Farsang

→ v�zkereszt napj�t�l (janu�r 6.) → hamvaz�szerd�ig tart� id�szak. A → szok�sok �s hiedelmek (→ hiedelem) z�m�nek szempontj�b�l azonban t�bbnyire farsang-vas�rnap, farsangh�tf� �s h�shagy�kedd alkotja a farsangot. N�hol, k�l�n�sen K-en �s �-on a hat�ra kitol�lik. A hamvaz�szerd�t k�vet� napon az egynapos → b�jt ut�n a b�jt�t felf�ggesztik, hogy a farsangi marad�kot elfogyaszthass�k. Ennek a napnak zab�l�-, torkos- vagy tobz�d�cs�t�rt�k a neve. A farsang bajor-osztr�k j�vev�nysz�: a „vaschang”-b�l sz�rmazik. Els� �r�sos jelentkez�s�t 1283-b�l bajor-osztr�k adatokb�l ismerj�k. Mo.-on a farsang kialakul�sa a k�z�pkarra tehet�, els�sorban n�met hat�s eredm�nyek�nt. Elterjed�se val�sz�n�leg h�rom f� ter�leten t�rt�nt: a kir�lyi udvarban, a v�rosi polg�rs�g �s a falusi lakoss�g k�r�ben. A kir�lyi udvarban jelent�s volt az it�liai hat�s, m�g a m�sik k�t szinten n�met hat�ssal kell sz�molni. Ezt az is bizony�tja, hogy a karnev�l – amely olasz j�vev�nysz� –, b�r sz�mos eur�pai nyelvben megtal�lhat�, n�lunk a farsangra nem honosodott meg. – A farsanghoz a → kar�csonyi �nnepk�r ut�n a leggazdagabb jelesnapi szok�shagyom�ny kapcsol�dik. Legjellemz�bb esem�nye az → �larcos, → jelmezes → alakoskod�s, amely majdnem minden farsangi szok�sban el�fordul. T�rt�neti adatok tan�s�ga szerint a 15. sz. �ta ismeretes �s kedvelt, �s sz�mos form�ja ma is �l Mo.-on. Leggyakrabban adom�nygy�jt� szok�ssal kapcsol�dik (→ d�re, → bakkuszj�r�s). A farsangi mulats�gok a mulats�g sz�nhely�n vagy h�zakn�l el�adott dramatikus j�t�k (→ halottas j�t�k, → bety�rj�t�k, → lakodalmas j�t�k, → rabv�g�s). A bus�j�r�s a Moh�cs k�rny�ki d�lszl�vok alakoskod� felvonul�sa. Erd�ly t�bb hely�n h�shagy�kedden adt�k el� a → d�sgazdagol�s elnevez�s� dramatikus j�t�kot is. A farsangban gyakori az → �llatalakoskod�s, mint pl. a → g�lyaalakoskod�s, → kecskealakoskod�s, → l�alakoskod�s, → medvealakoskod�s. A maszkos alakoskod�k dramatikus j�t�kai �s a felvonul�sok mellett fontos esem�ny az �nnepin�l is gazdagabb ev�s-iv�s, t�nc, mulatoz�s az iv�ban, fon�h�zban vagy m�s k�z�ss�gi helyen. A mulats�g gyakran elk�l�n�lt nemenk�nt �s korcsoportonk�nt (→ asszonyfarsang). Kezdete n�hol a farsang utols� el�tti vas�rnapj�n, a l�nyok vas�rnapj�n kezd�dik (→ talalajvas�rnap). A Felvid�k n�mely ter�let�n a vas�rnapja el�tti �n. k�v�rcs�t�rt�k a mulatoz�s els� napja. A leg�nyek a muzsikusokkal v�gigj�rj�k a falu utc�it. A l�nyos h�zak el�tt t�ncolnak, �s a h�zbeli l�nyt is megt�ncoltatj�k, aki ez�rt p�nzt ad a leg�nynek. A p�nzb�l a muzsikusokat �s a mulatoz�s k�lts�geit fizetik. A farsanghoz �ltal�nosan elterjedt k�sz�nt� szok�sok (→ farsangi k�sz�nt�, → sard� vas�rnap, talalajvas�rnap), ill. adom�nygy�jt� felvonul�sok is k�z�s mulats�ggal z�rulnak. Leg�nyek �s fi�gyermekek verseng� �gyess�gpr�b�i is ismeretesek voltak n�hol farsangkor (→ kakas�t�s, → gun�rnyakszak�t�s). Mo.-on is �lt az Eur�paszerte ismert szok�s a b�jt �s a farsang tr�f�s k�zdelm�r�l (→ Cibere vajda �s Konc kir�ly). Bizonyos h�shagy�keddi szok�sok a farsang, ill. az eg�sz t�l elm�lt�t jelk�pezik: farsangtemet�s, b�g�temet�s (→ halottas j�t�k, → t�ltemet�s). A farsanghoz sz�mos term�kenys�gvar�zsl� (→ term�kenys�gvar�zsl�s), ill. term�svar�zsl� cselekm�nyek �s hiedelmek kapcsol�dnak; ezek r�szint a k�sz�nt�k j�k�v�ns�gaiban, a dramatikus j�t�kok egyes mozzanataiban nyilv�nultak meg, r�szint bizonyos, els�sorban a kender n�veked�s�vel kapcsolatos → el��r�sokban, Pl. a farsangi mulats�gban nagyokat kell ugrani, hogy nagyra n�j�n a kender, a h�slevesbe ugyane c�lb�l hossz� lask�t kell f�zni. Sokfel� elterjedt hit szerint h�shagy�kedden kell a vetnival� kukoric�t lemorzsolni, vagy bizonyos gy�m�lcsf�kat, ill. a sz�l� n�gy sark�n egy-egy t�k�t megmetszeni. A farsang legarchaikusabb elemei a h�tfalusi cs�ng�k → boricat�nc�ban �s a k�l�nf�le �llatalakoskod�sokban kereshet�k. A szok�sainak alakul�s�ra sz�mos t�rt�neti utal�sb�l k�vetkeztethet�nk, hadd utaljunk itt csak Bod P�ter Szent Heortokrates �s Temesv�ri Pelb�rt Pomerium de tempore c. m�v�re. Vil�gi �s egyh�zi �r�k, katolikus papok �s prot. pr�dik�torok egy�ntet�en el�t�lik a farsangi mulatoz�st, amelyet az → �rd�g �nnep�nek tartanak. A magyar farsang �s az eur�pai n�pek hagyom�nya k�z�tt t�bb p�rhuzamot ismer�nk. – Irod. Manga J�nos: �nnepi szok�sok a nyitramegyei Menyh�n (Bp., 1942); Fehrle, Eugen: Feste und Volksbr�uche im Jahresablauf europ�ischer V�lker (Kassel, 1955); V�mszer G�za: Adatok a cs�ki farsangi szok�sokhoz (Ethn., 1959); Lajos �rp�d: A domah�zi iv� (N�pr. K�zl., 1960); Ferenczi Imre–Ujv�ry Zolt�n: Farsangi dramatikus j�t�kok Szatm�rban (M�velts�g �s Hagyom�ny, 1962); D�m�t�r Tekla: Napt�ri �nnepek – n�pi sz�nj�tsz�s (Bp., 1964); Manga J�nos: �nnepek, szok�sok az Ipoly ment�n (Bp., 1968); Pal�di-Kov�cs Attila: Farsangi „rem�l�s” Eger vid�k�n (Ethn., 1968).