F�bi�n �s Sebesty�n napja

Janu�r 20-�n �nnepelj�k F�bi�n �s Sebesty�n napj�t. Szent F�bi�n a 3. sz�zadban �lt, egy ideig p�pa is volt. Szent Sebesty�n �kereszt�ny v�rtan�, r�mai cs�sz�ri test�rparancsnok volt, akit kereszt�ny hite miatt 298-ban Diocletianus cs�sz�r kiv�geztetett. � a polg�ri l�v�szegyletek, a nyilasok �s pusk�sok v�d�szentje. A hagyom�ny szerint ez az els� tavasz�breszt� nap, ekkort�jt kezdenek a f�k m�zg�sodni, nedvet sz�vni.
Az orsz�g Sebesty�n-kultusza a pestisj�rv�nyokkal, a j�sz�gv�sszel f�gg �ssze. Amikor a j�rv�nyok kialakulnak a n�p hozz� im�dkozik.
***

Szent F�bi�n
+R�ma, 250. janu�r 20.
236-ban a v�rtan� Anterus p�pa ut�dak�nt ker�lt P�ter sz�k�re.

A r�mai egyh�z papja volt, a hagyom�ny szerint R�m�ban is sz�letett. Kor�n kit�nt a v�rtan�k ir�nti tisztelet�vel �s a katakomb�k k�r�li szolg�lataival. Nem egy v�rtan�t � temetett el.
P�pas�ga az �ld�z�sek k�zti, ar�nylag b�k�s id�szakra esett. �gy ny�lt alkalma arra, hogy megszervezze a r�mai egyh�z k�zigazgat�s�t. A politikailag tizenn�gy ker�letre tagolt v�rost F�bi�n p�pa h�t egyh�zi ker�letre osztotta, s mindegyik �l�re egy f�di�konust �ll�tott, akiknek a h�vek gondoz�s�ra kellett fel�gyelni�k. A betegek, �zvegyek �s �rv�k gondoz�sa, a temet�k �s a liturgi�val kapcsolatos teend�k tartoztak hozz�juk. K�l�n figyelmet szentelt a katakomb�knak: sok v�rtan� s�rj�t rendbe hozatta. Az afrikai egyh�z vit�iba is beleavatkozott annyiban, hogy az eretneks�gbe t�vedt Privatus p�sp�k�t megfosztotta hivatal�t�l. Egy zsinatot is �sszeh�vott, amely �t�lkezett Origen�sz m�vei felett. A hagyom�ny azt mondja, hogy � hozatta R�m�ba Szard�nia sziget�r�l Pontianus p�pa maradv�nyait, �s Gallia els� h�t t�r�t� p�sp�k�t szint�n � ind�totta �tnak. Decius cs�sz�r nem n�zte j� szemmel a tev�keny �s �p�t� p�p�t. Szent Cipri�n szerint egyszer kijelentette, hogy sz�vesebben l�tna a birodalom ter�let�n egy tr�nk�vetel� vet�lyt�rsat, mint R�m�ban F�bi�n p�sp�k�t. Val�ban elhangzott-e ez a kijelent�s, nem tudjuk, de hogy a cs�sz�rnak �tj�ban volt, abb�l is l�tszik, hogy a 250-ben kiadott �ld�z�si rendelet els� �ldozatai k�z�tt F�bi�n p�pa is v�rtan� lett. Janu�r 20-�n �lt�k meg, �s a Callistus-katakomb�ban temett�k el. 1969-ig egy�tt �nnepelt�k Szent Sebesty�n v�rtan�val, mivel azonban az �si liturgikus k�nyvek k�l�n or�ci�val eml�keznek r�juk, 1969 �ta ism�t k�l�n van az �nnep�k. C�z�reai Eusz�biosz besz�li el, hogyan t�rt�nt F�bi�n megv�laszt�sa. Anterus hal�la ut�n �sszegy�ltek a r�maiak, hogy p�p�t v�lasszanak, de nem tal�ltak alkalmas embert. F�bi�n pap a bar�taival vid�kr�l t�rt haza, s amikor megtudta, hogy �ppen v�laszt�s van, bement a gy�l�sre. Kor�bban senki nem gondolt arra, hogy � legyen a p�pa, mikor azonban elvegy�lt a v�laszt�k k�z�tt, hirtelen egy galamb sz�llt le �s a fej�re telepedett. A jelenl�v�k isteni jelk�nt fogadt�k, �s megv�lasztott�k p�p�nak.
***
Szent Sebesty�n
+356.
Amikor Antal 251-ben vagy 252-ben megsz�letett Kom�ban, K�z�p-Egyiptom egyik faluj�ban, a r�gi kereszt�nys�g �ppen tal�n legs�lyosabb megpr�b�ltat�s�t �lte �t. Decius cs�sz�r (249-251) restaur�ci�s politik�j�nak megfelel�en kereszt�ny�ld�z�st ind�tott, amely az eg�sz R�mai Birodalomra kiterjedt. A k�vetkez� �vtizedekben, eg�szen 313-ig, amikor Konstantin cs�sz�r kiadta a mil�n�i t�relmi rendeletet, a kereszt�nys�g v�llal�sa �letvesz�lyt jelentett. Aki meg akart maradni kereszt�nynek, annak �lland�an k�szen kellett lennie a v�rtan�s�gig val� helyt�ll�sra. Antal j�m�d� h�zban n�tt f�l. Amikor h�sz �ves lett, meghaltak sz�lei, �s r�hagyt�k a csal�di �r�ks�ggel val� gazd�lkod�st �s a h�g�r�l val� gondoskod�st. Egy alkalommal a szentmis�n az igehirdet�sre figyelve hirtelen bel�v�gott a f�lismer�s, hogy neki sz�l az, amit a lektor M�t� evang�lium�b�l �ppen olvasott: "Ha t�k�letes akarsz lenni, add el, amid van, az �r�t oszd sz�t a szeg�nyek k�z�tt... Azt�n gyere, �s k�vess engem!" Az ige nem volt ismeretlen el�tte, de az ifj� Antal �gy �rezte, hogy akkor �s ott hangzik el el�sz�r, �s egyenesen a sz�v�be ki�lt. Olyan ellen�llhatatlan ereje volt a sz�nak, hogy k�vetnie kellett. Eladta a csal�di birtokot, �s ami nem volt sz�ks�ges a h�g�r�l val� gondoskod�shoz, a szeg�nyeknek adta. Azut�n megkezdte az �j �letet, amelyr�l m�g nem is sejtette, hov� fogja �t vezetni.
Az aszk�t�khoz hasonl�an visszavonult a h�tk�znapi �lett�l, �s teljesen a vall�sos gyakorlatoknak adta �t mag�t, els�sorban a zsolt�r-im�dkoz�snak. Kezdetben m�g a falu k�zel�ben lakott. Azt�n hamarosan a l�biai sivatagban egy sziklas�rban h�zta meg mag�t, majd k�s�bb egy omladoz� kast�ly romjai k�z�tt. Egy bar�tja hordta neki a n�lk�l�zhetetlen sz�k�s eledelt. Ett�l eltekintve minden �sszek�ttet�st megszak�tott a k�lvil�ggal. De min�l ink�bb elt�pte a f�ldi ragaszkod�sok k�tel�keit, ann�l elviselhetetlenebb lelki t�mad�sok �rt�k. Antal pedig - az apostol intelm�nek megfelel�en - "Isten teljes fegyverzet�t" �lt�tte mag�ra, hogy "a s�t�n cselvet�seinek ellen�llhasson" (Ef 6,11). �gy � lett a gy�ztes. Amikor v�g�l h�sz �v ut�n ism�t az emberek k�z� ment, �gy jelent meg el�tt�k, mint b�lcs f�rfi, aki "ismeri a m�lys�ges titkokat �s telve van Istennel" (Antal �lete). A szigor� �nsanyargat�sok ellen�re nem t�rt �ssze a teste. Arc�n azoknak a hatalmas tapasztalatoknak f�nye t�kr�z�d�tt, amelyek bens�leg �talak�tott�k. Mindenfel�l �z�nl�ttek hozz� az emberek, akik im�iba aj�nlott�k magukat, vagy szerzetesi �letet akartak �lni az � vezet�se alatt. A vil�g el�l menek�l� remet�b�l a "szerzetesek atyja" lett. Ez m�g nem volt a szerzetess�gnek az a form�ja, amely k�s�bb Pakhomiosz kezdem�nyez�s�b�l kialakult. Mert j�llehet sz�mos tan�tv�ny sereglett Antal k�r�, � sohasem fogta �ssze �ket olyan tart�s k�z�ss�gg�, amelynek k�z�s szab�lyzata van. Az a szerzetesi szab�lyzat, amely a neve alatt r�nk maradt, val�j�ban k�s�bbi korb�l sz�rmazik.
B�rmennyire szerette is Antal a sivatagot �s az Istenben elmer�lt mag�nyos �letet, abban semmi sem akad�lyozta meg, hogy az emberek k�z� menjen, ha a kereszt�nys�g napi probl�m�i �gy k�v�nt�k. Ez t�rt�nt, amikor Maximinus Daja cs�sz�r idej�ben (308 t�j�n) az alexandriai b�rt�n�kben s�nyl�d� hitvall�kat er�s�tette a hit�k�rt v�vott harcukban. Egy m�sik alkalommal, �lete v�ge fel�, p�sp�k-bar�tja, Atan�z k�r�s�re ment a f�v�rosba, hogy nyilv�nosan f�ll�pjen az ari�nusok ellen. De ezt igazolja a m�r eml�tett vonzer� is, amelyet Antal a lakoss�g minden r�teg�re gyakorolt, f�l eg�szen a magas kl�rusig �s a cs�sz�ri udvarig. Maga Konstantin �s gyermekei is leveleztek vele. 90 �ves elm�lt m�r, amikor �tra kelt, hogy szemt�l szemben l�thassa a m�sik nagy remet�t, P�lt. Tal�lkoz�sukat Szent Jeromos le�r�s�b�l ismerj�k.
356-ban halt meg Antal, 105 �ves kor�ban. A s�rja - mivel k�rte testv�reit, hogy titokban temess�k el - 200 �ven �t ismeretlen volt. 561-ben megtal�lt�k, erekly�it Arles-ban, a Szent Julien-templomban �rzik. A koptok �s a sz�rek remet�i Szent Antal fiainak tekintett�k magukat. Franciaorsz�gban a 11. sz�zadban alap�tottak egy beteg�pol� t�rsulatot, melyb�l az antonita rend fejl�d�tt ki. K�t nemes f�rfi, apa �s fia anyarozst�l megbetegedett, �s Szent Antal erekly�j�t�l meggy�gyult. H�l�b�l k�rh�zat �p�tettek �s �polt�k a hasonl� bajban szenved�ket. Mivel Szent Antal az anyarozs okozta gyullad�s ellen hathat�s k�zbenj�r�nak bizonyult, mag�t a bajt Szent Antal t�z�nek nevezt�k. Antalt a tizenn�gy seg�t�szent k�z�tt is tisztelt�k.
Antal szellemi �tj�t, vall�s-erk�lcsi t�rekv�seit a megalkuv�st nem ismer� hat�rozotts�g jellemezte, ugyanakkor minden volt, csak nem rajong�, vagy a val�s�gt�l idegen �lmodoz�. B�r radik�lis k�vetelm�nyeket �ll�tott f�l mag�val szemben, meggy�z�en j�zan �s szer�ny volt. Ismerte az ember el�tt �ll� hat�rokat: Isten titkainak �s d�nt�seinek kif�rk�sz�se nem a mi dolgunk. Jobb beismerni tudatlans�gunkat azokban a dolgokban, amelyek meghaladj�k az embert. Az a d�nt�, hogy az ember mag�ra figyeljen. M�g ha birtokoln� is egy szerzetes a csod�s gy�gy�t�s adom�ny�t, saj�t �dv�ss�ge fel�l akkor is retteg�sben kellene �lnie. Az �rd�g cselvet�seivel szemben csak egy seg�t: az al�zat.