Apr�szentek napja, apr�szentek-hord�s

December 28. R�sze az egyh�zi �v → kar�csonyi �nnepk�r�nek. A k�r�je seregl� → �nnepi szok�sok ideje az el�z� nap est�je is lehet. A → szok�smagyar�z� mond�k �s az egyh�zi liturgia szerint eml�k�nnep: a Krisztus�rt m�rt�rhal�lt halt betlehemi kisdedek szenved�seit jelk�pezi; „apr�szent” minden fi�csecsem�, akit Her�des kir�ly a gyermek Krisztus keres�sekor meg�letett. A bibliai t�rt�net – a templomi pr�dik�ci�k k�vetkezm�nyek�nt – meglep� elevens�ggel �lt m�g sz�zadunk elej�n is az apr�szentek napja szok�sai m�g�tt. Pl. a fi�gyermekek megkorb�csol�s�nak szok�s�t a betlehemi kisdedek szenved�seire vet�tette vissza, a l�nyok megvessz�z�s�nek cerem�ni�j�t pedig arra magyar�zta, hogy Betlehemben a fi�gyermekek pusztultak el, most a l�nyoknak kell �rt�k szenvedni. A → korb�csol�s r�tusa azonban kor�ntsem f�gg �ssze a bibliai t�rt�nettel, hanem pog�ny → term�kenys�gvar�zsl�s �s → katartikus r�tusok halv�ny eml�ke, amelyet az egyh�z �gy er�s�tett meg, hogy a korb�csol�sra haszn�lt vessz�t felvette szentelm�nyei k�z�. Az ilyen vessz� vagy a bel�le font korb�cs a betegs�get h�r�totta volna el az emberekt�l. M�ig sem tudjuk azonban, hogy az apr�szentek napj�n szok�sos korb�csol�s r�tus�t �s k�pzeteit az egyh�zi gyakorlatb�l, esetleg a szomsz�d n�pekt�l tanultuk-e el, vagy t�rt�nelm�nk m�lyebb r�tegeibe vezet vissza. 16. sz.-i egyh�zi forr�sok eml�tik a „vessz�k megszentel�s�t”, vil�gi forr�sok pedig m�r a 15. sz.-b�l tud�s�tanak a korb�csol�s n�pi form�ir�l. 20. sz.-i form�i: az apr�szentek napj�t megel�z� est�n, �ltal�ban azonban apr�szentek napj�n a leg�nyek vagy fi�gyermekek vessz�k�teggel vagy vessz�b�l font korb�ccsal gyeng�n megcsapkodj�k a l�nyokat, asszonyokat → szerencsek�v�n� mond�k�k k�s�ret�ben:

Apr�szentek, D�vid, D�vid!

(Biharugra)

Feje se f�jjon, foga se f�jjon!

(�riszentp�ter)

Kell�ses ne legyen ez �j esztend�ben!

(Kapuv�r)

Kell�ses ne legyen a h�ta!

(Dunaremete)

Ott, ahol a fi�gyermekek megkorb�csol�sa a szok�s, ezt mondj�k:

Sz�fogad�, j� l�gy,

Ha lenek k�ldenek, f�nek menj,

Ha f�nek k�ldenek, lenek menj,

Eg�szs�ges l�gy, friss l�gy, kel�ses ne l�gy.

(Zalaistv�nd)

Az ut�bbi �vsz�zadban els�sorban a fi�gyermekek szok�s�v� v�lt a korb�csol�s. Szerencsek�v�n� mond�k�ik k�s�ret�ben a h�z minden tagj�t megveregetik. A megl�togatott h�zakn�l adom�nyt kapnak. (→ m�g: adom�nygy�jt�s) A Csall�k�zben, Szigetk�zben a → leg�nyavat�s kapcsol�dik apr�szentek napj�hoz. Itt a l�nyokat korb�csolt�k meg a leg�nyek, akik a k�z�s f�rfimulats�gra sz�nt adom�nyokon k�v�l m�g �letkorjelz� szalagokat is kaptak a l�nyokt�l (→ korcsoport, → koroszt�ly). A szalagok a leg�nyc�merre ker�ltek, �s a l�nyok gondoskodtak rendbentart�sukr�l. Erd�ly egyes helys�geiben apr�szentek napj�n a leg�nyeknek a fon�ban kellett – b�ntet�s terhe mellett – aludniuk. – Irod. Rad� Polik�rp: Az apr�szentek �s a liturgiat�rt�net (Theol�gia, 1943); D�m�t�r Tekla: Napt�ri �nnepek – n�pi sz�nj�tsz�s (Bp., 1964); Manga J�nos: �nnepek, szok�sok az Ipoly ment�n (Bp., 1968).

A magyar nyelvter�let �szaki r�sz�n elterjedt szok�s volt – m�g egy-k�t �vtizeddel ezel�tt is –, hogy a p�sztorok → kar�csony vigili�j�n, december 24-�n egy-egy vessz�csom�val (p�sztorvessz�) sorra j�rt�k a h�zakat. A h�zban → k�sz�nt�t mondtak, majd a gazdasszony a vessz�csom�b�l kih�zott egy-k�t sz�lat, azzal megverte a p�sztorokat, azut�n megaj�nd�kozta �ket (→ adom�nygy�jt�s). A vessz�nek, a r�gyez� �gnak a tavaszi �s t�li �nnepk�r szok�saiban Eur�pa minden t�j�n szerep jutott. Az apr�szentek, a szent vessz�, p�sztorvessz� n�lunk egyh�zi �rtelmez�st hordoz. Er�s sz�lak f�zik a kar�csonyra kivir�goztatott cseresznye�ghoz (→ kivir�goztatott �g) �pp�gy, mint a bibliai tud�sf�j�hoz (→ �letfa), ugyanakkor a Her�des �ltal meg�letett gyermekekre eml�keztet� szimb�lum (→ apr�szentek napja), amely a kar�csonyi j�k�v�ns�gokkal egy�tt az �llatok megszaporod�s�t is szolg�lja. �rsekvadkerten (N�gr�d m.) az 1950-es �vekben m�g szok�sban volt az apr�szentek-hord�s. A p�sztorok (kan�sz, csord�s, guly�s) minden h�zba bementek, ahonn�t marh�t �riztek. Vel�k mentek fiaik, feles�geik, de azok kint maradtak az utc�n vagy az udvaron. �k gy�jt�tt�k �ssze �s vitt�k az aj�nd�kot (bort, p�link�t, p�nzt, cip�t). Az apr�szenteket (v�r�sgy�r�-vessz�) a p�sztor a bal h�nalja alatt vitte, botj�t a jobb kez�ben. Az ajt�ban vagy a szoba k�zep�n meg�llva, dics�rtess�kkel k�sz�nt �s k�sz�nt�t mondott: „Boldog kar�csonyi �nnepeket k�v�nok kendteknek! Mulass�k k�tek Krisztus Urunk sz�let�se napj�t t�bb j�val, kevesebb b�val. Adjon Isten orsz�gunkban bort, b�z�t, csendes b�kess�get, holtunk ut�n l�lek�dv�ss�get! E sz� mond�som.” R�gebben a gazda, �jabban a gazdasszony k�t�ny�be csavart k�zzel kih�zott h�rom vessz�t, r�vert vele a p�sztorra, → szerencsek�v�n� mond�k�k k�s�ret�ben: „Frissek legyenek �s szaporodjanak a barmok.” M�shol a p�sztorok a ver�s ut�n n�h�nyat ugrottak �s ezt mondt�k: „�gy ugr�ljanak a malacok (vagy a borj�k)!” (→ ugr�s, ritu�lis) A vessz�t a gazdasszony az asztal m�g�tti sarokba tette. Csupasz k�zzel nem volt szabad hozz�ny�lni. Azt tartott�k, hogy aki az apr�szentek-vessz�t megfogja, → kel�ses lesz a keze. A vessz�t apr�szentek napj�n kivitt�k az ist�ll�ba, ott megvert�k vele az �llatokat, azt�n eltett�k, s csak tavasszal vett�k el�, amikor a marh�t el�sz�r hajtott�k ki a legel�re. Honton az apr�szenteket (rakottya-vessz�t) kar�csony b�jtj�ig az �gy alatt tartott�k a p�sztorok, hogy kir�gyezz�k, mert azt tartott�k, hogy ah�ny r�gyecske, barka van a vessz�n, annyi malac, annyi borj� lesz a k�vetkez� esztend�ben. A szlov�k vid�keken Szent Istv�n �s → �j�v napj�n is szok�sban volt a p�sztorok vessz�hord�sa. (→ m�g: korb�csol�s) – Irod. Manga J�nos: �nnepek, szok�sok az Ipoly ment�n (Bp., 1968)