BETLEHEMEZ�S

A legn�pszer�bb kar�csonyi szok�s a magyar nyelvter�leten a betlehemez�s volt. Nagyobb el�k�sz�letet, betanul�st ig�nyl� dramatikus j�t�k, melynek t�bb t�ji t�pusa is kialakult. A j�t�knak �ltal�ban t�bb szerepl�je van. Egyes v�ltozataiban b�bok is szerepelnek, ez az �n. b�bt�ncoltat� betlehemez�s. A betlehemez�s f� kell�ke a j�szol vagy templom alak� betlehem. A betlehemez�s f�bb jelenetei lehetnek az �n. sz�ll�skeres�s: J�zsef �s M�ria sz�ll�st keresnek, de nem fogadj�k be �ket, a kir�ly, gazdag ember, vagy a kov�cs v�g�l az ist�ll�ba k�ldi �ket. A k�vetkez� jelenetben az angyal a p�sztorokat Betlehembe vezeti. K�lt�geti a mez�n alv� p�sztorokat, akik azut�n aj�nd�kaikkal az {7-233.} �jsz�l�tt J�zushoz mennek. A betlehemez�s r�sze lehet az �n. Her�des j�t�k is. Ebben a jelenetben a napkeleti b�lcsek tal�lkoznak Her�dessel, majd az angyallal, aki figyelmezteti a b�lcseket, hogy ker�lj�k el Her�dest. A napkeleti b�lcsek l�togat�s�t mutatja be J�zusn�l, �s Her�des haragj�t, esetleg a betlehemi gyermekgyilkoss�gr�l is sz�l.

A betlehemez�s fontos r�sz�t k�pezi a p�sztorok �v�d�se az �reg �s s�ket p�sztorral. A betlehemez�s egyes jeleneteit gyakran �n�ll�sulva, k�l�n szok�sk�nt adt�k el�. �gy p�ld�ul a sz�ll�skeres�st az advent id�szak�ban, a Her�des-jelenetet v�zkeresztkor. Gyakran j�rtak h�zr�l h�zra csak a p�sztorok tr�f�s jelenet�vel. A Magyar N�pzene T�ra a betlehemes j�t�kokat n�gy f� t�pusba sorolta: I. erd�lyi, II. alf�ldi �s fels�-tiszai, III. dun�nt�li, IV. felf�ldi. Az erd�lyi t�pusban az angyalon, p�sztorokon k�v�l szerepel Sz�z M�ria, Szent J�zsef, a kir�ly szolg�ja. Ebben a v�ltozatban jellegzetes jelenet a sz�ll�skeres�s. Az alf�ldi �s fels�-tiszai t�pusban az angyalokon, p�sztorokon k�v�l bety�r vagy husz�r szerepel. Jellegzetes r�sze a cselekm�nynek a perselyez�s. A dun�nt�li v�ltozatokban a p�sztorok jelenete a j�t�k k�zponti r�sze. A felf�ldi t�pusban az angyalon, p�sztorokon k�v�l a Gub�nak, Jakabnak, Kecsk�snek nevezett figura t�nik fel.

Az erd�lyi t�pus el�ad�sa k�l�n�sen nagy el�k�sz�letet, betanul�st ig�nyelt. A szerepl�k feladatuknak megfelel� jelmezeket viseltek. Feln�tt f�rfiak j�tszott�k, kiv�ve az angyal �s M�ria szerep�t, amit j� hang� gyerekre b�ztak.

Az andr�sfalvi betlehemesek bek�redzked�s ut�n kar�csonyi �neket �nekelnek, majd a sz�ll�skeres�s t�rt�net�t. Ezut�n a Kir�ly behozza a betlehemet �s bek�sz�nt� verset mond. Ut�na l�p be J�zsef, �s p�rbesz�ddel, �nekkel folytat�dik a sz�ll�skeres�s t�rt�nete. E jelenet ut�n k�vetkezik a p�sztorok �breszt�se, aj�nd�kvitele, az �reg csob�nnal folytatott p�rbesz�de. A p�sztorok �nekelnek, t�ncra kerekednek, majd c�lz�sokat tesznek az adom�nyra. V�g�l �nekkel t�voznak:

Serkenj, lelkem, m�ly �lmodb�l, vigy�zz magadra

Mert ma urad j�tt a vil�gra, sz�p v�lts�godra.

Dr�ga kincset hoz mag�val orvosl�sodra.

(Sebesty�n �. 1972: 124)

Az alf�ldi t�pus egyik v�ltozata a kony�ri betlehemez�s. A szerepl�i: Her�des, juh�sz, �reg juh�sz, bety�r �s az angyalok. A Her�dest alak�t� leg�ny k�r bebocs�t�st. Egy�tt �neklik a „Mennyb�l az angyal” kezdet� kar�csonyi dalt, majd a bety�r bemutatkoz�sa k�vetkezik. A j�t�k a p�sztorok �breszt�s�vel, az aj�nd�kvitellel, a p�sztorok �v�d�s�vel folytat�dik. B�cs�z� �nek �s �ld�sk�v�n�sok ut�n t�voznak. A bety�r vers�nek r�szlet�ben emlegeti a perselyt.

A dun�nt�li v�ltozatban a szerepl�k gyakran antikiz�l� neveket viselnek, p�ld�ul a nagymizd�i (Vas m.) v�ltozatban Titeris, Maksus a k�t p�sztor, a harmadik, az �reg neve Koredob. Rajtuk k�v�l m�g egy szerepl�je van a betlehemesnek, az Angyal. A p�sztorjelenet ut�n k�z�sen �neklik az adom�nyk�r�st:

1. �, �, �, h�romesztend�s tokl�,
v�r�shajma, egy kis s� a bogr�csban volna j�,
�, �, �!

{7-234.} 2. I, i, i,

az kal�cs mindennapi.

Hogyha adna valaki,

�gy lehetne j�lakni,

i, i, i.

3. �, �, �.

egy kors� bor emell�.

Torkainkat megkenn�,

nem lehetne jobb enn�,

�, �, �.

4. A, a, a,

kolb�sz ide, szalonna,

P�sztoroknak j� volna,

gazdasszony ha anna,

j� volna!

(MNT II. 361. sz.)

A felf�ldi t�pus v�ltozatai az Ipoly mentiek. Az Ipoly menti falvakban minden�tt szok�s volt a betlehemez�s, ma azonban m�r csak t�red�kesen eml�keznek vissza r�. Keleny�n �s Ipolyf�d�mesen m�g a hatvanas �vekben is betlehemeztek a cig�nyok, de ez m�r egy leegyszer�s�d�tt v�ltozat volt. Az Als�-Ipoly menti betlehemez�snek 5 szerepl�je volt. A Kub� tr�f�s, nevettet� bojt�rnak �lt�z�tt figura. Szak�llas volt, kiford�tott b�r�nyb�r kucsm�t viselt �s k�dm�nf�l�t, v�ll�n h�tizs�kot, kez�ben botot. A t�bbiek feh�r rojtos, b� sz�r� gaty�ban, piros szalaggal �tk�t�tt ingben mentek, a fej�k�n pap�rb�l k�sz�lt p�sp�ks�veg, a kez�kben cs�rg�sbot volt. A betlehemviv� nyaksz�jon hordta a betlehemet. Enged�lyk�r�s ut�n – a Kub�t kiv�ve – bementek a h�zba, meggy�jtottak k�t gyerty�t a betlehem el�tt. Kar�csonyi �nekeket �nekeltek, a cs�rg�sbottal adva meg az �temet. A kar�csonyi �nek ut�n kisz�ltak a Kub�nak, akivel megkezd�d�tt a tr�f�s p�rbesz�d:

Vezet�: – Kub�! Volt�l Betlehembe?

Kub�: – Hol a teh�nbe?

Vezet�: – Kub� tudsz keresztet vetni?

Kub�: – Mit, kereket vetni? (pr�b�lgatja a ker�kvet�st).

Ipolyvarb�n kar�csonynap el�est�j�n j�rt a k�t angyal, �regap�, �s aki a betlehemet vitte. Csizm�ban voltak, kiford�tott b�r�nyb�r sapk�t viseltek. A betlehemet deszk�b�l k�sz�tett�k. A j�szol mell� szalm�t is tettek, s a betlehemet szentk�pekkel d�sz�tett�k. Enged�lyk�r�s ut�n az al�bbi k�sz�nt�t mondt�k:

Eggy nagy vigas�gos �r�m�t hirdetek,

Mer a Krisztus J�zus sz�zt�l sz�letett.

Mennyei kir�lyunk k�szt�nk megjelenik,

Aki j�vend�ltetik.

Majd a k�zismert „P�sztorok kelj�nk fel...” kezdet� �neket �nekelt�k. Tr�f�s p�rbesz�dre is sor ker�lt, a szob�ba sz�l�tott�k az �reget:

– No, gy�jj be te �reg!

– Jaj fijajim de nagy finyess�get l�tok!

– Betlehem az �regap�!

– Be-he-he?

– Nem be-he-he, Betlehem!

V�g�l adom�nyk�r� �neket �nekeltek:

Kolb�sz, odal, szalonna,

P�sztoroknak j� v�na.

�, �, �, �, �, �,

A keny�r mindennapi,

A kal�cs csak �nnepi,

�gy lehetnye j�llaknyi,

Hotyha anna valaki.

�, �, �, h�romesztend�s tokly�,

A bogr�csba v�na j�,

Abba v�na hagyma, s�,

�, �, �, ety kulacs bor amell�.

Kolb�sz, oldal szalonna,

P�sztoroknak j� v�na.

�, �, �, a keny�r mindennapi.

Kolb�szt, szalonn�t, kal�csot kaptak, majd boldog �nnepeket k�v�nva mentek tov�bb (Cs�ky 1987: 38–39).

A betlehemez�s v�ltozata a b�bt�ncoltat� betlehemez�s, mely a Balaton k�rny�k�n, a Fels�-Tisza-vid�ken �s Esztergom k�rny�k�n, de sz�rv�nyosan m�sutt is el�fordul. A templom vagy j�szol alak� betlehemben mozgatj�k az angyalt, �rd�g�t, Her�dest, p�sztorokat, hal�lt, adom�nygy�jt�t stb. megjelen�t� figur�kat.

A betlehemez�sb�l kiv�lt jeleneteket is f�k�nt advent �s kar�csony idej�n j�tszott�k el. Egyik v�ltozat�t b�lcs�sk�nek, b�lcs�j�r�snak nevezik. Szerepl�i – egy fi� kiv�tel�vel, {7-236.} aki J�zsef szerep�t j�tssza – mind l�nyok. A M�ri�t alak�t� l�ny b�lcs�t visz mag�val. Pereszl�nyben (Hont m.) az al�bbi �neket �nekelt�k:

1. Mid�n a Sz�z bep�ly�zza gyermek�t, gyermek�t,
�r�m�ben �gy kezd� el �nek�t, �nek�t:

2. – �, �n szerelmes magzatom,

buj-buj-buj, buj-buj-buj,

aludj, sz�vemnek �r�me,

csuj-csuj-csuj, csuj-csuj-csuj!

3. – Nem alhatok, �desany�m,

jaj-jaj-jaj, jaj-jaj-jaj,

mert �rkezett a sz�vemre

baj-baj-baj, baj-baj-baj.

4. – Mi bajod h�t, � gy�ny�r�

J�zusom, J�zusom?

Mondd meg nekem, te any�dnak,

Krisztusom, Krisztusom!

5. – L�tod, any�m, az egeket

elhagytam, elhagytam,

�s egy rongyos ist�ll�ba

sz�llottam, sz�llottam.

(MNT II. 507. sz.)

A b�lcs�j�r�s a sz�ll�skeres�s-jelenet v�ltozata.

A sz�ll�skeres�s mint a paraszti �jtatoss�g egyik megnyilv�nul�sa Szentcsal�d-j�r�s n�ven ismert a magyar nyelvter�leten. Kar�csony el�tt kilenc napon �t �ltal�ban egym�shoz k�zel lak� csal�d viszi egym�shoz a szentk�pet vagy szobrot. �nekelnek, im�dkoznak, �s m�snap reggelig a h�zn�l hagyj�k a k�pet vagy a szobrot. Jellegzetes �nek�k els� versszaka:

1. Sz�ll�st keres a szent csal�d, de senki sincs, ki helyet �d.
Nincsen, aki befogadja �t, ki �gnek s f�ldnek Ura.

     (Olaszfa, Vas m.; MNT II. 351. sz.)

A betlehemez�sb�l �n�ll�sult p�sztorjelenet dun�nt�li v�ltozat�ra p�lda a vasszilv�gyi p�sztoroz�s. Az 1960-as �vek v�g�n egy szeg�nyebb, t�bbgyerekes csal�d h�rom, t�z �ven fel�li fiaib�l ker�ltek ki a szok�s szerepl�i. Rossz ruh�kat, bund�t vettek magukra. Enged�lyt k�rtek a h�ziakt�l, hogy lehet-e p�sztorozni. Ha megkapt�k, az egyik�k bement �s elkezdte:

Hopp talj�s j� est�t kedves h�zigazda,

Tericcse asztal�t feh�r abrosz�val.

Nem tuggya mif�le p�sztorok lepik meg a h�z�t.

H� posztor a helyem!

Bemegy a m�sodik:

Hopp talj�s j� est�t kedves h�zigazda

Hol az a szitykes, szutykos szolg�l� le�nya?

K�s�bb j�ttem v�na, kurugla m�r egybe�gett v�na!

H� posztor a helyem!

V�g�l bemegy a harmadik is:

Hopp talj�s j�est�t kedves h�zigazda

Akkor�t zikkentem, z�kkentem a kentek ajtaj�ba,

Ha hat m�zsa lelkem lett v�na m�g az is kipottyant v�na.

H� posztor a helyem!

Ezut�n egy�tt �nekelt�k:

Elaluttunk az erd�be,

�zenet j�tt a f�l�nkbe,

A madarak �nekeltek,

A vadak meg zengedeztek,

Hideg t�lbe, meleg ny�rba.

{7-238.} K�p�lj�nk a J�zusk�nak tejecsk�t, vajacsk�t.

F�zz�nk neki lisztecsk�t, darak�s�t.

Jobb ez a gazda, mint a m�sik

J�l tartott benn�nket