2006 (1 éve történt)
Nagycsütörtök (zöldcsütörtök)
Krisztust az Olajfák-hegyén elfogták.

A Húsvét Jézus Krisztus feltámadásának ünnepe a keresztény egyházak legrégibb, a zsidó pészahra visszavezethető ünnepe.

Ezen a napon volt a Leonardo da Vinci remekművén megörökített utolsó vacsora.
A tanítványok lábának megmosása (a vendégszeretet jelképe) emlékére szokás volt, hogy Rómában a pápa 12 szerzetes lábát megmosta. Királyok, nemesek is így cselekedtek sok országban e napon.
A katolikus hit szerint az oltáriszentség megalapításának napja is. A "zöldcsütörtök" elnevezést Német nyelvterületen a "greinen" (weinen, azaz sírni) szóból, mások ellenben a zöld szín elnevezéséből vezetik le, mivel azon a napon a böjt miatt rendszerint valami zöldet (spenótot) fogyasztottak a hívők. A kereszténység első évszázadaitól fogva szokás volt, hogy a nagycsütörtök esti szentmisét követően elnémultak ("Rómába mennek") a katolikus templomok harangjai. A harangok útjának célja, hogy lássák a pápát; de van, ahol azt tartották, hogy a tojások gyűjtése is, melyeket azután leszórnak a gyerekeknek, amikor visszatérnek. Legközelebb csak a nagyszombat esti szertartáson szólaltak meg újra, jelezve Krisztus feltámadását. A húsvét időpontjának meghatározásánál alapvető nehézség, hogy miként Jézus születésének, úgy szenvedéstörténetének pontos idejét sem ismerjük. A zsidók az Egyiptomból való kivonulásra, a keresztények Jézus halálára és feltámadására emlékeztek, vagyis keresztény tartalommal töltötték meg az ősi, és megkeresztelkedésük előtt saját maguk által is megtartott zsidó ünnepet. Hasonlóan jártak el az ősi pogány napkultusz esetén is, amikor a Jézus születésére való emlékezés napjává tették a téli napforduló napját.
A tojás általános tisztelete Jézus születésénél jóval távolibb múltba nyúlik vissza. Az életet hordozó csíra már régóta a világmindenség jelképe a Föld számos népének hitvilágában, jó néhány teremtésmítosz pedig egyenesen a világnak a tojásból való megszületését beszéli el.
A tojásfestésen kívül szokás még a termékenységvarázsláshoz kötődő a tojásütés, a tojásdobálás, a dombról való tojásgurítás szokása. Nem csupán festett, hanem karcolt, vakart, patkolt, kotort, márványozott, viasszal írott is lehet a tojás. Az általában absztrakt geometriai minták mögött a több évezredes hitvilág szimbolikája bújik meg. A legelterjedtebb a piros tojás, amelynek a színe a vért (Jézus kiöntött vérét), és a tüzet, a szerelmet és a tavaszt, a szabadságot és a feltámadást egyaránt jelképezi.
Hagyományos ételek:
Nagycsütörtökön: paraj, egyéb zöld színű étel
Nagypénteken: tojás és hal
Nagyszombaton: estig tart a böjt, nem szabad húst enni, napközben kalács, este sonka, tojás, friss zöldségekkel
Húsvétvasárnap: sült bárány
Húsvéthétfőn: a locsolkodóknak sonka, piros tojás, aprósütemények és mértékkel kínált ital.

Kapcsolódó linkek:

Egyházi gyakorlatok
http://www.lutheran.hu/ujsagok/lelkipasztor/l9702m03.htm

A tojás az élet forrása,

Eleink az egész világot, belőle származtatták.

Hímes tojás saját kezüleg

/Patchwork technika, hungarocell tojáson/
http://www.szeplak.hu/2000/04/sk.html

Tojásmúzeum

http://datan-datenanalyse.de/Tojas/index.html

 Húsvéti ételek
http://www.mindmegette.hu/main.php?app=valogatasok/valogatasok.php&v_id=30

Peszahi ételek
http://www.zsido.hu/receptek/peszah.htm