VIZKERESZT ES GYERTYASZENTELŐ

Boldogasszony havanak hatodik napja, januar 6. az Ur megjelenesenek
unnepe.Unnepleset a Krisztus utani harmadik szazadban kezdtek, amikor
is Jezus megkeresztelkedeserol emlekeztek meg. A nyugati keresztenyseg
azonban tobb jelentest adott eme unnepnek, a haromkiralyok napjanak
nevezte. A haromkiralyok, napkeleti bolcsek (Gaspar, Menyhert,
Boldizsar) a fama szerint egy profeta jovendolese alapjan egy fenyes
csillagot kovetve jutottak el Arabiabol, Perzsiabol Betlehembe, hogy
hodolatukat bemutathassak, es ajandekot adjanak a zsido ujszulott
kiralynak, Jezusnak. Ez az unnep napja a vizek megszentelesenek es
egyben a karacsonyi unnepek lezarasanak is. Az emberek az e napon a
templomba megszentelt viznek kulonos erot tulajdonitanak, es egesz
evben, mind sajat maguk, mind pedig allataik betegsegenek gyogyitasara
hasznaljak.

II.

VIZKERESZT ES GYERTYASZENTELO

Vizkereszt napjanak (januar 6.) hiedelmei a templomban megszentelt
vizhez kotodnek. Ipolytarnocon, Litken, Mihalygergen a hazigazda
uvegben hazavitte a megszentelt vizet, a haz apraja-nagyja kortyolt
belole, hogy megovja oket a torokfajastol. Megszenteltek vele a hazat,
az olakat. Ontottek a kutba, hogy a viz meg ne romoljon. A szentelt
viz az embert szuletesetol halalaig kiserte: ebbol a vizbol hintettek
a bolcsore, a menyasszony koszorujara, a halott koporsojara. januartol
januarig a vizet uvegben vagy nagy korsoban tartottak, s ami megmaradt
a kovetkezo vizkeresztre, azt a kutba ontottek.
A vizkeresztkor megszentelt vizhez hasonlo szerepe volt a
gyertyaszentelokor (febr.2) megszentelt gyertyanak. Ipolytarnocon 2-3
gyertyat vittek a templomba megszentelni, s azokat a haz elso
szobajaban tartottak. Kettot az esetleges halott szamara tettek felre,
egyet egzenges ellen. amennyiben az ev folyaman nem volt szukseg a
gyertyakra, ugy azokat a kovetkezo evben ujra megszenteltek. A mar
ketszer szentelt gyertyat a hosszan haldoklo kezebe adtak, hogy
konnyitsen rajta.
Mihalygergen a ketszer szentelt gyertyat az egihaboru alkalmaval
gyujtottak meg, ugy tartottak, ahol ezt a gyertyat egetik, oda nem ut a
villam. Volt ra eset, hogy a ferjetol elszokott menyecske folott
egettek a szentelt gyertyat, hogy az ordogot kiuzzek belole.

III.

Boldizsar napja ~ Vizkereszt vagy haromkiralyok napja

Zentan a Kukucska nevu Tisza-parti varosreszben, melynek lakoi igen
hagyomanyorzok voltak szocialis helyzetuk miatt is, hallottuk, hogy
vizkeresztkor szentelt vizzel megszentelik az udvart, az olat, lakast,
hogy megvedjek az ott eloket, embert, allatot a rossztol, a
gonosztol. A csaladtagok meg isznak is a szentelt vizbol. A tobbit
pedig elteszik, mert gyogyitoerot tulajdonitanak neki ok is, mint
masok is. Ekkor bontjak le a karacsonyi asztalt is. A karacsonyi
buzanak a felet a kutba dobjak, masik felet pedig a joszagok kapjak,
mert ennek is gyogyereje van.

VÍZKERESZT ÉS GYERTYASZENTELÕ

Vízkereszt napjának (január 6.) hiedelmei a templomban megszentelt vízhez kötõdnek. Ipolytarnócon, Litkén, Mihálygergén a házigazda üvegben hazavitte a megszentelt vizet, a ház apraja-nagyja kortyolt belõle, hogy megóvja õket a torokfájástól. Megszentelték vele a házat, az ólakat. Öntöttek a kútba, hogy a víz meg ne rpmoljon. A szentelt víz az embert születésétõl haláláig kisérte: ebbõl a vízbõl hintettek a bölcsõre, a menyasszony koszorújára, a halott koporsójára. januártól januárig a vizet üvegben vagy nagy korsóban tartották, s ami megmarad a következõ vízkeresztre, azt a kútba öntötték.
A vízkeresztkor megszentelt vízhez hasonló szerepe volt a gyertyaszentelõkor (febr.2) megszentelt gyertyának. Ipolytarnócon 2-3 gyertyát vittek a templomba megszentelni, s azokat a ház elsõ szobájában tartották. Kettõt az esetleges halott számára tettek félre, egyet égzengés ellen. amennyiben az év folyamán nem volt szükség a gyertyákra, úgy azokat a következõ évben újra megszentelték. A már kétszer szentelt gyertyát a hosszan haldokló kezébe adták, hogy könnyítsen rajta.
Mihálygergén a kétszer szentelt gyertyát az égiháború alkalmával gyújtoták meg, úgy tartották, ahol ezt a gyertyát égetik, oda nem üt a villám. Volt rá eset, hogy a férjétõl elszökött menyecske fölött égették a szentelt gyertyát, hogy az ördögöt kiûzzék belõle.

Forrás: Manga János: Ünnepek, szokások az Ipoly mentén