Mikul�s, Mikl�s napja (dec. 6.)

Szent Mikl�s p�sp�k eml�knapja, amely haz�nkban az Ol�h Mikl�s p�sp�k pr�m�s alatt 1560-ban tartott zsinat d�nt�se szerint m�g parancsolt �nnep volt. A k�telez� �nnepek sor�b�l az 1611. �vi nagyszombati zsinat t�r�lte. Szent Mikl�s a kis�zsiai Myr�ban m�k�d�tt, a keleti egyh�znak m�ig legtiszteltebb szentje. A nyugati egyh�zban csodatev� h�re akkor terjedt el, amikor erekly�it 1087-ben a D-olaszo.-i Bariba vitt�k. A 11. sz.-t�l kultusza eg�sz Eur�p�ban elterjedt, alakj�t egyre t�bb legenda vette k�r�l, �s n�pszer�s�g�vel csak Szent Antal vetekedett. Kultusza haz�nkba is kor�n elker�lhetett mind K-i mind Ny-i befoly�sra (pl. a Szepess�gbe �s Erd�lybe v�ndorl� sz�szok �ltal). Eml�k�t helynevek, templomok, k�pz�m�v�szeti alkot�sok �rzik. Egykor� feljegyz�sek a hal�szok �s r�v�szek patr�nusak�nt eml�tik; a v�zenj�r�knak, v�zimoln�roknak, �ltal�ban a v�zi utaknak is v�d�szentje volt, ugyan�gy a foly�k mell� telep�lt mo.-i benc�s ap�ts�goknak. „V�zi” kultusz�t csak → Nepomuki Szent J�nos mosta el, tisztelete a magyar kalm�rok, t�zs�rek k�r�ben is vir�gzott (bor- �s gabonakereskedelem). Selmecb�nya vid�k�n a b�ny�szok patr�nusak�nt is tisztelt�k. �ltal�ban a polg�ri �let, polg�rv�rosok v�d�je volt Ny-on, de n�lunk is. A kecskem�ti Mikl�s-templom toronykeresztj�n eredetileg v�rosv�d� c�lzattal sz�lkakas m�dj�ra forgott szobra (helyi neve: P�rg� Mikl�s, P�rget�s Mikl�s). Szegedi n�pszer�s�g�t k�z�pkori �nekek tan�s�tj�k. – A Mikul�s-napi aj�nd�koz�s r�szben �j kelet�, v�rosi eredet� szok�s – osztr�k kapcsolatokra utal (ablakba, cip�be tett aj�nd�k) –, a gy�ripar n�pszer�s�t�s�nek is fontos szerepe volt elterjed�s�ben (leg�jabban – szovjet hat�sra – T�lap�k�nt emlegetik az aj�nd�koz� Mikul�st). – Maga a Mikul�s cseh eredet� sz�, a m�lt sz�zadban terjedt el. De a t�li �nnepek aj�nd�koz� l�nyeinek tulajdonk�ppen igen r�gi hagyom�nyai vannak (n�m. Frau Holle, fr. Père No�l, orosz ’fagyap�’ ’t�lap�’ stb. – r�szint szerencs�t hoz�, aj�nd�koz�, r�szint ijeszt�, d�monikus l�nyek). – Az aj�nd�koz�snak vannak magyar paraszti hagyom�nyai is: f�leg a Dun�nt�lon �s a magyarlakta ter�letek �-i r�sz�n volt ismert a Mikul�s-j�r�s; hasonl� form�ban n�met, osztr�k, cseh, szlov�k ter�leteken, amely r�szben a di�kok k�z�pkori → apr�szentek napi „p�sp�kv�laszt�si” j�t�k�b�l ered. E szok�s a 13. sz.-t�l Mikul�s napj�ra ker�lt; pl�b�niai di�ks�g rekord�ci�j�val kapcsol�dva Eur�pa nagy r�sz�n elterjedt. A j�t�k l�nyege az, hogy Mikl�s p�sp�k k�s�ret�vel egy�tt bet�r olyan h�zakba, ahol gyerekek vannak, �s ott vizsg�ztatja, im�dkoztatja, majd tud�suk �s viselked�s�k szerint jutalmazza vagy virg�ccsal feny�ti �ket, ill. sokszor a k�s�ret�ben l�v� �rd�ggel feny�tteti (az �rd�g, ill. krampusz alakja a Szent Mikl�s-legend�ban gy�kerezik). Ismert a Mikul�s-j�r�snak olyan form�ja is, ahol l�ncos, �larcos, gyakran szalm�ba burkolt Mikul�s ijesztgeti a gyermekeket �s a → fon�h�zbelieket. Egy 1785-ben kelt csepregi tilalom eml�ti, hogy a papnak �lt�z�tt Mikul�s k�s�ret�vel, a ministr�nsokkal, a harangoz�val, az �rd�ggel stb. j�rta sorra a fon�h�zakat �s gy�ntatta az ott �sszegy�lt l�nyokat, menyecsk�ket. E szok�s v�ltozatainak nyomaival �-Dun�nt�lon, a Csall�k�zben, M�tyusf�ld�n, az Ipoly ment�n tal�lkozunk. A „pap” a szoba k�zep�n le�lt egy sz�kre, k�r�l�tte helyezkedett el k�s�rete. Az �rd�g esetleg az asztal al� b�jt. A lit�nia-par�dia ut�n a harangoz� egym�s ut�n sz�l�totta a l�nyokat �s a menyecsk�ket, hogy v�gezz�k el a kar�csonyi gy�n�st. A pap k�l�nb�z� tr�f�s k�rd�seket tett fel a gy�n�nak. Aki a k�rd�sre nem felelt, elvitte az �rd�g. Ehhez hasonl� Mikl�s-j�t�k nyomai Ausztri�ba vezetnek, ahol az Enns v�lgy�ben a parodiz�lt lit�nia mellett a pr�dik�ci� is r�sze volt a j�t�knak. A Fels�-Csall�k�zben h�zr�l h�zra j�r� Mikul�sok dec. 5-�n este – miut�n kik�rdezik a gyerekeket j� �s rossz tetteikr�l – puttonyb�l megaj�nd�kozz�k �ket. A mai napig �l� szok�s a helyi �nk�ntes t�zolt�egyes�letekhez k�t�dik �vtizedek �ta. A t�zolt�k szervezik meg, hogy a gyermekes sz�l�k aj�nd�ka �sszegy�lj�n, majd az alakoskod�k a megadott helyre vigy�k azokat. A t�zolt�egyes�let felel�s az�rt, hogy a szok�s rendben bonyol�dj�k le (pl. italoz�s ne legyen). – Irod. Koren, H.: Volksbrauch im Kirchenjahr (Salzburg–Leipzig, 1935); D�m�t�r Tekla: Napt�ri �nnepek – n�pi sz�nj�tsz�s (Bp., 1964); Manga J�nos: �nnepek, szok�sok az Ipoly ment�n (Bp., 1968); B�lint S�ndor: �nnepi kalend�rium. A M�ria-�nnepek hazai �s k�z�p-eur�pai hagyom�nyvil�gb�l (I–II., Bp., 1977).