Amit tudni kell (ene) Finnországról

Finnország a Balti öbölben, Svédország és Oroszország között terül el, északon, egy rövid szakaszon Norvégiával is határos. Az ország területének egyharmada a Lappföld, az északi sarkkörön túl. Itt több mint fél évig a tél az úr, míg a tavasz és az ősz nagyon rövid ideig tart. Az ország legdélebbi részén elhelyezkedő Helsinkiben a hőmérséklet tipikusan négy-hat fokkal alacsonyabb, mint Budapesten. Ez egyben azt is jelenti, hogy enyhébb az időjárás, mint az azonos szélességi fokon elterülő Észak-Szibériában vagy Grönlandon, a tenger hőmérséklet-kiegyenlítő hatása miatt.

Finnország a hatodik legnagyobb területű ország Európában, de mindössze ötmillió ember lakja. Az egyetlen, igazán nagyváros a főváros Helsinki, amelyben félmillió ember él. Helsinki egyébként összeépült három újabb keletű várossal, Espoo-val, Vantaa-val és Kauniainen-nel. Az utolsó jégkorszak simára tarolta az ország felszínét, és hegyvidék csak a messzi északon található. Csaknem kétszázezer tavuk van, az ország középső és keleti területén helyezkednek el.

Ünnepek    A finnek legnagyobb tisztelettel kezelt ünnepe a Függetlenség Napja december 6-án. Ezen a napon írta alá Lenin 1917-ben a Függetlenségi Dekrétumot. Ennek előtte független Finnország nem létezett, a finnek hol Oroszország, hol Svédország uralma alatt éltek. Finnek nagyon becsülik függetlenségüket. A II. világháborúban nem vesztettek csatát, hanem gyorsan békeszerződést kötöttek, de nagy hadisarcot Szovjetuniónak füzetek. Ami talán még is sok jót hozott hisz fellendítette a finn hajó és gépgyártást. Szovjetunió és a keleti blokk összedőlése megrázta a finn gazdaságot, ami kb. 1992-2000-ig tartott. Napjainkban újra fellendül a gazdasági élet. Amit jól menő finn világcégek hozama is kivált. (Ilyenek NOKIA-telefon, ABB-finn részleg, Faipar, Papírgyárépítés, üveg nyílás zárok, hajó gyártás, bútor ipar ect...)

A vallási ünnepek mellett, két különleges alkalmat is lelkesen megünnepelnek: az egyik az érettségizett diákok nagy találkozója május elsején, ez egyben a közelgő tavasz ünnepe is. Június 24-e, pedig Szent Iván ünnepe, ami Finnországban "Juhannus" (olvasd=Juhannusz) hívnak. A vallási ünnepek többségét nem ünnepelik szabadnappal, pontosabban az ünneplést eltolják a következő hétvégére. Nincs oly sok szabadnap, mint Németországban. Viszont van iskolásoknak ősszel egy hét gomba, gyümölcsszedő és horgász szünet. Februárban sí szünet.

Kisebbségek

Finnországban három nyelvi és kulturális etnikai kisebbség él: svéd, lapp, cigány, bár az utóbbi években megszaporodott a bevándorlók száma, ennek következtében a finn társadalom is heterogénebb lett. De csak kb 20.000 az összes bevándorló.  A svéd, a finn mellett egyenrangú, hivatalos nyelv: a feliratok, utcanevek kétnyelvűek, illetve valamennyi hivatalban kötelesek svédül érteni. Angol nyelv szintén elfogadott fiatalabb generáció jól beszél angolul.

Magyarország először 1948. március 6-án létesített diplomáciai kapcsolatot Finnországgal, és állandóan megújuló kísérletek történnek, hogy ez szorosabbá váljon. Sajnos két rokon nép kulturális élete nagyon zsenge lábakon áll. Bár vannak kulturális képviseleteink nagyon kevés a szabadon beáramló film és színházi kulturális csere. Itt kellene egy igazi átütő siker, de talán nincs elég profi szinkronizáló és fordító, akik művészi de egyben közérthetően is fordítanák a finn-magyar gondolatvilágot. És valójában kevés pénzt fordít erre mind a kettő állam.