�jj��lesztett hagyom�nyok - Farsang Csern�tonban

 
Nagy m�lttal rendelkez� farsangi v�gass�g, illetve a hozz� kapcsol�d�
n�pszok�sok sokas�ga. N�mely v�lem�nyek szerint nyugat-eur�pai n�pekt�l
vett�k k�lcs�n, m�sok szerint pedig �gymond magunkkal hoztuk m�g az
eur�pai m�velts�ggel val� tal�lkoz�sunk el�tti id�kb�l. Nem feladatunk
p�lc�t t�rni egyik vagy m�sik v�leked�s f�l�tt, hanem elpolg�riasod�
vil�gunkban ink�bb k�teless�g�nknek kell tartanunk megismerni �s
gyakorolni a nemzeti saj�toss�gokkal bõven felt�lt�tt farsangi
szok�sainkat. Mert tudnunk kell, hogy a sz�kely falu vil�g�ban a farsang
mindig �ri�si k�z�ss�gform�l� er�vel b�rt. Ezt ismerte fel, �s f�leg ezen
okb�l kifoly�lag tiltotta be a kommunista �llamhatalom a farsangi
n�pszok�sok gyakorl�s�t. Arr�l aligha kell besz�ln�nk, hogy mekkora t�r�st
jelentett a negyven �vi k�nyszersz�net, viszont sokkal t�bbet arr�l, hogy
hogyan maradt meg a r�gi farsangi id�k eml�ke az id�s nemzed�k
eml�kezet�ben, amit a kilencvenes �vek elej�n megpr�b�ltak �tadni az
ifj�s�gnak.

Ennek k�vetkezt�ben t�rt�nhetett meg Als�csern�tonban is, hogy a m�r-m�r
feled�sbe mer�l� farsangol�st siker�lt �jj��leszteni. A falubeliek szerint
a negyvenes �vek v�g�n sz�ntett�k meg �nk�nyesen a farsangol� maszk�sok
felvonul�s�t, ami egyben azt is jelentette, hogy tilos volt mindenf�le
farsanghoz kapcsol�d� n�pszok�s gyakorl�sa. Ezek k�z�tt tal�n a
legfontosabb a lovas felvonul�s, az �gynevezett alakoskod�s, amely �gy
t�rt�nt, hogy a maszk�sok l�h�ton v�gigj�rt�k a falut, �s j�k�v�ns�gaikkal
minden port�ra bet�rtek, ahov� beengedt�k õket. A maszk�sok k�z�tt �ppen
ez�rt volt kiemelked� szerepe a "b�k�r�nek", aki mindig a csapat elõtt
j�rt, �s megjel�lte azt a kaput, ahol a h�zigazda hajland� volt fogadni a
farsangol�kat.

Miut�n a b�k�r� enged�lyt kapott a h�zigazd�t�l, hogy bej�het a csapat,
nemsok�ra meg is �rkeztek l�h�ton a maszk�sok. Volt k�z�tt�k menyasszony,
v�leg�ny, husz�r, k�m�nysepr�, post�s, doktor, cig�ny, v�nasszony.
K�s�ret�kh�z tartoztak a muzsik�sok, akik szek�ren �ltek, �s gondoskodtak
a talpal�val�r�l. Az alakoskod�k k�z�l kiemelt jelent�s�ge volt a
menyasszonynak �s a v�leg�nynek, akik a term�kenys�get jelk�pezt�k. �s
itt meg kell jegyezn�nk azt is, hogy a maszk�sok egyt�l egyig fi�k voltak.
Menyasszonynak is rendszerint egy l�nyosabb arc� leg�nyt �lt�ztettek be.
De fontos volt a k�m�nysepr� jelenl�te is, aki a szerencs�t hozta a
h�znak. A maszk�sok k�z�tt megjelen� husz�rok pedig egy�rtelm�en arra
utalnak, hogy a sz�kely mindig katon�skod� n�p volt.

A maszk�sok megjelen�s�vel megkezd�d�tt a v�gass�g, egym�st k�vett�k a
n�pdalok �s a j�k�v�ns�gok, de �rnyaltan kifejez�sre juttatt�k a h�zigazda
rossz tulajdons�gait is. L�nyos h�zn�l pedig arra ir�nyultak a c�lz�sok,
hogy az elad� l�nynak ideje m�r f�rjhez mennie. A j�k�v�ns�gok rendszerint
az esztendõ b� term�s�re vonatkoztak.

A maszk�sok f�radts�guk�rt term�szetesen fizets�get is v�rtak, amit a
k�vetkezõ szavakkal hoztak a h�zigazda tudom�s�ra:

"Adjatok vagy hat garast,
S kolb�szt mell� hat araszt.
Egy kis bort a bel�nkbe,
S kal�csot a kez�nkbe."

Az als�csern�toni maszk�sok �gy j�rt�k v�gig az eg�sz falut, megfordultak
a k�rny�kbeli falvakban, Albisban, Ikafalv�n, de gyakran eljutottak ak�r
Hatolyk�ra vagy Szentkatoln�ra is.

A farsang v�g�hez, farsang fark�hoz k�t jelentõs esem�ny kapcsol�dott.
Egyik volt a b�b�get�s, m�sik pedig a farsangi b�l. A b�b�get�s
rendszerint a falu k�zel�ben levõ Kal�cs- vagy Kalacs-hegy�n t�rt�nt, hogy
a falub�l is szeml�lhet� legyen. A b�b�get�s jelezte, hogy eltemet�dik a
r�gi esztendõ �s ezzel egyid�ben �j kezd�dik. A farsangi b�l a farsangi
idõ v�g�t, valamint a b�jt kezdet�t jelentette. Ezen t�l m�r tilos volt
mindenf�le mulatoz�s, vigadoz�s.

/by S�nta Imre/