Amit tudni kell (ene) Finnorsz�gr�l

Finnorsz�g a Balti �b�lben, Sv�dorsz�g �s Oroszorsz�g k�z�tt ter�l el, �szakon, egy r�vid szakaszon Norv�gi�val is hat�ros. Az orsz�g ter�let�nek egyharmada a Lappf�ld, az �szaki sarkk�r�n t�l. Itt t�bb mint f�l �vig a t�l az �r, m�g a tavasz �s az �sz nagyon r�vid ideig tart. Az orsz�g legd�lebbi r�sz�n elhelyezked� Helsinkiben a h�m�rs�klet tipikusan n�gy-hat fokkal alacsonyabb, mint Budapesten. Ez egyben azt is jelenti, hogy enyh�bb az id�j�r�s, mint az azonos sz�less�gi fokon elter�l� �szak-Szib�ri�ban vagy Gr�nlandon, a tenger h�m�rs�klet-kiegyenl�t� hat�sa miatt.

Finnorsz�g a hatodik legnagyobb ter�let� orsz�g Eur�p�ban, de mind�ssze �tmilli� ember lakja. Az egyetlen, igaz�n nagyv�ros a f�v�ros Helsinki, amelyben f�lmilli� ember �l. Helsinki egy�bk�nt �ssze�p�lt h�rom �jabb kelet� v�rossal, Espoo-val, Vantaa-val �s Kauniainen-nel. Az utols� j�gkorszak sim�ra tarolta az orsz�g felsz�n�t, �s hegyvid�k csak a messzi �szakon tal�lhat�. Csaknem k�tsz�zezer tavuk van, az orsz�g k�z�ps� �s keleti ter�let�n helyezkednek el.

�nnepek    A finnek legnagyobb tisztelettel kezelt �nnepe a F�ggetlens�g Napja december 6-�n. Ezen a napon �rta al� Lenin 1917-ben a F�ggetlens�gi Dekr�tumot. Ennek el�tte f�ggetlen Finnorsz�g nem l�tezett, a finnek hol Oroszorsz�g, hol Sv�dorsz�g uralma alatt �ltek. Finnek nagyon becs�lik f�ggetlens�g�ket. A II. vil�gh�bor�ban nem vesztettek csat�t, hanem gyorsan b�keszerz�d�st k�t�ttek, de nagy hadisarcot Szovjetuni�nak f�zetek. Ami tal�n m�g is sok j�t hozott hisz fellend�tette a finn haj� �s g�pgy�rt�st. Szovjetuni� �s a keleti blokk �sszed�l�se megr�zta a finn gazdas�got, ami kb. 1992-2000-ig tartott. Napjainkban �jra fellend�l a gazdas�gi �let. Amit j�l men� finn vil�gc�gek hozama is kiv�lt. (Ilyenek NOKIA-telefon, ABB-finn r�szleg, Faipar, Pap�rgy�r�p�t�s, �veg ny�l�s z�rok, haj� gy�rt�s, b�tor ipar ect...)

A vall�si �nnepek mellett, k�t k�l�nleges alkalmat is lelkesen meg�nnepelnek: az egyik az �retts�gizett di�kok nagy tal�lkoz�ja m�jus elsej�n, ez egyben a k�zelg� tavasz �nnepe is. J�nius 24-e, pedig Szent Iv�n �nnepe, ami Finnorsz�gban "Juhannus" (olvasd=Juhannusz) h�vnak. A vall�si �nnepek t�bbs�g�t nem �nnepelik szabadnappal, pontosabban az �nnepl�st eltolj�k a k�vetkez� h�tv�g�re. Nincs oly sok szabadnap, mint N�metorsz�gban. Viszont van iskol�soknak �sszel egy h�t gomba, gy�m�lcsszed� �s horg�sz sz�net. Febru�rban s� sz�net.

Kisebbs�gek

Finnorsz�gban h�rom nyelvi �s kultur�lis etnikai kisebbs�g �l: sv�d, lapp, cig�ny, b�r az ut�bbi �vekben megszaporodott a bev�ndorl�k sz�ma, ennek k�vetkezt�ben a finn t�rsadalom is heterog�nebb lett. De csak kb 20.000 az �sszes bev�ndorl�.  A sv�d, a finn mellett egyenrang�, hivatalos nyelv: a feliratok, utcanevek k�tnyelv�ek, illetve valamennyi hivatalban k�telesek sv�d�l �rteni. Angol nyelv szint�n elfogadott fiatalabb gener�ci� j�l besz�l angolul.

Magyarorsz�g el�sz�r 1948. m�rcius 6-�n l�tes�tett diplom�ciai kapcsolatot Finnorsz�ggal, �s �lland�an meg�jul� k�s�rletek t�rt�nnek, hogy ez szorosabb� v�ljon. Sajnos k�t rokon n�p kultur�lis �lete nagyon zsenge l�bakon �ll. B�r vannak kultur�lis k�pviseleteink nagyon kev�s a szabadon be�raml� film �s sz�nh�zi kultur�lis csere. Itt kellene egy igazi �t�t� siker, de tal�n nincs el�g profi szinkroniz�l� �s ford�t�, akik m�v�szi de egyben k�z�rthet�en is ford�tan�k a finn-magyar gondolatvil�got. �s val�j�ban kev�s p�nzt ford�t erre mind a kett� �llam.