M�cs, m�cses

zsirad�kkal, olajjal t�pl�lt kan�cos, ed�nyszer� vil�g�t�eszk�z. T�jnyelvi v�ltozatai: f�sv�ny, pillog�, pillancs, pil�cs, szeg�nyke. T�bb t�pusa alakult ki, v�lt sz�lesk�r�en haszn�ltt�. A legegyszer�bb m�cs t�r�tt cser�ped�ny alj�nak vagy cser�pt�lnak a felhaszn�l�s�val k�sz�lhetett h�zilag. Kisiparosok k�sz�tett�k cser�pb�l, vasb�l, vas- vagy r�zlemezb�l a m�cseket. Ezeknek oldal�n, perem�n a m�cs bel�nek, kan�c�nak megt�maszt�s�ra cs�rszer� orrot k�peztek ki, maga a m�cs teste tov�bbra is t�lszer�en nyitott maradt. C�lszer�bb megold�s�ak voltak az �n. torkosm�csek, amelyek orr�ba f�mlemezb�l a m�cs bel�t mag�ban foglal�, hengerszer� torkot k�peztek ki �s illesztettek be, amely a kan�cot megfelel�en tartotta. A nyitott m�csek al� a benn�k lev� foly�kony zs�r, olaj lecsepeg�s�nek megakad�lyoz�s�ra t�ny�rokat alak�tottak ki, ezek egyben a m�cs talp�ul is szolg�ltak. Z�rt tart�ly� m�cseket is k�sz�tettek, hogy az olaj �s a foly�konny� v�l� zs�r lecsorg�s�t, elfoly�s�t megakad�lyozz�k. A m�csek k�zbentart�s�ra a m�cs oldal�n, alj�n foganty�k szolg�ltak. A felf�ggeszthet� l�ncos b�ny�szm�csek orsz�gszerte elterjedtek, sz�vesen haszn�lt�k pinc�k, ist�ll�k, kamr�k, vil�g�t�s�ra. �veghut�inkban z�rt, g�mbszer� m�csek k�sz�ltek. Ezek mindig f�mtorkos b�ltart�val voltak ell�tva. Ilyeneket gyakran �p�tettek a → l�mp�sokba f�nyforr�sul, de egy�b foglalatokban is gyakoriak voltak a lak�sok vil�g�t�s�ban. Speci�lis volt a → pipics, amelyhez hasonl� m�cset f�mb�l is k�sz�tettek. – Lak�skult�r�nkban a k�z�pkori eur�pai m�vel�d�si �rintkez�sek eml�k�t �rzik a m�csek. Erre utal a m�cs sz� eredete is. Nyelv�nkbe 1200 k�r�l ker�lt az �francia nyelvb�l, ahol eredetileg kan�c, gyertya-, l�mpab�l jelent�se volt. (→ m�g: vil�g�t�s) – Irod. Ecsedi Istv�n: Debrecen n�pi �p�tkez�se (N�pr. �rt., 1912); M�rkus Mih�ly: A magyar n�pi vil�g�t�s (N�pr. �rt., 1940); Viski K�roly: Vil�g�t�s (A magyars�g n�prajza, I., Bp., 1941–43); H. Kerecs�nyi Edit: Vil�g�t�si m�dok �s eszk�z�k Kom�rv�s�ron (N�pr. �rt., 1954); Iv�ncsics N�ndor: N�pi vil�g�t�s a Zempl�ni hegyvid�ken (Ethn., 1958).