Feri ...�s Era

DECEMBER 24. KAR�CSONY VIG�LI�JA, �D�M-�VA NAPJA

December 24-�n, kar�csony vig�li�j�n, m�s n�ven, kar�csony b�jtj�n, b�ved est�n, a szinte forgat�k�nyvszer�en el��rt cselekm�nyek a kar�csonyi asztal k�r�l t�rt�ntek.

A kar�csonyi asztalra vagy al�, vagy ak�rcsak a k�zel�be helyezett t�rgyak, eszk�z�k k�l�nleges m�gikus hatalommal ruh�z�dtak fel. Mag�t a kar�csonyi abroszt, mely k�l�n�sen a Dun�nt�lon sz�p v�ltozatokban terjedt el, csak egyetlen �nnepi alkalomra haszn�lt�k, ezen t�l vet�abroszk�nt vagy s�t�abroszk�nt alkalmazz�k, hogy a term�s b� legyen, vagy hogy a keny�r j�l siker�lj�n. Mi is ker�lt a kar�csonyi asztalra? Els�sorban eg�sz keny�r, s�t n�hol kal�cs is, hogy eg�sz esztend�ben legyen. Az asztal al� sz�n�t, szalm�t vitt be a gazda, hogy azut�n az �llatok al� tegye, ezzel biztos�tva eg�sz esztend�re az eg�szs�g�ket. N�hol m�g szersz�mokat, h�zi eszk�z�ket is tettek az asztal al�, hogy azokban is szerencs�j�k legyen a k�vetkez� esztend�ben. A b� term�st igyekeztek befoly�solni a szint�n az asztal al� helyezett magvakkal, szemes term�nyekkel teli szakajt�kkal. Ez ut�bbiakat t�bbnyire a ty�koknak adt�k, hogy jobban tojjanak. A kar�csonyi asztal ily m�don val� el�k�sz�t�se a D�l- �s Nyugat-Dun�nt�lon, a pal�cokn�l �s a D�l-Alf�ld�n volt szok�sban.

Buss�n a gazd�k szakajt�ban �rp�t �s b�z�t vittek a szob�ba. K�sz�nt�t mondtak:

Aggyon Isten j� est�t mindny�juknak,

Aggyon bort, b�z�t,

A gazd�nak sz�z malacot, eggy �lat,

A gazdasszonnak sz�z ice kendert, eggy ors�t,

Sz�n�t, szalm�t, szalonn�t,

Sz�p kis tarka bocik�t.

(Cs�ky 1987: 56)

A k�sz�nt� ut�n a gabona az asztal al� ker�lt, v�zkeresztig ott maradt. Az asztalon ostya, alma, di�, k�posztaleves, m�kos guba, t�r�s lep�ny, fokhagyma, bor volt, az abrosz al� egy kis sz�n�t sz�rtak.

Dunaszekcs�n a m�lt sz�zad v�g�n b�ved napj�n, azaz kar�csony vig�li�j�n a gazda l�mpagy�jt�s el�tt elk�sz�tette a szalm�t, sz�n�t, a l� kant�rj�t, a kezibe vette �s gyerty�val h�romszor k�r�lker�lte az asztalt. Az asztalra r� volt t�ve a sz�na, �gy lett letakarva. Az asztal al� is tettek, henteregtek rajta a gyerekek. Az�rt ter�tett�k a sz�n�t az asztal al�, mert J�zus sz�n�ba, szalm�ba sz�letett. Az asztalra di�t, alm�t, s�lt t�k�t, sz�l�t tettek. Ebb�l mindenki ehetett a vacsora el�tt.

Vics�pap�tiban a gazda bekopogtatott. Arra a k�rd�sre, hogy „mi �js�g?”, azt felelte: „Krisztus J�zus sz�letett Betlehembe”. A kez�ben l�v� rost�val h�romszor megfordult. A rost�ban m�z, di�, alma, ostya volt a csal�d minden tagja sz�m�ra. Kenyeret is behozott a h�na alatt, majd di�t vetett a szoba n�gy sark�ba. Ezut�n p�link�t ittak, �s elmondta a kar�csonyi k�sz�nt�t: „Adjunk h�l�t az Atya Uristennek, hogy megadta �rn�nk ezt a mai dics�s�ges szent napot, �gy mint �d�m �s �va napj�t. Adja a f�ls�ges Atya Uristen, hogy tov�bbra is meg�rhess�k j� er�ben �s eg�szs�gben, isteni �ld�sban �s b�kess�gben. Adjon az Uristenek a gazdasszonynak ty�kot, l�dat, a gazd�nak bort �s b�z�t, a megholt �l�knek �r�kk� val� nyugodalmat. Isten �ldjon meg benn�nket”.

Egerszegen par�zsol�snak nevezt�k a kar�csonyi k�sz�nt�t, melyet a gazda rosta �s keny�r behozatalakor mondott. Itt �gy hangzott: „Dics�rtess�k az Ur J�zus Krisztus. Boldog kar�csonyi �nnepeket kiv�nok k�teknek t�bb j�val, kevesebb b�val mulathassunk Krisztus urunk sz�let�se napj�n. Adjon az Isten a gazd�nak bort, b�z�t a gazdasszonynak ty�kot, l�dat. A le�nynak egy sz�p m�tk�t, a leg�nynek azon szer�nt. Orsz�gunkba csendes b�kess�get, holtunk ut�n �r�k �dv�ss�get. Dics�rtess�k az Ur J�zus Krisztus”.

Sz�kelykev�n a csal�df� az asztalhoz l�pett, al�tette a sz�n�t, majd el�be helyezte a szakajt�t a term�nyekkel �s a sz�na tetej�re a vessz�t. Ekkor a k�vetkez� p�rbesz�det mondt�k a gazdasszonnyal:

– Mit csin�lsz h�?

– K�t�z�m a rossz emberek kez�t l�b�t, hogy t�vol legyen a rossz a h�zt�l.

Ezalatt k�telet sodort a sz�n�b�l �s megk�t�tte az asztal egyik l�b�t. Ez a k�rd�s-felelet h�romszor ism�tl�d�tt, am�g az asztal t�bbi l�b�t is megk�t�tte. Az asztalra helyezett �telek, melyeket �ltal�ban megfelel� sorrendben fogyasztottak el, a csal�d tagjainak az eg�szs�g�t biztos�tott�k a n�phit szerint. �gy a szentelt ostya, m�zbe m�rtott fokhagyma, di�, alma stb. J�szd�zs�n p�ld�ul a b�jti eb�d h�tf�le �telb�l �llt: p�linkaiv�s, fokhagymanyel�s, habart bableves, m�zes-m�kos cs�k, aszalt szilva, aszalt alma, di� �s s�lt t�k. Pereszl�nyben huszonnegyedik�n estig b�jt�ltek. Vacsor�ra huszonegyf�le eledel ker�lt az asztalra: hal, bableves, m�kos guba, derelye, keser�t�r�s galuska, ostya, di�, alma, fokhagyma, v�r�shagyma, m�z, aszalt szilva, bors, sz�l�, s�lt t�k, feh�r keny�r, bejgli, bor, p�linka stb. A csal�dtagoknak mindenb�l kellett enni-inni. �ltal�ban els�nek az osty�t fogyasztott�k m�zzel, borssal �s fokhagym�val. Ezut�n ett�k az alm�t. Az alm�nak kar�csonykor sokf�le m�gikus szerepet tulajdon�tottak. Alm�val j�soltak a l�nyok Luca-napt�l fogva, mint ahogy ezt m�r a Luca-napi szok�sokn�l eml�tett�k; alm�r�l mosakodtak sz�ps�g- �s eg�szs�gvar�zsl� c�lzattal. Alm�r�l itatt�k a j�sz�got is hasonl� meggondol�ssal. A pal�cokn�l a csal�df� egy alm�t annyi fel� v�gott, ah�ny csal�dtag volt, s mindenki kapott bel�le, hogy �sszetartson a csal�d: ha valaki elt�vedne, a k�z�sen evett alm�ra visszagondolva hazatal�ljon.

A kar�csonyi di�ev�s szinte az eg�sz nyelvter�leten ismert. Az eg�szs�ges di� eg�szs�get, a rossz di� betegs�get j�solt. K�l�nf�le magyar�zattal szok�s volt a di�dob�l�s a sarkokba. Egerszegen keresztet vetettek, majd az „Aty�nak, Fi�nak, Szentl�lek Istennek” foh�sszal dobt�k a n�gy sarokba a di�t. Nyitragerencs�ren m�g emellett azt is mondt�k: „�des angyalk�im megaj�nd�koztatok er�vel eg�szs�ggel, �n megaj�nd�kozlak egy-egy di�val”. Di�val j�tszottak is a gyerekek kar�csonykor. Sz�kelykev�n az egyik fi� letette a di�t a f�ldre, a m�sik igyekezett megc�lozni egy m�sikkal; ha siker�lt, az �v� lett a di�, ha nem, akkor mindkett� a f�ld�n maradt.

A kar�csonykor fogyasztott h�velyesek, s�lt t�k �s �jabban a hal a k�vetkez� �v p�nzb�s�g�t kellett hogy biztos�ts�k. A Nyitra k�rny�ki falvakban, p�ld�ul Vics�pap�tiban r�gen bab-, bors�- vagy lencselevest ettek �s m�kos pup�csk�t (m�kos gub�t). Ma m�r halat esznek krumplisal�t�val. A bablevesbe sz�raz szilv�t �s gomb�t is tettek. L�decen gombalevest k�sz�tettek �s ugyancsak m�kos pup�csk�t. Ma itt is halat esznek krumplisal�t�val, �s kal�csot s�tnek.

A kar�csonyi asztalon fontos szerepet tulajdon�tottak az eg�sz keny�rnek, azzal a magyar�zattal, hogy eg�sz �ven �t legyen majd keny�r az asztalon. �ltal�nosan elterjedt hiedelem szerint a kar�csonyi asztalt�l a gazdasszony nem �llhatott fel, mert akkor a kotl�sai nem lenn�nek j� �l�sek.

A kar�csonyi asztal morzs�j�t k�l�n�sen becsben tartott�k, t�bbnyire m�gikus �s gy�gy�t� elj�r�sokban haszn�lt�k fel. „A kar�csonyi morzs�t csak �gy �sszes�p�rgetj�k, �szeszehajtjuk az abroszt, oszt ki�ntj�k a ty�koknak, hogy jobban tojjanak”. Vars�nyban „Minden �telb�l, amib�l kar�csony este evett a gazda, egy kis darabk�t – eltett�k a kar�csonyi morzs�t – ha a teh�nnek b�rgyullad�sa lett, akkor ezzel f�st�lt�k”. A kar�csonyi marad�kot, minden m�s szentelm�nyt legfeljebb el�getni lehetett, ha nem haszn�lt�k fel egy�b c�lokra. Egerszegen, miel�tt �tkezni kezdtek, a csal�df� minden �telb�l egy keveset k�l�n t�ny�rra tett. Kolonban a csal�d halottai sz�m�ra is tettek egy t�ny�rk�ra az �telekb�l. Vics�pap�tiban most is f�lretesznek az �telekb�l az „�gi madaraknak”. A kar�csonyi morzs�t �ltal�ban zacsk�ba k�tve eltett�k. Pal�c falvakban n�hol az ist�ll�ba felk�t�tt�k ront�s ellen, de p�ld�ul Karancsber�nyben a teh�n t�gy�t f�st�lt�k vele ell�s ut�n, N�gr�dsipeken torokf�j�s ellen f�st�ltek vele. Pereszl�nyben a kar�csonyi morzs�t szalv�t�ba csavarva v�zkeresztig az asztalon hagyt�k. Ezzel f�st�lt�k a megig�zett gyereket. Ipolyvarb�n megsz�r�tott�k a kar�csonyi morzs�t, s ha valakinek a f�le f�jt, par�zsra sz�rt�k. F�st�lt�k kar�csonyi morzs�val a tehenet, kislib�kat is. A kar�csonyi asztal alatt megszentel�d�tt term�nyeket, sz�n�t az �llatoknak adt�k, hogy eg�sz esztend�ben eg�szs�gesek maradjanak. Volt, ahol az eg�sz lak�szob�t telehintett�k szalm�val, �s azon aludtak az �nnepek alatt – ugyancsak eg�szs�gvar�zsl� c�lzattal.