KAR�CSONY �JSZAK�J�HOZ �S AZ �JF�LI MIS�HEZ KAPCSOL�D� SZOK�SOK, HIEDELMEK

Kar�csony �jfel�n, �jszak�j�n fontos szerepet kapott a v�z, a t�z, a zajkelt�s. A v�znek gy�gy�t� �s var�zser�t tulajdon�tottak – m�g ha egyszer� k�tv�z volt is. Az �v bizonyos �nnepein, jeles napjain k�l�nleges italk�nt fogyasztott�k vagy mosdottak benne. Hat�s�t azzal is fokozt�k, hogy p�nzt �s piros alm�t dobtak bele. Kar�csony �jjel�n mer�tett�k az �n. aranyos vizet vagy m�s n�ven �letvizet. A Bereg megyei Fornoson a v�zmer�t�snek k�l�n�s jelent�s�ge volt az elad�sor� nagyl�nyok sz�m�ra. A falun k�v�l egyetlen k�t volt, melyet a leg�nyek �s a l�nyok �jf�lt�jban feny�vel �s koszor�kkal d�sz�tettek fel, �s g�zsvessz�vel a k�thoz k�t�tt�k az �gast. Amelyik l�ny �jf�l ut�n els�nek oldja fel a g�zst, els�nek mer�ti az aranyvizet (melyben hit�k szerint J�zus f�rd�tt meg), az megy leghamarabb f�rjhez – gondolt�k. Istenseg�tsen az �jf�li mis�r�l hazamenet mer�tett�k az aranyos vizet, ebb�l ivott �s ebben mosdott az eg�sz csal�d. Ez a v�z eg�szs�get jelentett, mert hit�k szerint ebben f�r�szt�tt�k a J�zusk�t.

A v�z ut�n a t�z a m�sik fontos elem, melynek k�l�n�s ereje lehet kar�csony �jjel�n. Egyes Vas megyei falvakban ny�rfasepr� f�kly�kkal vonultak az �jf�li mis�re, mik�zben a p�sztorok ostort durrogtattak, l�v�ld�ztek az �rt�, gonosz hatalmak el�z�s�re. Kar�csony �jjel�n az �g� gyertya �sszef�gg�tt a h�zass�gvar�zsl�ssal is. P�ld�ul Somogyv�moson az elad� l�nyoknak olyan gyertya f�nye mellett kellett az �jf�li mis�re �lt�zk�dni�k, amely m�r egyszer lakodalomban vil�g�tott a menyasszonynak.

A gonoszelh�r�t� zajcsap�s ezen az �jszak�n a p�sztorok feladata volt. A kar�csonyi t�rt�net p�sztorai miatt igen fontos szerep�k volt az �jf�li mis�n is. Galgam�cs�n a p�sztorok k�rbej�rt�k a templomot, mialatt a mise folyt, hogy a gonosz szellemeket, boszork�nyokat t�vol tarts�k a zajjal, k�rt�ltek, trombit�ltak, pattogtattak az ostoraikkal.

Az �jf�li mis�n szok�s volt egyes sz�kely falvakban, hogy az �nek ezen szavain�l: „A madarak megsz�laltak”, a gyerekek cser�ps�pokkal mad�rhangot ut�noztak a mise v�g�ig, m�sutt a f�rfiak kalitk�ba z�rt cs�zeket eresztettek ki.

Luk�csh�z�n, miel�tt elmentek az �jf�li mis�re, feh�r abroszt ter�tettek az asztalra, kal�csot �s vizet tettek r�. „Ha kis J�zuska gy�n k�zbe, hogy az tuggyon enni” (T�trai Zs. gy. 1966). Ez val�sz�n�leg a halottaknak sz�nt �tel kereszt�nyi magyar�zata. Az �jf�li mise ut�n a gazd�k megr�zt�k a gy�m�lcsf�ikat, hogy majd b�ven teremjenek. Az Orm�ns�gban a harangsz�kor r�zt�k meg.

A h�zass�gj�sl�sra, -var�zsl�sra is alkalmas az �jf�li mise k�r�li id�pont. A Luca-napkor elkezdett elj�r�soknak (pl. luca�g, alm�val j�sl�s, lucac�dula, lucab�za) ilyenkor volt a beteljesed�si idej�k. Az Ipoly menti falvakban az elad�sorba jutott l�nyok szenteltvizet vettek a sz�jukba az �jf�li mise ut�n, s otthon azzal most�k le az arcukat, de nem t�r�lt�k meg, hogy �lmukban majd a leend� v�leg�ny t�r�lje le. Az �jf�li mis�re menet a zseb�kben kukoric�t, t�kmagot, k�lest vittek a g�cseji l�nyok, s a szenteltv�ztart�ba dobt�k, hogy amennyi az elsz�rt mag, annyi k�r�j�k legyen majd, �s olyan gyorsan j�jjenek, mint ahogyan beledob�lt�k. �rm�nyh�z�n m�kos t�szt�t dobtak a szenteltv�ztart�ba.

A kar�csonyi �jf�li mis�re kellett hogy elk�sz�lj�n az ugyancsak Luca-napt�l kezdve faragott lucasz�k. Az �jf�li mis�n arra �llt vagy �lt a k�v�ncsiskod�, hogy megl�ssa: ki vagy kik a boszork�nyok a faluban.

A kar�csony �jjeli id�j�r�sb�l j�soltak a k�vetkez� �vi term�sre. P�ld�ul J�szd�zs�n �gy v�lt�k, ha csillagos az �g az �jf�li misekor, akkor sok kukorica lesz. Azt tartott�k, hogy az �jf�li mise alatt megsz�lalnak az �llatok �s kibesz�lik a gazd�jukat. Ez�rt is v�geztek k�l�nf�le szertart�sos cselekedeteket az �llatokkal kapcsolatban. P�ld�ul a Nyitra k�rny�ki falvakban a gazda kar�csonyi szentelt osty�t, z�ldpetrezselymet, piros alm�t tett az itat�v�ly�ba, hogy a marh�k eg�szs�gesek legyenek.