Betlehemezés, betlehemes játék

több szereplős → dramatikus játék; a legnépszerűbb karácsonyi paraszti → misztériumjáték, pásztorjáték. Hazánkban a középkorból magyar betlehemezés nem maradt fenn; az első magyar szövegek a 17. sz.-ból származnak, s iskolai előadás céljára készültek. A 19–20. sz.-i paraszti betlehemezés középpontjában hazánkban a kifordított bundát viselő betlehemi pásztorok párbeszédes, énekes-táncos játéka áll. A betlehemezők házilag készített, jászol vagy templom alakú betlehemet hordoznak magukkal. Két fő formáját ismerjük, az élő szereplőkkel és a bábokkal előadott → bábtáncoltató betlehemezést. Több táji típusa alakult ki. Főbb jelenetei a következők lehetnek: a betlehemezés kezdődhet a → szálláskereséssel: József és Mária szállást keresnek, de a király, gazdag ember, kovács stb. nem ad szállást s az istállóba utasítja őket. A játék bemutathatja a keményszívűség büntetését is. A következő jelenetben az angyal költögeti a mezőn alvó betlehemi pásztorokat s az újszülött Jézushoz küldi őket. A pásztorok elmennek az újszülötthöz s ajándékokat adnak át neki. A játék részét képezheti a → Heródes-játék is, ezt azonban néha külön, vízkeresztkor adják elő. – A betlehemezés főszereplője a süket öreg pásztor, akinek tréfás félreértései a humor bő forrását képezik. A pásztorok félreértik az angyal latin szavát; tudatlanok de jószívűek és csekély javaikból szívesen adakoznak. Táncolnak, furulyáznak, énekelnek is. A betlehemezést adománykérő formulák zárják be. – A magyar betlehemes játékszövegekben Benedek András több szövegcsoportot különböztet meg. A legarchaikusabbak az erdélyi játékok, ezeket néha felnőtt férfiak adják elő, s a pásztorok → álarcot is viselhetnek. Egyik érdekes példája a Dunántúlra települt bukovinai székelyek csobánolása. – A dunántúli játékokban a pásztorok gyakran antikizáló neveket viselnek, mint Maksus, Koridon, Titirus s a barokkos irodalmi divatot tartották fenn. A jó-rossz, szegény-gazdag ellentét igen egyszerű, szemléletes formában mutatkozik meg e játékokban. – Irod. Benedek, André: Les jeux hongrois de Noël (Folia Ethn., 1950); Jeles napok (II. Magyar Népzene Tára, 1953); Ortutay Gyula: Kérdőív betlehemes játékok gyűjtéséhez (Ethn., 1956); Kardos Tibor–Dömötör Tekla: Régi magyar drámai emlékek (I–II., Bp., 1960); Dömötör Tekla: Naptári ünnepek – népi színjátszás (Bp., 1964).

A betlehemezés - A karácsonyi ünnepnek már régóta része ez a dramatikus játék, amelyet eredetileg a templomokban vagy azok előtt adtak elő.

"Becsukódik már az idő..." - Lucázás és betlehemezés.

Betlehemes játék - A színdarab szövege.

Betlehemezés, lucázás, regölés - Göcseji, hetési szokások.

Bukovinai betlehemes az 1894-évből - Kodály Zoltán 1914. IV. gyűjtéséből 354. számmal.

Gárdonyi Géza: Szent jánosbogárkák - Betlehemes játék 2 felvonásban.

József Attila: Betlehemi királyok - Vers. 1929. december.

Juhász Gyula: Betlehemes ének - Vers.

Karácsonyi pásztorjáték - Szöveg előadási instrukciókkal.

Pásztorjátékok - Három különböző pásztorjáték szövege énekkottákkal.

Reményik Sándor: A betlehemes - Vers.

Váci Mihály: Betlehemes – Vers