AZ �NNEPR�L

Olyan k�l�nleges id�szak (vall�setnol�giai szemsz�gb�l n�zve „szent id�”), mikor a k�z�ss�g a megszokott�l elt�r� m�don viselkedik. → �nnepi szok�sokat hajt v�gre, m�s → el��r�sokat �s tilalmakat (→ tilalom) tart be, mint h�tk�znapokon. – L�trej�tt�k fontos t�rsadalmi sz�ks�gletet el�git ki, �nnepet minden emberi kult�ra ismer. A megszokott �letritmus ilyenkor megv�ltozik, a napi munka helyet ad az �nnepi cselekm�nyeknek, melyek gyakran serkent� hat�s�ak (t�nc, �nek, versenyek, fut�s stb.), ill. a k�z�ss�get �rint� m�lt esem�nyek, sz�beli vagy imitat�v felid�z�s�vel a k�z�ss�g �sszetartoz�s�nak tudat�t fokozz�k. – Az �nnep l�trej�tte kezdetleges fokon a t�pl�l�kul szolg�l� n�v�ny- �s �llatvil�g, tov�bb� az emberi �let f� f�zisaival kapcsol�dik �ssze: a sz�let�s, meg�jul�s, hal�l �nnepei. Az id�sz�m�t�s, a napt�rk�sz�t�s fejl�d�s�vel p�rhuzamosan kialakulnak a → napt�ri �nnepek, �s a mez�gazdas�gi munka fontosabb – f�leg kezd� �s v�gz� – f�zisai is r�szben napt�ri �nnepekk� lesznek. – Napjainkig is a f� �nnepi alkalmak a paraszts�gn�l a napt�ri �nnepek, az emberi �let �nnepei (→ �tmeneti r�tusok) �s a gazdas�gi �nnepek (→ sz�ret, → arat�s, → diszn��l�s stb.). Ezekhez kapcsol�dnak m�r igen r�g�ta a szint�n a napt�rhoz f�z�d� t�rt�nelmi eml�k�nnepek, amelyek a kis vagy nagyobb k�z�ss�g �let�ben egy-egy jelent�s esem�ny felid�z�s�t szolg�lj�k. – A sz�zadfordul� k�r�l a magyar paraszts�g �nnepnek tekintette az egyh�zi �s a nemzeti �nnepeket, tov�bb� az emberi �let jelent�s fordul�it, az eml�tett mez�gazdas�gi munka�nnepeket, de voltak saj�t n�pi �nnepei is, r�szben lok�lis eml�k�nnepek, k�zigazgat�si �nnepek (pl. → fogadott �nnepek), m�sr�szt egyes napok vagy peri�dusok, melyekhez → m�gikus elj�r�sok �s hiedelmek (→ hiedelem) kapcsol�dtak (pl. �jhold p�nteke, vas�rnapja stb., → nevezetes id�pontok). – A nemzetk�zi munk�s�nnep, m�jus 1., 1890 �ta kapott jelent�s�get a magyar n�pi kult�r�ban is; err�l az Ethnographia els� �vfolyam�ban olvashatunk besz�mol�t. Jelent�sek ma a t�rsadalmi �nnepek is, mint: any�k napja, gyermeknap, n�k napja, vasutas-nap, b�ny�sz-nap stb. – Irod. Ker�nyi K�roly: Vom Wesen des Festes. Paideuma I. (Leipzig, 1938–40); Mar�t K�roly: R�tus �s �nnep (Ethn., 1940