szok�s volt a Luca-napi kotyol�s. Fi�gyerekek h�zr�l h�zra j�rva mondt�k, �nekelt�k a term�kenys�gvar�zsl� m�gikus sz�veg�ket:

Luca-Luca kitty-kotty

Tojjanak a tiktyok, luggyok!

Kalb�szunk olyan hosszi legyen, mint a falu hossza!

Szalonn�juk olyan vastag legyen, mint a mestergerenda!

Zs�rjuk annyi legyen, mint k�tba a v�z!

P�nz�k annyi legyen, mint pelyvakuty�ba a pelyva!

L�nyok cs�cse akkora legyen, mint a bugyogakors�!

L�nyok segge akkora legyen, mint a kemence sz�ja!

Fejsz�jek, f�r�juk �gy �lljon a helibe, mint az �n t�k�m a helibe!

Luca, Luca kitty-kotty tojjanak a tiktyok, luggyok!

(B�k, Vas m; T�trai Zs. gy. 1966)

A Luc�z�k, kotyol�k t�rd�k al� szalm�t tettek, amit azut�n a gazdasszony a ty�kok al� vitt. Ha nem kaptak adom�nyt, fenyeget�ztek: „Egy csib�j�k legyen, az is vak legyen!”

Az Ipoly menti falvakban m�g az �tvenes �vekben is j�rtak Luc�zni a fi�gyerekek. Keleny�n a k�vetkez� mond�k�val:

Ac�t hosztam keteknek,

Cin legyen t�jjok,

Cin legyen kan�jjok, vill�jok!

A tehenek bornyazzanak,

A diszn�k malacozzanak,

A zasszonyok fiazzonak!

Annyi verem buz�jjok legyen,

Mint �gen a csillag!

A tyukok meg igy heverjenek, e!

(Cs�ky, 1987: 23–24)

A honti lucavers ehhez m�g szerencs�s p�rv�laszt�st is k�v�n:

Hever� legyen a tyukjok, ludjok,

bornyazzon meg a tehenjek,

csikozzon meg a lovok,

fiazzon meg az asszonyok,

vas legyen fazekok,

cin legyen t�ny�rjok!

A l�nnak sz�p m�tk�t,

a leginnek azok szerint,

Dics�rtess�k az Ur J�zus!

(Cs�ky, 1987: 25)

A Luc�z� fi�knak az�rt is �r�ltek, mert a hiedelem szerint, ha fi�gyermek �rkezett els�nek a h�zhoz, „szerencse lett a ty�kok k�z�tt”, ha azonban n� j�tt volna, a ty�kok nem tojnak �s nem hevernek meg. S�t, att�l is f�ltek, hogy eg�sz �vben t�rni fognak a t�ny�rok. V�rdar�con a gyerekek kotyoltak. �lve mond�k�t mondtak:

Kitty-kotty, galagonya kett�,

Az �n t�k�m is kett�,

�gy �lljon a fejsze a f�ba,

Mint az �n p�cs�m a l�nyba.

(L�badi, 1988a: 304)

A gazdasszony az�rt �ltette le �ket a konyh�ba, hogy a ty�kok j� �l�sek legyenek. K�sz�nt�j�k�rt toj�st kaptak aj�nd�kba. Luca-napkor abroncsb�l etett�k a ty�kokat, hogy sz�t ne sz�ledjenek.

A n�i munk�k egy r�sz�nek tilt�sa a ty�kok term�kenys�gvar�zsl�s�val volt kapcsolatos, ak�rcsak az el��rt munk�k. �ltal�ban tollat fosztottak ezen a napon, hogy a ty�kok k�nnyen tojjanak. Mindenfajta fejt�-, bont�munk�t alkalmasnak tartottak. P�ndon tollat fosztottak �s babot fejtettek. Luca-napkor tilalmas munk�k voltak m�g – a varr�son, fon�son k�v�l – a mos�s, l�goz�s, keny�rs�t�s. A T�pi�s�gon az�rt nem mostak, mert att�l f�ltek, hogy aki ezt megszegi, k�v� v�lik. Az Ipoly menti falvakban, pedig az�rt nem s�t�ttek kenyeret, mert „Luca r��t a lap�tra oszt, �sszenyomta a kenyeret. Lep�nyt k�ll�tt neki s�tni”. Ugyancsak az Ipoly ment�n �gy hitt�k, ha fon valaki ezen a napon, „Luca m�j beveti ors�j�t a kemenc�be!” Luca napj�t gonoszj�r� napnak tartott�k az eg�sz magyar nyelvter�leten, ez�rt k�l�n�sen v�dekezni kellett a boszork�nyok ront�sa ellen.

A T�pi� vid�k�n is fokhagym�val v�dekeztek a rossz, �rt� hatalmak ellen. Az �lak ajtajaira keresztet rajzoltak, mik�zben mondt�k: „Luca, Luca t�vol l�gy!”. T�pi�szentm�rtonban nem a Luc�t�l, hanem a boszork�nyokt�l �vt�k az �llatokat. Az Ipoly menti falvakban a boszork�nyok ront�sa ellen �gy v�dekeztek, hogy megfokhagym�zt�k az �llatok fej�t, az ist�ll� ajtaj�t, el�je meg hamut sz�rtak, hogy a macska k�p�ben j�r� boszork�ny nyomait felszedhess�k. Lefekv�s el�tt mindenkinek fokhagym�t kellett nyelnie. A s�pr�ket eltett�k, nehogy a boszork�nyok azon nyargaljanak a Gell�rt-hegyre. Keleny�n az �lajt�t d�rzs�lt�k fokhagym�val a boszork�nyok ellen. Pereszl�nyben a h�z ajtaj�t, mik�zben mondt�k: „�zd el Isten a h�zunk t�j�r�l az �rd�g�t”. Ipolyvarb�n fokhagym�s kenyeret ettek, hogy a boszork�nyok ne menjenek be a h�zba.

�ltal�ban tiltott�k ezen a napon a k�lcs�nad�st. A Csall�k�zben sem adtak ki semmit se a h�zb�l Luca-napkor, nehogy a boszork�ny kez�re ker�lve bajt hozzon a h�zra. J�noshid�n �ltal�nos hiedelem szerint Luca napj�n k�s�rtet j�r, ezt nevezik lucadiszn�nak. A lucadiszn� gyermekijeszt�kben is el�fordul. Azzal ijesztgett�k a rossz gyereket. hogy elviszi a lucadiszn�. A lucadiszn� az �llat alak� k�s�rtetekkel hozhat� kapcsolatba, �s a felvid�ki szlov�k, morva n�phitb�l �tvett hiedelemalak. Alkalmas volt a nap, ront�sra is, aki a m�sik tehen�t�l el akarta venni a tejhasznot, ezen az �jjelen titokban megfejte a szomsz�d tehen�t, �s a kereszt�tra vitte a tejet. J�sl�, var�zsl� elj�r�sok k�z�tt szerepel Luca-napkor is a tollaspog�csa, �n. lucapog�csa k�sz�t�se (ha P�l-napkor s�tik, p�lpog�cs�nak nevezik). A j�sl� elj�r�s l�nyege az, hogy akinek s�t�s k�zben a pog�cs�j�n a toll megperzsel�dik, annak k�zeli hal�lt jelez. F�leg a D�l-alf�ld�n ismert�k ezt a hiedelmet. Lucapog�cs�val j�soltak a j�vend�belire, �gy, hogy beles�t�ttek c�dul�n egy-egy f�rfinevet. Luca napj�n sok egy�b h�zass�gj�sl� elj�r�s volt az eg�sz magyar nyelvter�leten. A Dr�vasz�gben a szem�tdombra �llva hallgat�ztak, s ahonnan a kutyaugat�st vagy kakaskukor�kol�st hallott�k, �gy v�lt�k, abb�l az ir�nyb�l j�n majd az a leg�ny, aki �ket elveszi feles�g�l. Gomb�cot is f�ztek. A gomb�cba f�rfineveket rejtettek c�dul�ra �rva, s amelyik a leghamarabb felj�tt, �gy v�lt�k, hogy abban a gomb�cban rejt�zik a j�vend�beli neve. Ahol t�bb l�ny volt a csal�dban, �gy j�soltak, p�ld�ul a Dr�vasz�gben, hogy a saj�t neveiket tett�k a gomb�cba. Amelyik� legel�sz�r j�tt fel, az megy els�k�nt f�rjhez. A j�sl�, var�zsl� elj�r�sok t�bbs�g�t Luca �s kar�csony k�z�tt kellett elv�gezni. �gy az alm�val val� j�sl�st: Keleny�n minden nap haraptak bel�le egy darabk�t, majd a marad�kkal az �jf�li mis�re mentek, s �gy v�lt�k, akivel els�nek tal�lkoznak, olyan nev� lesz a f�rj�k. Ugyancsak a n�vre tudakoz�d�s m�sik m�dja az �n. lucac�dula. �ltal�nosan ismert elj�r�s szerint a c�dul�kra f�rfineveket �rnak, abb�l minden nap egyet t�zbe vetnek, s ami kar�csonyra utolj�ra marad, az lesz a j�vend�beli neve. A pereszl�nyi l�nyok 12 c�dul�t �rtak, �s Luca-nap ut�n kezdt�k t�zbe vetni.

Lucakor is, ak�rcsak Katalin-, Andr�s- �s Borb�la-napkor, sokfel� szok�s volt, hogy gallyakat v�zbe tettek, s ha kar�csonyra kiz�ld�lt, a le�ny k�zeli f�rjhezmenetel�t j�solta. Zs�r�n a l�nyok somgallyat tettek a v�zbe, hogy kar�csonyra kiz�ld�lj�n. Ezt magukkal vitt�k az �jf�li mis�re, ut�na titokban meg�rintett�k azt a leg�nyt, akit ily m�don is igyekeztek magukhoz k�tni.

Luca-napkor vetett�k el az �n. lucab�z�t, ha kar�csonyra sz�pen kiz�ld�l, a k�vetkez� esztend�re j� term�st j�sol. A lucab�z�nak k�l�nf�le v�ltozatai ismertek. A Szer�ms�gben 2–3 mar�k b�z�t vetnek el egy kis t�ny�rba, a k�zep�be m�csest tesznek, olajat b�llel, ami kar�csonyt�l v�zkeresztig �g. Kar�csonyig kiz�ld�l. Pacs�ron kar�csonykor megny�rt�k a lucab�z�t �s szalaggal, �tk�t�tt�k. Sz�kelykev�n 12 szemet vetettek. Kar�csony ut�n a baromfinak adj�k. �jabban a temet�kbe is visznek lucab�z�t. A Csall�k�zben egy t�l v�zbe tett�k a b�zaszemeket, ez kar�csonyra kics�r�zott. Ez ut�n t�lra tett�k, hogy olyan gazdag legyen a term�s, mint a kics�r�zott gabona. A sarjak nagys�g�b�l a k�vetkez� �v term�s�re k�vetkeztettek.

Luca napj�n kezdt�k fonni az �n. lucasugarat (= ostort) kar�csony est�j�ig. Akkor ezzel pattogtattak. V�rkonyban azt tartott�k, ezzel k�nnyen lehet kezelni az igavon� �llatokat.

Az id�j�r�sj�sl� praktik�k ideje ugyancsak a Luc�t�l kar�csonyig terjed� id�szakban volt. K�zismert az �n. lucakalend�rium, mikor a Luca �s kar�csony k�zti tizenk�t nap id�j�r�s�b�l j�solnak az elk�vetkez� tizenk�t h�nap id�j�r�s�ra. Hasonl�an k�zismert a hagymakalend�rium. Tizenk�t bes�zott hagymalev�l seg�ts�g�vel igyekeznek megj�solni a k�vetkez� �v havonk�nti csapad�koss�g�t, illetve sz�razs�g�t, att�l f�gg�en, hogy a hagymalev�l �tnedvesedett-e.

A boszork�nyok felismer�s�re k�sz�lt az �n. lucasz�k, melyet ugyancsak Luca-napt�l kar�csonyig kellett elk�sz�teni. „Luca-napt�l kar�csonyig csin�lt�k a lucasz�ket, vasnak nem volt szabad benne lenni. Kerek sz�k, h�rom-h�rom l�bbal. Azt elvitt�k a templomba, ha k�sz�t�je r��llt, megl�tta r�la ki a boszork�ny a templomban. A boszork�nyoknak szarvuk volt, de azt csak a lucasz�kr�l lehetett l�tni”. Ha valami munka nehezen k�sz�l, azt mondj�k: „Na ez es olyan nehezen k�sz�l, mint a lucasz�ke”. Pereszl�nyben a lucasz�k kilencf�le f�b�l: k�k�ny-, bor�ka-, j�vor-, k�rte-, som-, jegenyefeny�-, ak�c-, cser- �s r�zsaf�b�l k�sz�lt. Sz�get nem lehetett beleverni, az �keket b�kkf�b�l faragt�k. Az �jf�li mis�n kellett r��llni, hogy megl�ss�k a boszork�nyokat, ut�na nyomban el kellett �getni, mert elvert�k v�na a boszork�nyok. Ipolyvarb�n a lucasz�k tulajdonosa m�kot vitt mag�val az �jf�li mis�re, hogy hazafel� elsz�rja, ellenkez� esetben „sz�tszaggatt�k v�na a boszork�nyok”. A K�z�ps�-Ipoly ment�n mindig a templom ajtaj�ba tett�k a lucasz�ket, s onnan figyelt�k a boszork�nyokat. Ipolykeszin a kereszt�ton is r��lltak a lucasz�kre, mert itt gy�lekeztek a boszork�nyok. Lucasz�ket a Dr�vasz�gben is k�sz�tettek. A leg�ny m�kot sz�rt, nehogy a boszork�nyok utol�rj�k. Seps�n, hazat�rve fokhagym�t dugott a kulcslyukba, k�st v�gott a bal ajt�f�lf�ba, �s keresztbe �ll�totta a s�pr�t.

A Dr�vasz�gben �gy tartott�k, hogy a lucasz�khez hasonl�an meg lehet tudakolni, hogy ki a boszork�ny, ha lucainget k�sz�tenek. Luca-napt�l kar�csonyig kellett ezt is elk�sz�teni, s – hasonl�an a lucasz�khez – a kar�csonyi �jf�li mis�n l�thatt�k meg ebben a boszork�nyt. A Luca-napi, szok�sok k�zt meg kell eml�kezn�nk a Luca-napi, alakoskod�sr�l. A Csall�k�zben �s Nyitra vid�k�n �l� n�pszok�sk�nt is megfigyelhet� volt a k�zelm�ltban, hogy feh�r lepelbe �lt�z�tt leg�nyek, esetleg l�nyok, asszonyok, arcukat belisztezik, vagy feh�r t�llkend�t tesznek, hogy felismerhetetlenek legyenek. Lisztbe m�rtott tollsepr�vel sepregetnek. Egyes helyeken a l�nyokhoz j�rtak, m�sutt a gyerekeket ijesztgett�k. Az Ipoly menti falvakban a fon�h�zakat kerest�k fel. Volt, ahol a ty�kokat is megpiszk�lt�k. Egyed�l vagy t�bben j�rtak. A Luca n�ha b�ntet, n�ha aj�nd�koz. A Csall�k�zben a Luca csak f�rfi lehetett, feh�rbe �lt�z�tt, nem volt szabad megsz�lalnia. S�pr�t vagy meszel�t vitt mag�val. M�melt�k a meszel�st, s�pr�st, a h�ziak arc�t is „meszelt�k”, hogy ne legyenek ki�t�sesek. Az arcukat f�tyolszer� anyaggal takart�k be. Balonyban Luca napj�n j�rt a „szalmat�r�k”. Alacsony, kit�m�tt has� ember. A beregi Tiszah�ton fi�k, l�nyok „lucc�nak” �lt�ztek. Bekormozott arccal, �cska ruhadarabokban mentek az ismer�s h�zakhoz. Megkergett�k �ket �s igyekeztek kider�teni a kil�t�ket. Lucat�k�t is k�sz�tenek. Szem-, orr- �s sz�jny�l�st csin�lnak a t�k�n, bel�lr�l gyerty�val kivil�g�tj�k, �s az ablakhoz teszik, hogy a h�zban l�v�ket megijessz�k. A Szer�ms�gben a l�nyok �lt�znek Luc�nak – feh�r leped�vel leter�tve, feh�r szokny�ban, az arcuk el� szit�t bor�tva, hogy ne ismerj�k fel �ket. Kik�rdezik a gyerekeket, megim�dkoztatj�k �ket. Aki j�, aj�nd�kot kap, di�t, mogyor�t, a t�bbit meszel�vel, fakan�llal ijesztgetik. K�k�n a Luca-alakoskod�k feh�r ruh�ba �lt�z�tt fiatal asszonyok, a gyerekeket ijesztgett�k. Ut�na is mondt�k nekik: „J�n a Luca, elvisz!” Luca-napi tr�fak�nt a leg�nyek kicser�lik a kapukat, a tet�re viszik a szekeret sz�tszedve, �s ott ism�t �sszerakj�k, a gazd�k bossz�s�g�ra. Galgam�cs�n ezt �ltal�ban a l�nyos h�zakkal tett�k meg, de bossz�b�l vagy haragb�l is bek�t�tt�k, leemelt�k a kaput, a k�tba dob�lt�k a sz�tszedett szekereket.