Luca napja

Dec. 13. Az e napon �nnepelt r. k. szentet ma m�r az egyh�z sem tartja t�rt�neti szem�lynek, csak legendai alaknak. A legend�k szerint el�kel� szic�liai csal�db�l sz�rmazott, fiatalon felvette a kereszt�ny vall�st. Sz�zess�get fogadott s m�rt�rhal�lt halt; egyes legendav�ltozatok szerint �nmaga t�pte ki szem�t, melyet a k�r� oly sz�pnek tal�lt. Neve a f�ny (lux) sz�val �ll kapcsolatban. A magyar n�phit k�tf�le Luc�t ismert, a j�s�gost �s a boszork�nyost. A n�phit szerint a neve napj�n v�gzett munk�k (fon�s, sz�v�s, l�gz�s, keny�rs�t�s, meszel�s) tilalmainak megszeg�it megb�ntette. Ezzel kapcsolatban → eredetmagyar�z� monda, ill. → tabumond�k ismertek: 1. Luca napj�n egy asszony kenyeret s�t�tt, gyermeke b�lcs�ben fek�dt. Luca besz�lt az ablakon: „Mit csin�lsz, asszony?” „S�t�k.” „No, csak s�ss�.” Felkapta a gyereket, hogy bevesse a kemenc�be. Az asszony r�ki�ltott: „Gyere ki Luca pucca, �g Szodoma �s Gomora.” Otthagyta a gyereket. Ez�rt nem szabad s�tni Luca napj�n (Borsod m.) – 2. Luca napj�n mos�asszony a figyelmeztet�sre azt v�laszolja: „�, mire Luca-puca elj�n, addig hacc� kimosok.” K�v� v�lt (→ k�v� v�l�s). V�ltozatai: a) a megjelent Luca a p�rl�sajt�rt b�ntet�sb�l r�bor�totta, ill. belel�kte a „p�ll�ba” �s „kip�llotta”. Ez�rt nem szabad mosni Luca napj�n (Hont m., Somogy m., B�cs-Kiskun m.) b) V�nl�ny „p�rutt” Luca napj�n, Luca asszony odament hozz� kis ruca k�p�ben. „Csak s�ppogott, csak s�ppogott a l�ba alatt.” A v�nl�ny megfenyegette, mire a ruca felkapta, a p�rl�sajt�rba v�gta, leforr�zta (Somogy m.). A fenti mond�k szerkezeti fel�p�t�se, p�rbesz�dei �lland�ak, → fabulatok. Hiedelemjelent�s�g�k abban �ll, hogy Luca megszem�lyes�t�s�vel a magyar n�phit Luca-elk�pzel�s�nek tiszt�z�s�hoz adnak t�mpontokat. – Luca napja el�est�j�n bosszant� tr�f�kat csin�ltak a faluban: leszedt�k �s elcser�lt�k, eldugt�k a kapukat, els�sorban a l�nyos h�zakn�l szalm�t sz�rtak, az ajt�t eltorlaszolt�k, vagy sz�tszedt�k �s a tet�n, �jra �sszerakt�k stb. (→ v�nl�nycs�fol�s). Az utc�kat a magyar nyelvter�let �-i, kisebb m�rt�kben a D-i r�sz�n Luc�nak �lt�z�tt, 3–6 tagb�l �ll� alakoskod� csoportok j�rt�k (→ alakoskod�s). A h�zakban „meszelve”, falakra ker�lt a m�sszel �rt Luca n�v is. K�l�nb�z� → k�sz�nt� szok�sok is ismertek voltak: Ny- �s D-Dun�nt�lon luc�zni, kotyolni, pal�zolni j�rtak. Az el�bbi ter�leten „Luca-Luca kity-koty”, ut�bbin „Kity-koty, kity-koty” volt a k�sz�nt� kezd� sora, az ut�bbi ter�let egy r�sz�n: „Luca fekszik �gy�ban”. A Garamt�l az Ipolyig es� ter�leten hever�s volt a k�sz�nt� neve. A sz�veg kezdete itt: „Luc�t j�ttem k�sz�nteni” vagy: „Vas legyen fazekjuk...” Ny-Dun�nt�lon a k�sz�nt�st, a luc�z�st szalm�val, D-Dun�nt�lon, pedig a kotyol�st t�zif�val, �-on a hever�st fen�k�vel, vassal v�gezt�k. – A j�v� �vre vonatkoz�an id�j�sl� (→ di�, → id�j�sl�s, hagymakalend�rium), term�sj�sl� (→ lucab�za, → term�sj�sl�s), szerelmi j�sl� (→ kivir�goztatott �g), megdob�l�s az ablakon, alma-c�dul�k stb. (→ szerelmi j�sl�s), hal�lj�sl� (→ hal�lj�sl�s, tollaspog�csa) elj�r�sok voltak ismertek. Tilalmak (→ tilalom) �s → el��r�sok biztos�tott�k a baromfi (→ baromfitart�s) haszn�t: a ty�kok sokat tojjanak, de ne a szomsz�dba, a kakas keresse a ty�kot, sok legyen a kiscsirke. Ez ut�bbi c�lb�l mond�ka kis�ret�ben megpiszk�lt�k a ty�kokat: „J� toj�sak, j� toj�sak legyetek!” Tilos volt varrni, de aj�nlatos volt fejteni (babot, ruh�t), hogy kifejts�k a ty�kb�l a toj�st. Hogy ne tojjanak sz�t a ty�kok, abroncsba sz�rt�k az eles�get; a kakassal er�set (fokhagym�t, borsot) etettek, hogy jobban keress�k a ty�kot. A gazdaasszonynak sokat kellett ezen a napon �lnie, hogy a kotl�s j� �l�s legyen. Ezen a napon kezdt�k csin�lni a → boszork�ny felismer�s�t biztos�t� eszk�z�ket, amelyek rendszerint → kar�csony �jszak�j�n fejez�dtek be, ezekre a cselekm�nyekre �ppen a hosszadalmass�guk (tizenh�rom napig k�sz�l�s�k) jellemz�. Leg�ltal�nosabb a kar�csony el�est�j�ig k�sz�l� lucasz�ke, amelynek anyag�t, form�j�t el��r�s szab�lyozta. A t�bbi felismer�si m�d (kif�rt kan�l, kivir�goztatott �g) kisebb ter�letre korl�toz�dott. A tizenh�romf�le f�b�l k�sz�lt sz�ket a kat.-ok �jf�li mis�re a templomba, a ref.-ok pedig a kereszt�tra vitt�k, „v�rat ker�tettek” k�r� (szentelt) kr�t�val, �gy megl�thatt�k a boszork�nyokat, akik �k�r-, bikaszarvat, agancsot vagy tollas fejd�szt viseltek. Hazafel� a sz�ken �l�nek szaladnia kellett, �s → m�kot kellett sz�rnia maga ut�n, mert a hit szerint a boszork�ny�ld�z�be vette, �s csak akkor menek�lt meg, ha fed�l al� jutott. A sz�ket mindj�rt el kellett �getnie. Ezen a napon sz�ps�g- �s eg�szs�gvar�zsl� (→ eg�szs�gvar�zsl�s, → sz�ps�gvar�zsl�s) elj�r�sok is szok�sosak voltak, pl. piros → alm�r�l mosakodtak, ill. azt ett�k. – M�g szent Lucia tisztelete It�li�ban volt a leger�sebb, a „d�monikus” Luc�t a magyarokon k�v�l horv�tok, szlov�nek, szlov�kok, osztr�kok r�szes�tett�k tiszteletben. N�h�ny �vtized �ta Sv�do.-ban Luca-menyasszonyt v�lasztanak, aki a napfordul� (→ napfordul�k) ut�n n�vekv� f�ny megtestes�t�je. (→ m�g: kedd asszonya) – Irod. Kretzenbacher, Leopold: Santa Lucia und die Lutzelfrau (M�nchen, 1959; D�m�t�r Tekla ismertet�se: Ethn., 1961); Di�szegi Vilmos: Luca napi kotyol� sz�vegek (N�pr. K�zl., 1963); D�m�t�r Tekla: �tiologische Sagen in Zusammenhang mit weiblichen Arbeitsverbot (Acta Antiqua, 1969); D�m�t�r Tekla: Mythical Elements in Hungarian Midwinter Quete Songs (Acta Ethn., 1970).