A kar�csony eredetileg egy mozg� �nnep volt, az �v k�l�nb�z� id�pontjain �nnepelt�k. A december 25-i d�tumot J�lius p�pa d�nt�s�re t�zt�k ki az IV-ik sz�zadban, mert akkor volt a r�mai t�li napfordul�, a nap visszat�r�s�nek az �nnepe. Mivel a n�p nem volt hajland� feladni ezt a tradicion�lis �nnepet, a legjobb gondolat volt, hogy �sszekapcsolj�k a Kar�csonnyal, hogy azzal helyettes�ts�k a pog�ny �nnepl�seket.

752-ben, amikor a juli�nus kalend�riumr�l �tt�rtek a gregori�nusra, elvesztettek 11 napot az �vb�l. Teh�t a dec. 25 d�tum 11 nappal h�tramozdult. Azok az egyh�zak, amelyek ma is a juli�nus kalend�riumot tartj�k, janu�rban �nneplik a kar�csonyt, akkorra esik n�luk dec.25.

A legt�bb kar�csonyi szok�s (aj�nd�koz�s, gyertyagy�jt�s, kar�csonyj�r�s, kar�csonyfa) r�gebbi vall�sokb�l ered.

Itt al�bb tal�lhat� egy n�h�ny a m�g fennmaradt pog�ny szok�sokb�l.

Befana -- Olaszorsz�g Mikul�sa

Bifana, egy bar�ts�gos boszork�ny, sepr�n rep�l le a k�m�nyeken, hogy a kiakasztott harisny�kba aj�nd�kokat tegyen. A legenda szerint Bifana �ppen sepregetett, amikor a H�rom Kir�lyok bekopogtattak hozz�. Felaj�nlott�k, hogy magukkal viszik a Kisj�zust megn�zni, de azt mondta, nincs ideje. Ut�bb meggondolta mag�t, de m�r k�s� volt. Ez�rt mai napig is bet�r kar�csonykor minden h�zba �s aj�nd�kot hagy mindenhol a Kisj�zus tisztelet�re.

Sv�dorsz�gban

Miel�tt a kereszt�nys�get felvett�k volna, a sv�dek a t�li napfordul�kor a napot �nnepelt�k. A neve Midvinterbloot, ami azt jelenti, hogy T�l K�z�pi V�r, �s olyankor �llati �s ember�ldozatokat mutattak be. Ezek az �ldozati olt�rok meghat�rozott helyekre voltak fel�ll�tva, �s m�g jelen pillanatban is majdnem minden r�gi sv�d templom egy hajdani �ldozati sz�n hely�n all. Az utols� pog�ny r�tusokat v�g�l is 1200 k�r�l adt�k fel a misszion�riusok befoly�s�ra. (B�r eleinte a misszion�riusok is �ldozatokk�nt v�gezt�k a karrier�ket a viking falvakban.) A Midvinterblotnak az volt a szerepe, hogy a helyi istens�geket megengesztelj�k, hogy azok nagylelk�en szabadon engedj�k a napot, �s az visszat�rhessen a f�ldre. A telek Skandin�vi�ban s�t�tek �s ijeszt�ek. (A k�zponti f�t�s el�tti id�kr�l besz�lek...) Es azok az istenek nagyon-nagy hatalommal b�rtak! A cs�t�rt�k neve mai napig is a h�bor�skod�s isten�nek, Thornak, a nev�t viseli, a p�ntek, pedig a term�kenys�g�t (Freja). Azt is �rdekes tudni, hogy sv�d�l a kar�csonyt Julnak nevezik, �s a Jul gn�mnak ugyanakkora szerepe van, mint a T�lap�nak, vagy a Krisztkindlinek. Nem k�nny� a r�gi pog�ny szok�sokt�l megszabadulni! �ll�t�lag a r�gi vall�s, Thorral �s bar�taival az �l�n, itt-ott m�g ma is �l, ha nem is olyan v�res t�bb�.

Napfordul� Sk�ci�ban

A Napfordul� �nnep�t az �v legr�videbb napj�nak az el�est�j�n tartj�k. Id�sz�m�t�sunk els� �vezred�ben a mai sk�tok �sei, a druid�k, Napfordul�kor a Nap Isten�t �nnepelt�k, �rvendezve, hogy ezut�n visszat�r �s �jra er�s�dni fog. A szok�sok ma is �lnek a v�gan trad�ci�kban, az angol nyelvter�leteken, �s k�l�nf�le v�ltozatokban a vil�g m�s t�jain.

Egy nagy fahas�bot - a Julhas�bot - fel�ll�tj�k egy tiszt�s k�zep�n, �s meggy�jtj�k. Mindenki azut�n a t�zet k�r�lt�ncolja. Azt mondj�k, hogy min�l nagyobb zajt csapnak, ann�l jobb, mert ezzel �bresztik fel a nap isten�t, s �gy az �jj��led�s folyamat�t.

Szam�r �nnepe - k�z�pkori kereszt�ny �nnep

Az �nnep �gy kezd�d�tt, hogy megeleven�tett�k a szent csal�d menek�l�s�t s�t�t hangulat� sz�npadi el�ad�sban a v�ros f�ter�n, s azut�n templomi szentmis�vel fejezt�k be az esem�nyt. Id�vel az �nnepl�s m�dja �tv�ltozott par�di�v�, egy szamarat bevittek a templomba, mint megbecs�lt vend�get, �s megtisztel�sk�nt a pap �s a gy�lekezet k�z�sen i-�ztak. V�g�l ezt a Vatik�n betiltotta, de m�g hossz� �vekbe telt, m�g mint vall�sos �nnep elt�nt. Ma m�r csak n�pi hagyom�nyk�nt �nneplik helyenk�nt

Ganna - eti�piai szok�s

A legenda szerint a juh�szok, amikor meghallott�k J�zus sz�let�s�nek a h�r�t, r�zt�k a p�sztorbotjaikat �s egy Ganna nevezet� t�rsasj�t�kot j�tszottak �r�m�kben. Ennek eml�k�re j�tssza ma a gann�t Eti�pi�ban minden kereszt�ny f�rfi �s fi� kar�csony napj�n, vagyis janu�r 7.-�n - a r�gi kalend�rium szerint.

Dozmocse - a Haldokl� �v �nnepe Tibetben

Az �t napig tart� �nnep k�zpontja egy oszlop, ami ki van d�sz�tve csillagokkal, �s egy�b, sz�nes fonalakb�l k�sz�tett, dekor�ci�kkal. Ijeszt� maszkokat visel� t�ncosok ugr�lj�k k�r�l, hogy elijessz�k a rossz szellemeket az elk�vetkez� �vre. D�rid�z�sokkal �s im�dkoz�sokkal telnek el a k�vetkez� napok, fin�l�k�nt a n�p egy�tt d�nti le az oszlopot �s szedi sz�t a dekor�ci�kat.

Vajszobr�szat - buddhista �j�vi szok�s

Szint�n tibeti szok�s, hogy �j�vkor a buddhista szerzetesek jak vajb�l apr�l�kos gonddal k�sz�tett szobrokat faragnak, minden �vben m�s-m�s t�rt�netet �s tan�t� mes�t eleven�tve meg. A szobrok n�ha el�rik a 10 m�ter magass�got, �s speci�lis vajl�mp�sok vil�g�tj�k meg �ket. A legsiker�ltebb szobrok kit�ntet�sben r�szes�lnek.

Csaomosz - pakiszt�ni napfordul� �nnep

Ennek az �nnepnek is pog�ny, a muzulm�n kort megel�z�, eredete van. A napfordul� idej�n egy �si f�listen lesz�ll a f�ldre, hogy �sszegy�jtse az im�ds�gokat �s elvigye a Mindenhat� (Dezao) l�baihoz. Az �nnep alatt a l�nyok �s asszonyok ritu�lis f�rd�ket vesznek, a f�rfiak, pedig vizet �ntenek fej�kre, mialatt egy kenyeret emelnek az �g fel�. Ezut�n a f�rfiak is megm�rk�znak, de azt�n nem szabad sz�kre �ljenek, am�g naplemente ut�n kecske v�rrel be nem fr�csk�lik az arcukat. A tiszt�t� r�tusok ut�n nagy fesztiv�lt rendeznek, t�ncolnak, t�zrak�sokat gy�jtanak �s esznek - isznak. (Speci�lis ilyenkor egy �tel, ami kecskepacalb�l k�sz�l...)

Retkek �jszak�ja - Mexik�ban

Szokatlan �nneps�gre ker�l sor a mexik�i Oaxaca-ban minden �v december 23-ik�n. A m�lt sz�zad k�zep�n kezd�d�tt, amikor is a spanyolok behozt�k Mexik�ba az els� retket. Oaxacaban ezek nagyon nagyra n�nek, de a k�ves talaj miatt mindenf�le furcsa, csavart form�j�v� alakulnak. A helyi n�pm�v�szek azut�n mindenf�le �rdekes dolgot faragnak ezekb�l, jeleneteket a bibli�b�l, meg helyi Azt�k legend�kb�l. K�szp�nz d�jakat nyernek a legjobb szobr�szok, �s az est k�pr�zatos t�zij�t�kkal z�r�dik.

Hari Kujo - Jap�n

Ezt a buddhista �nnepet december 8.-k�n �nneplik Jap�n minden sark�ban. �ll�t�lag 400 k�r�l kezd�d�tt a szok�s. El�sz�r csak a szab�k �s varr�n�k �nnepelt�k, de ma m�r r�sztvesz benne mindenki, aki szeret varrni.

Az �v folyam�n az elt�rt, elg�rb�lt t�ket �s oll�kat nem dobj�k el, hanem ezen a napon a t�k tisztelet�re fel�ll�tott szent�lyekbe viszik �ket. Ott egy t�l tofuba (sz�jasajt) sz�rj�k bele a kimustr�lt szersz�mokat. Ahogy a varr�n� belesz�rja �ket a tofuba, egy speci�lis im�t �s �ld�st mond, megk�sz�nve nekik a szolg�latukat. Ezek ut�n azt�n a tofukock�t pap�rba csomagolj�k �s a t�k �r�k nyugalomra, tal�lnak, amint �nnep�lyesen a tengerbe dobj�k �ket.