A t�li napfordul� �talakul�sa

A t�li napfordul� napja az �v egyik olyan sarokpontja volt, mely a ny�ri napfordul�val (azaz a Szent Iv�n-�jszak�j�val) egy�tt egys�ges keretet adott az id�sz�m�t�snak. M�g a ny�ri napfordul� sor�n a legmagasabban �llt a Nap, �s a legr�videbb �jszaka k�vetkezett be, addig t�len a legalacsonyabban delel a Nap, �s ekkor van az �v leghosszabb �jszak�ja is. A t�li napfordul� az �szaki f�ltek�n december 21-22-�re esik, m�g a d�li f�ltek�n pont ford�tva, j�nius 21-22-�re. Ez�rt is volt, hogy m�g a ny�ri napfordul� alkalm�val az�rt gy�jtottak t�zeket, hogy el�zz�k a k�zeled� s�t�ts�get, addig a t�li napfordul� alkalm�val a f�ny diadal�t, az �let meg�jul�s�ba vetett hitet  �nnepelt�k, hiszen ekkort�l kezdtek az �jszak�k �jra r�vid�lni, �s hosszabbodni a nappalok.

A R�mai Birodalomban az �nnepet a m�r er�s�d� Napisten, �s Mithr�sz-kultusz nyom�s�ra az i.sz. 3. sz�zadban rendelt�k el. Az ekkor er�s�d� kereszt�ny vall�s szimbolik�j�ban az isteni f�nyforr�st, a s�t�ts�gen diadalmaskod� f�nyt Krisztus szimboliz�lta, �gy hamarosan az � szem�ly�t is ehhez a naphoz k�t�tt�k.

Krisztus szem�lye sz�let�se �ltal kapcsol�dik a t�li napfordul�hoz, mint ahogy a nagy vall�salap�t�k, pr�f�t�k �s mitikus szem�lyek sz�let�snapja (�s sokszor hal�la is) term�szeti fordul�pontokhoz, az �v legjelent�sebb napjaihoz k�thet�. A titokzatos �gi jel, a betlehemi csillag megjelen�se is a f�nyt szimboliz�lja a sz�let�s �jszak�j�n, amely �gy mintegy m�sodik napk�nt t�nd�k�lt, elhozva ezzel azt, aki az emberis�g b�nei�rt f�nyk�nt k�zd majd meg a s�t�ts�ggel, elhozva a rem�nyt.  M�t� �s Luk�cs evang�liuma szerint N�z�reti J�zus M�ri�t�l �s J�zseft�l, D�vid kir�ly lesz�rmazottjak�nt, �m a Szentl�lekt�l fogantatva sz�letett Betlehemben, �m ennek pontos id�pontja nem esik egybe id�sz�m�t�sunk titokzatos, �s "0" pontj�val.

A N�z�retben tan�tani kezd� J�zust i.sz. 28-29-ben J�nos keresztelte meg a Jord�n foly�ban. Ezut�n 12 tan�tv�nyt gy�jt�tt maga k�r�, �s Isten orsz�g�nak elj�vetel�t hirdette. Tev�kenys�g�t els�sorban az �jtestamentum evang�liumai r�gz�tik, mely szerint h�rom �vet t�lthetett tan�t�ssal. Keresztre fesz�t�s�t J�dea �s Samaria r�mai helytart�ja, Pontius Pil�tus rendelte el - a helyi zsid� vall�si vezet�k k�r�s�re - (33-ban vagy 30-ban?), v�lhet�en a J�zus tan�t�sai nyom�n fell�p� forrong�s lecsillap�t�s�ra.