DECEMBER 28. APR�SZENTEK NAPJA

 Apr�szentek napj�nak jellegzetes szok�sa a vessz�z�s, melyet neveznek apr�szentekel�snek, odoricsol�snak, suprik�l�snak, csapul�snak stb. is. A vessz� lehet term��g, hajl� f�zfavessz� vagy korb�cs. A vessz�z�s r�sztvev�i a fi�gyermekek, leg�nyek vagy p�sztorok. Megkorb�csolj�k a l�nyokat, asszonyokat vagy a gyerekeket. A szomsz�dba „must�rmag�rt” k�ld�tt fi�gyereket a h�ziak veregetik meg. Koronk�n a mit sem sejt� kisfi�t must�rmag�rt k�ldt�k. Mikor ezt elmondta, a h�ziasszony egy vessz�vel „megsupr�lta”: „Apr�szentek D�vid, D�vid �ljen a fiad sok�ig!” Ezut�n megjutalmazt�k a gyereket di�val, mogyor�val, esetleg egy kis p�nzzel. Szegeden a gyerekeket ugyancsak must�rmag�rt k�ldt�k a szomsz�dba, ahol el�vett�k a ny�rfavessz�t s megk�rdezt�k, h�nyan vannak az apr�szentek. Addig vessz�zt�k, m�g meg nem mondta, hogy sz�znegyvenn�gyezren. Ha nem tudta megmondani, akkor a h�ziak mondt�k el helyette. �gy tartott�k, hogy akit megvessz�znek, az nem lesz kel�ses. Apr�szentek napj�n a beregi Tiszah�ton elmentek a gyerekek a j� ismer�s�kh�z must�rmagot k�rni:

Must�rmagot j�ttem k�rni,

Tess�k engem j�l elverni.

(Babus 1976: 118)

A h�ziak vessz�vel megsup�lj�k a gyerekeket, hogy a rossz szellemek ne tudjanak r�juk hatni.

A borsodi pal�cokn�l, p�ld�ul Mercs�n 3–4 gyerek ment h�zr�l h�zra a k�vetkez� mond�k�val

Dics�rtess�k a J�zus Krisztus

Ajt� m�g�tt �llok,

Must�rmagot v�rok,

Ha nem annak, �gy elmegyek,

T�rj�n be a kemenc�jek.

(Istv�nffy 1911: 299–300)

A gazda k�zben v�g egy darab �gat vagy vessz�t a gy�m�lcsf�r�l, s azzal veri meg a gyerekeket abban a hitben, hogy akkor a gy�m�lcsfa is jobban fog teremni. A gyerekek di�t, toj�st, p�nzt kaptak. Volt, ahol a feln�ttek megk�rdezt�k a gyerekeket, p�ld�ul Nagyiv�nban:

– H�nyan vannak az apr�szentek?

– Sz�znegyvenn�gyezren.

– H�t az apostolok?

– Tizenketten.

Aki nem tudott v�laszolni, vagy nem felelt azonnal, azt megvessz�zt�k.

„Apr�szentekkor v�gnak a kertben alma�gat �s reggel az apr� gyerekek, mennek h�zt�l-h�zig, a nagyleg�nyek mennek a l�nyokhoz, de a kicsi gyermekek mennek mindenik h�zhoz. Azt mondj�k:

Apr�szentek, szent D�vid,

viselje eg�szs�gvel,

b�kess�gvel,

sok j� szerencs�vel,

l�lek�dv�ss�gvel az �jesztend�t!

S akkor adnak egy perecet, vaj p�nzt”.

A Dun�nt�lon, p�ld�ul S� k�zs�gben (Vas m.) enged�lyk�r�s ut�n f�zfavessz�vel �t�gett�k a h�ziakat, mik�zben mondogatt�k:

Friss, eg�szs�ges legyen,

Ha kert alu k�ldnek, ucc�ru menj!

Ha ucc�ru k�ldnek, kert alu menj,

Friss eg�szs�ges legyen az �jesztend�ben

Ha bor�r k�ldik viz�r menjen,

Ha v�z�r k�ldik bor�r menjen,

Friss eg�szs�ges legyen az �jesztend�ben!

(T�trai Zs. gy. 1966)

Apr�szentek napj�n a Dr�vasz�gben odoricsoltak. A gyerekek a m�sodik vil�gh�bor�ig j�rtak f�zfavessz�b�l font korb�ccsal. Bek�redzkedtek a h�zakhoz �s elmondt�k a mond�k�t:

�dorics, �dorics,

Eg�szs�ges l�gy,

Beteg ne l�gy,

Kel�ses ne l�gy,

Ap�dnak, any�dnak sz�t fogadj

Ahov� k�ldenek, szaladj.

vagy:

Eg�szs�ges l�gy, kel�ses ne l�gy,

Ahov� k�ldenek szaladj!

Ha bor� k�ldenek, vizet hozz,

Ha v�z�r k�ldenek, bort hozz!

(L�badi 1988a: 308)

{7-260.} Ezut�n fi�pajt�saikat, n�ha a feln�tteket is megveregett�k, ami�rt di�t, �dess�get, p�nzt kaptak. Ha ezen a napon esett az es�, a dr�vasz�giek szerint kel�sesek lesznek a gyerekek.

Gerend�son az apr�szentek-napi korb�csol�skor a k�vetkez� mond�k�t mondt�k a leg�nyek:

H�la isten, hogy meg�lt�k

apr�szentek napj�t.

Adja isten, hogy t�bbeket meg�lhess�nk,

de nem b�val, b�nattal,

hanem �rvendetes napokkal.

J� l�gy, friss l�gy, eg�szs�ges l�gy!

V�z�rt k�ldenek bor�rt menj,

bor�rt k�ldenek, v�z�rt menj,

Sz�leidnek j� gyermeke l�gy,

a f�rjednek j� feles�ge!

Adjon isten sok bort,

b� b�z�t, b�kess�get!

(Beck 1974a: 201–202)

A leg�nyeket borral k�n�lt�k, a megkorb�csolt l�ny, pedig sz�nes p�ntlik�t k�t�tt a korb�csra.

V�s�rosdomb�n enged�lyt k�rtek: „szabad-e suprik�lni?” Ha enged�lyt kaptak, elkezdt�k:

H�la Isten, m�g�rt�k az

Apr�szentek napty�t!

�ggya isten, hogy t�bbeket

Is �rhess�nk!

Ne illen b�v�, b�natt�,

�rvendet�s napokk�!

(a gyerekek a h�zbelieket �tni kezdik s mondj�k:)

Friss l�gy�n!

Eg�szs�g�s l�gy�n!

Porzs�v�s ne l�gy�n!

(a k�rm�re �t:)

K�r�mm�reg ne l�gy�n a zujj�n!

(a fej�re �t:)

Fej�t meg ne j�rja a cs�z!

(a l�b�ra �t:)

Meg ne s�ntujjon!

Ha vizet k�rnek, bort hozzon,

Ha bort k�rnek, vizet hozzon!

(ha leg�ny van a h�zn�l, r��tnek:)

H�zasodni leg�ny!

(ha le�ny van a h�zn�l, arra is r��tnek:)

F�rh�, l�ny! F�rh�!

(ha �regasszonyt tal�lnak, arra is r��tnek:)

J� s�t�, f�z� l�gy�n!

(Berze Nagy 1940: I. 75–76)

Az ist�ll�ba is bementek �s az �llatokat is megveregett�k. A mond�ka ut�n p�nzt, di�t kaptak.

Apr�szentek napj�n a kelenyeiek kivitt�k a p�sztorok vessz�it, �s ezzel hajtott�k itatni a teheneket. Varb�n apr�szentekig maradt az asztal alatt a l�nc �s a balta, amit kar�csony b�jtj�n tett oda a gazda.

Pal�ston a fi�k j�rtak vessz�zni. Felkerest�k a l�nyos h�zakat:

– H�nyan vannak az apr�szentek?

– H�nyan, h�nyan? Minden sarokba egy szakajt�val!

A fi�k ezek ut�n megveregett�k a l�nyokat, hogy frissek legyenek.