B�JT�L�SR�L

Tart�zkod�s az �tkez�st�l (teljes b�jt�l�s) vagy csak a h�st�l �s zs�ros �telekt�l bizonyos napokon, a nap d�lel�ttj�n vagy hosszabb id�szakokban. Az egyh�z a kereszt�nys�g els� sz�zadait�l el��rja h�vei sz�m�ra a k�l�nb�z� napokon, vig�li�kon tartand� b�jt�ket (→ k�ntorb�jt), amelyek napjainkig az esztend� egy-k�t napj�ra korl�toz�dtak. A katolikus �s prot. csal�dok id�sebb tagjai kar�csony vig�li�j�n �s nagyp�nteken �ltal�ban d�lig – kar�csony vig�li�j�n n�ha eg�sz nap – teljes b�jt�t tartottak, semmit sem ettek, legfeljebb vizet ittak. A r. k. vall�s� falvakban az I. vil�gh�bor� el�tti id�kben a szerdai �s p�nteki napokon k�v�l a → nagyb�jt ideje alatt, hamvaz�szerd�t�l h�sv�t vas�rnapj�ig sz�mos csal�d b�jt�lt, sem h�st, sem zs�ros �teleket nem ettek. A nyers, ill. aszalt gy�m�lcs�k, f�tt t�szt�k, f�zel�kf�l�k mellett elterjedt b�jti �tel volt a korp�b�l k�sz�lt savany� leves. Az egyh�zilag meg�llap�tott b�jti napokon k�v�l egy�nileg is, kollekt�ve is lehetett b�jt�t fogadni. Fogadott b�jtnapot tarthatott egy falu – protest�nsok is! – egykori nagy t�zv�sz, j�gver�s, d�ghal�l, marhav�sz, pestis vagy t�meges szerencs�tlens�g eml�k�re, az�rt, hogy meg ne ism�tl�dj�k. (Ilyen pl. a mez�s�gi Sz�ken augusztus 24-e, Bertalan napja, amelyet a tat�rj�r�s eml�k�re tartanak.) Az egy�ni fogadott b�jt k�tf�le lehet. A szok�sos p�nteki b�jt mell� �nmegtart�ztat�sb�l m�g egy napot (rendszerint a szerd�t) fel szokt�k fogadni b�jtnek. Valamilyen k�l�nleges c�l el�r�se �rdek�ben is szoktak b�jt�t fogadni. Pl. a csal�db�l valaki beteg, s annak gy�gyul�s��rt vagy sz�p hal�l��rt, gyermek�ld�s�rt, j� f�rj�rt b�jt�lnek, vagy �ppen ellenkez�leg: valakire b�jt�t fogadnak az�rt, hogy az legyen beteg vagy haljon meg (→ r�b�jt�l�s). A b�jt�l�ssel rendesen valamilyen im�ds�g (olvas�, r�zsaf�z�r) elmond�sa, gy�n�s �ldoz�s is egy�tt j�rt. (→ m�g: lep�nykeny�r)