Fernando Gallego: V�zkereszt

K�sz�lt: kb. 1480
Panel Museum of Art, Toledo

Fernando Gallego az egyik legnagyobb kaszt�liai fest�, aki alkalmazta a flamand-spanyol �br�zol�si st�lust, �s aki 1466 �s 1506 k�z�tt Salamancaban m�k�d�tt. Vannak bizonyos hasonl�s�gok Gallego festm�nyei Dirk Bouts alkot�sai k�z�tt, de m�g az ut�bbi spanyol st�lust k�vet, Gallego igyekezett meggy�z�en �br�zolni a teret, �s alakjait szabadabban helyezte el, de m�g mindig k�vetve a g�tikus modor sz�gletess�g�t.

V�zkereszt

(Szok�sok, fogalmak, jelent�sek)

A r�mai egyh�z Epiphania Domini azaz Az �r megjelen�se elnevez�s� �nnepe. /A keleti egyh�z e napon Krisztus sz�let�s�t �nnepelte. / A nyugati egyh�zakban e naphoz k�tik a h�romkir�lyok vagy keleti b�lcsek (G�sp�r, Menyh�rt, Boldizs�r) l�togat�s�t a kis J�zusn�l. Ez�rt janu�r 6-�t a H�romkir�lyok napjak�nt is emlegetik. A v�zkereszt elnevez�s pedig - a szint�n e naphoz k�t�tt - Krisztus megkeresztelked�s�re utal. Ennek eml�k�re a nyugati egyh�zakban a templomokban vizet szentelnek, s e szentelm�nyb�l a h�vek igyekeznek hazavinni valamennyit. A szentelt v�z ugyanis sok mindenre haszn�lhat� az �v folyam�n. A v�zszentel�s mellett ilyenkor a h�zakat is megszentelt�k. Ennek a szok�snak koleda, vagy koled�l�s a neve. Az �nnephez tartozott a H�romkir�lyok megjelen�t�se: a H�romkir�ly-j�r�s is. Mint az �v sok k�l�nleges, �nnepi alkalm�hoz, ehhez a naphoz is kapcsol�dott id�j�r�sj�sl�s.

H�romkir�lyok

Napkeleti b�lcsek, csillagj�sok voltak, de kir�lyk�nt is emlegetik �ket. Kor�bban t�bb �sz�vets�gi pr�f�cia utalt arra, hogy a Megv�lt� a pog�ny vil�g f�l�tt is �t fogja venni a hatalmat. Ezeket a pr�f�ci�kat "teljes�ti be" a h�romkir�lyok t�rt�nete. R�luk csak M�t� evang�lista sz�l, nev�k, etnikumuk, l�togat�suk idej�nek k�zelebbi meghat�roz�sa n�lk�l. �rigen�sz az aj�nd�kok sz�m�b�l k�vetkeztetett arra, hogy h�rman voltak, de kutat�k szerint a h�rmas sz�m szimbolikus jelent�s� is. Utalhat a Szenth�roms�gra, vagy Krisztus m�lt�s�gaira (az arany kir�lys�g�ra, a t�mj�n istens�g�re, a mirha emberi mivolt�ra). Vannak, akik No� h�rom fi�nak (S�m, H�m, Jafet) lesz�rmazottait, s �gy a h�rom bibliai n�pcsoportnak (semit�k, hamit�k, jafatit�k) k�pvisel�it l�tj�k a h�rom kir�lyokban. Szimboliz�lhatj�k egyes v�lem�nyek szerint a vil�g kor�bban ismert h�rom kontinens�t is (Eur�pa, �zsia, Afrika). Ezt t�masztja al� az, hogy a k�z�pkort�l kezdve a harmadik kir�lyt szerecsennek �br�zolt�k. Nev�ket (G�sp�r, Menyh�rt, Boldizs�r) a IX. sz�zad �ta eml�tik. Hogy a h�rom kir�lyok melyik csillagot k�vethett�k, err�l sokf�le elk�pzel�s van.

Szentelt v�z

A templomokban megszentelt v�zzel �sszef�gg� hiedelmeket az egyh�z is er�s�tette. Nagy szerepet kapott az ember �s �llatgy�gy�t�sban is. M�g V�zkereszt napj�n beszentelt�k vele az �llatokat, megitatt�k �ket, hogy ne legyenek az �v folyam�n betegek, r�hesek. Hasonl�k�ppen magukra is locsoltak a v�zb�l, ront�s, betegs�gek, himl� ellen. Az Ipoly ment�n a h�z f�ldj�t meglocsolt�k szentelt v�zzel, hogy Isten �ld�sa legyen a h�zon. Az esztend� sor�n pedig megszentelt�k vele a gyerek�gyas asszony �gy�t, tettek az �jsz�l�tt f�rd�viz�be, meghintett�k vele az esk�v�re indul� menyasszonyt �s v�leg�nyt, a haldokl�t, s a h�zn�l felravatalozott halottat. Hat�konynak tartott�k az �rt� hatalmak, a rossz szellemek, �s a vihar el�z�s�re is.

Koleda

�j�vt�l H�romkir�lyok napj�ig tartott a koleda, vagyis a h�zszentel�s, k�s�bb egyszer� j�k�v�ns�gmond� szok�s. A h�zszentel�sre m�r M�ty�s kir�ly kor�b�l is vannak adatok. E szerint V�zkeresztkor a pl�b�nos megkezdte h�vei l�togat�s�t, megszentelte a h�zat, sz�mba vette a h�zbelieket, beszedte a l�lekp�nzt. A koleda ennek a korai egyh�zi gyakorlatnak a kiteljesed�se. Nyitra megy�ben p�ld�ul a pap, a k�ntor az egyh�zfiak �s a ministr�nsgyerekek mentek el minden h�zhoz. �nekeltek, a pap beszentelte, megf�st�lte a h�zat, a k�ntor fel�rta a h�z ajtaj�ra, vagy az ajt�f�lf�ra a h�rom kir�ly nev�nek kezd�bet�j�t (G+M+B), mert ez k�s�bb megv�dte a h�zat a ront�st�l, a betegs�gekt�l. Az esem�ny v�g�n a h�ziak megvend�gelt�k a koled�l�kat. Egy�ttal adom�nyokat is adtak az egyh�zi embereknek, pl. zs�k di�t, lisztet, szalonn�t, kolb�szt.

H�romkir�ly-j�r�s

F�k�nt a Dun�nt�l d�li r�sz�n ismeretes ez a szok�s. Egykori teljes alakj�ban cselekm�nye a k�vetkez�: a/ a f�szerepl�k G�sp�r, Menyh�rt, Boldizs�r (h�rom kir�ly), Her�des, valamint (ha volt) a katona �s az angyal bemutatkoz�sa. b/ Her�des, a betlehemi gyerekgyilkos jelenete, viadala az egyik kir�llyal c/ a "Csillag" kiugrat�sa ( a csillag egy rug�szer� keresztezett f�ra volt r�gz�tve, �ssze lehetett h�zni �s ki lehetett nyomni, a v�g�n szita volt, k�v�l beragasztva, nagy arany csillag t�nd�kl�tt rajta, bent k�z�pen gyertya volt, amit a h�zba �rve meggy�jtottak.) d/ az aj�nd�k k�r�se �s �tv�tele. A kor�bban v�zkereszti h�zszentel�s r�szek�nt szerepl� H�romkir�ly-j�r�s m�ra �n�ll� adom�nygy�jt�, j�k�v�ns�gmond� szok�s lett �s �ltal�ban leegyszer�s�d�tt.

Mai betlehemes j�t�k

Id�j�r�sj�sl�s V�zkeresztkor

Azt tartott�k, ha V�zkeresztkor esik, akkor hossz� lesz a t�l.

Hideg id� eset�n korai tavaszban rem�nykedtek.

Egyes helyeken azt mondt�k, hogy ezen a napon fonni kell, mert akkor hossz� lesz a kolb�sz.

A jugoszl�viai magyarok szerint, ha e napon esik az es�, akkor f�rges lesz a m�k, ha hideg van, rossz term�sre lehet sz�m�tani.

Ha a sz�l f�j, szerencs�s �v lesz.

Ha fagy, sok� fog tavaszodni, ha enyhe az id�, akkor hamar j�n a tavasz.

V�zkereszt �nnep�hez kapcsol�d� versek

�nyos P�l: H�rom kir�lyok napj�n c�m� verse

Babits Mih�ly: Csillag ut�n c�m� verse

Juh�sz Gyula: Betlehem c�m� verse

Paul Claudel: V�zkereszti �nek

Bodor Mikl�s: Betlehemi csillag