Csongor, meg az ő Tündéje

Láthattuk, a nép ajkán és szívében továbbra is élt a pogány mitológia számokban, motívumokban, tudatosan azonban a romantika nyúlt vissza előszeretettel pogány múltunk "ereklyéihez". A kelet-európai romantika ugyanis a nemzeti gyökerek, egyúttal e nemzetmegtartó erő felfedezésének kora volt. Legkiemelkedőbb költőink indultak a múlt mélységes kútjának feltárására, hogy hitet, öntudatot meríthessen belőle a magyar.

Vörösmarty Mihály korai népszerűségét is egy ilyen témájú művének köszönhette: a Zalán futása c. eposznak. A műben megismerkedhetünk a honfoglaló magyarok életével, hitvilágával - legalábbis ahogy a XIX. század történészei képzelték. Így került bele - többek a között - a temetkezési szokások taglalása is. ...Amit pedig nem tudhattak, azokat a láncszemeket Vörösmarty termékeny fantáziája helyettesítette.
Öt évvel később, 1830-ban megjelent egy még időállóbb alkotása. Színpadaink máig szívesen játszott darabja a Csongor és Tünde c. mesejáték. A népmesei alapokra épülő műben töménytelen pogány elemet fedezhetünk fel. Rögtön itt van az almafa, mesénk alfája és Omegája. A fa, mint szimbólum kedvelt eleme sok más ősi kultúrának, hogy csak a Biblia fáit, vagy a kelták fa-kultuszát említsem meg. Vörösmarty fája azonban igazi égigérő fa. Gyökerei az alsó világba érnek, törzse a földön áll, míg lombja közt csillagok tanyáznak.
A fa egyben a "létra" is a három világ között, hiszen itt találkozhat a két szerelmes, de itt törnek a felszínre a démoni erők is.
Ősi elemeket tisztelhetünk Vörösmarty népmesei számaira is. Esetünkben a hármas szám dominál: három ágú az út, három vándorral találkozik itt Csongor úrfi és persze három az ördögfióka is. Ráadásul nem elégszik meg szerzőnk ennyivel, de az ősöktől ismert kettősvilág-szemléletet is beleolvasztja munkájába. Eszerint a földi világ felett/mellett áll a túlvilág, ami a földinek mása, de éppen fordítottja. A szereplő párok is hasonlatosak ehhez a kettős felosztáshoz. Ahogy az égi világban a szép, kecses és kifinomult pár áll, a földi megfelelőjük épp ellentétük lesz: Balga, a tenyeres-talpas ösztönlények és az "anyányi" Ilma.
A két világ azonban csak együtt teljes: az ideál és földi mása csak egymással/-ban élhetnek.

Boldog Ünnepeket kívánok!

Bíró András

Ez a húsvét

Ez a húsvét olyan ünnep,
fák, virágok megzsendülnek,
mintha húznák-vonnák őket,
oly sebesen, gyorsan nőnek.

Ez a húsvét olyan ünnep,
fiatalok megszédülnek,
összebújnak, sugdolóznak,
szavakból szép jövőt fonnak.

Ez a húsvét olyan ünnep,
Szelek, vizek megperdülnek,
Hol a napfény, hol a zápor
Nyes nagyobb részt a határból.

Ez a húsvét olyan ünnep,
Sírás és bánat, elülnek.
Minden örül, hogy létezhet,
Hogy nagy lélegzetet vehet.

Ez a húsvét olyan ünnep,
Bocsánata van a bűnnek
Fönt a hegen az a Kereszt
Új élet útjára ereszt.

A tél szennyét mind lemosva
Készülődünk a holnapra,
A pünkösdre, szép pünkösdre,
Lángos csodák jövésére.

Szirmos jövőnk féltve, óva
Készülődünk még nagyobbra,
El nem érhető csodára:
Örökös harmóniára.