Kar�csonyi asztal

 Megter�t�se a → kar�csony szok�srendj�ben fontos helyet foglalt el. Els�sorban a nyelvter�let Ny-i, �-i �s D-i r�sz�n �lt intenz�ven. A cselekm�ny l�nyege: a → kar�csonyi vacsor�hoz az asztalt k�l�nlegesen �nnep�lyes m�don ter�tik meg; r� �s al� k�l�nb�z� gazdas�gi �s h�zieszk�z�ket, �teleket, valamint gabonamagvakat, sz�n�t, szalm�t stb. helyeznek. Ezeket hosszabb-r�videbb ideig otthagyj�k, majd leszed�s ut�n k�l�nb�z� c�lokra felhaszn�lj�k. A felhaszn�l�s �ltal�ban m�gikus c�l�, de sokszor m�sodlagosan kapcsol�dik a cselekm�nyekhez ilyen magyar�zat. A leszed�s leggyakoribb id�pontja → apr�szentek napja, ritk�bban → �j�v, n�ha → v�zkereszt napja. Sz�rv�nyosan ismert az a hit, hogy az�rt k�sz�tik a kar�csonyi asztalt, hogy a k�vetkez� �v term�keny legyen, a csal�d b�s�gben �ljen, ill. a kar�csony �jjel�n l�togat� angyalok, halottak, Kisj�zus stb. sz�ll�st �s ennival�t tal�ljanak. A kar�csonyi asztalra �s a kar�csonyi asztal al� helyezett t�rgyak k�z�l leg�ltal�nosabb volt a szalma �s sz�na (→ kar�csonyi szalma), valamint a gabona �s egy�b term�nymagvak. Az ut�bbib�l �ltal�ban t�bbf�l�t kevernek �ssze, �s ed�nybe teszik, vagy az asztalra sz�rj�k. N�hol �gy tartj�k, hogy a magvak a j�v� �vi j� term�st, a b�s�get biztos�tj�k. A leszed�s ut�n a baromfinak adj�k a magot, sok hely�tt az�rt, hogy nagyobb legyen a toj�shaszon. A kar�csonyi asztalra �s al� helyett gazdas�gi �s h�zieszk�z�k (ekevas, j�rom, l�szersz�m, borona, asztal l�ba k�r� csavart teh�nl�nc, kaszak�, n�hol sodr�fa, m�ngorl�, �csszersz�mok) odahelyez�s�nek c�lja az, hogy ezek az eszk�z�k hat�konyabbak legyenek. Az �csszersz�mok kar�csonyi asztalra helyez�s�nek egyh�zi ind�t�kai lehettek; a mai magyar�zatok legt�bbje az �cs Szent J�zsef eml�k�re hivatkozik. A kar�csonyi vacsor�n el nem fogyasztott, hosszabb id�re a kar�csonyi asztalra helyezett �teleknek a szersz�mokhoz hasonl� szerep�k volt: a s� – a hit szerint – alkalmass� lesz tehenek, m�hek megvar�zsl�s�ra, gy�gy�t�s�ra, a bors a g�n�r vagy a kakas f�rfiasabb� t�tel�re, a fokhagyma gy�gy�t� er�t nyer, a m�z a torokf�j�s hathat�s gy�gyszere lesz, a toj�s az �llatok eg�szs�g�t biztos�tja stb. Ma m�r ritk�n f�z�dik hozz�juk az az eredetinek felt�telezett hit, hogy a kar�csonyi asztalra helyezett �telek a kar�csonykor l�togat� term�szetfeletti l�nyek ell�t�s�t szolg�lj�k. E magyar�zat ink�bb a kar�csonyi asztalra helyezett keny�rrel kapcsolatban ismert. – A kar�csonyi asztal szok�s�nak szerte�gaz� kapcsolatai �s a m�ltba messze k�vethet� gy�kerei vannak. D- �s K�z�p-Eur�p�ban antik hagyom�nyok tov�bb�l�s�vel is sz�molni kell (pl. a r�mai Saturnalia, Vota, Compitalia �nnep�n k�l�nb�z� �ldozati szok�sok, pl. term�szetfeletti l�nyeknek �jszak�ra ter�tett asztal; a panspermia antik gy�ker� term�kenys�gvar�zsl� → �ldozati cselekm�nye stb.). Germ�n �s szl�v ter�leteken egyar�nt lehettek helyi hagyom�nyai is a halottak, �s�k megh�v�s�nak, megvend�gel�s�nek a t�li napfordul� idej�n. Az orosz h�ts� sarok �pp�gy sz�nhelye volt az �s�k megvend�gel�s�nek, mint a j�v� �vi term�kenys�get biztos�t� agr�rm�gi�nak. A 20. sz.-i Eur�p�ban a kar�csonyi asztal legteljesebb form�j�ban ott tal�lhat� meg, ahol a → kar�csonyfa nem terjedt el, teh�t els�sorban szl�v ter�leten. (→ m�g: kar�csonyi abrosz, → kar�csonyi morzsa) – Irod. Nilsson, Martin P.: Studien zur Vorgeschichte des Weihnachtsfestes (Archiv f�r Religionswissenschaft 1926–29); Cs. P�cs �va: A kar�csonyi vacsora �s a kar�csonyi asztal hiedelemk�re (N�pr. K�zl., 1965).