2006 (1 �ve t�rt�nt)
Nagycs�t�rt�k (z�ldcs�t�rt�k)
Krisztust az Olajf�k-hegy�n elfogt�k.

A H�sv�t J�zus Krisztus felt�mad�s�nak �nnepe a kereszt�ny egyh�zak legr�gibb, a zsid� p�szahra visszavezethet� �nnepe.

Ezen a napon volt a Leonardo da Vinci remekm�v�n meg�r�k�tett utols� vacsora.
A tan�tv�nyok l�b�nak megmos�sa (a vend�gszeretet jelk�pe) eml�k�re szok�s volt, hogy R�m�ban a p�pa 12 szerzetes l�b�t megmosta. Kir�lyok, nemesek is �gy cselekedtek sok orsz�gban e napon.
A katolikus hit szerint az olt�riszents�g megalap�t�s�nak napja is. A "z�ldcs�t�rt�k" elnevez�st N�met nyelvter�leten a "greinen" (weinen, azaz s�rni) sz�b�l, m�sok ellenben a z�ld sz�n elnevez�s�b�l vezetik le, mivel azon a napon a b�jt miatt rendszerint valami z�ldet (spen�tot) fogyasztottak a h�v�k. A kereszt�nys�g els� �vsz�zadait�l fogva szok�s volt, hogy a nagycs�t�rt�k esti szentmis�t k�vet�en eln�multak ("R�m�ba mennek") a katolikus templomok harangjai. A harangok �tj�nak c�lja, hogy l�ss�k a p�p�t; de van, ahol azt tartott�k, hogy a toj�sok gy�jt�se is, melyeket azut�n lesz�rnak a gyerekeknek, amikor visszat�rnek. Legk�zelebb csak a nagyszombat esti szertart�son sz�laltak meg �jra, jelezve Krisztus felt�mad�s�t. A h�sv�t id�pontj�nak meghat�roz�s�n�l alapvet� neh�zs�g, hogy mik�nt J�zus sz�let�s�nek, �gy szenved�st�rt�net�nek pontos idej�t sem ismerj�k. A zsid�k az Egyiptomb�l val� kivonul�sra, a kereszt�nyek J�zus hal�l�ra �s felt�mad�s�ra eml�keztek, vagyis kereszt�ny tartalommal t�lt�tt�k meg az �si, �s megkeresztelked�s�k el�tt saj�t maguk �ltal is megtartott zsid� �nnepet. Hasonl�an j�rtak el az �si pog�ny napkultusz eset�n is, amikor a J�zus sz�let�s�re val� eml�kez�s napj�v� tett�k a t�li napfordul� napj�t.
A toj�s �ltal�nos tisztelete J�zus sz�let�s�n�l j�val t�volibb m�ltba ny�lik vissza. Az �letet hordoz� cs�ra m�r r�g�ta a vil�gmindens�g jelk�pe a F�ld sz�mos n�p�nek hitvil�g�ban, j� n�h�ny teremt�sm�tosz pedig egyenesen a vil�gnak a toj�sb�l val� megsz�let�s�t besz�li el.
A toj�sfest�sen k�v�l szok�s m�g a term�kenys�gvar�zsl�shoz k�t�d� a toj�s�t�s, a toj�sdob�l�s, a dombr�l val� toj�sgur�t�s szok�sa. Nem csup�n festett, hanem karcolt, vakart, patkolt, kotort, m�rv�nyozott, viasszal �rott is lehet a toj�s. Az �ltal�ban absztrakt geometriai mint�k m�g�tt a t�bb �vezredes hitvil�g szimbolik�ja b�jik meg. A legelterjedtebb a piros toj�s, amelynek a sz�ne a v�rt (J�zus ki�nt�tt v�r�t), �s a t�zet, a szerelmet �s a tavaszt, a szabads�got �s a felt�mad�st egyar�nt jelk�pezi.
Hagyom�nyos �telek:
Nagycs�t�rt�k�n: paraj, egy�b z�ld sz�n� �tel
Nagyp�nteken: toj�s �s hal
Nagyszombaton: estig tart a b�jt, nem szabad h�st enni, napk�zben kal�cs, este sonka, toj�s, friss z�lds�gekkel
H�sv�tvas�rnap: s�lt b�r�ny
H�sv�th�tf�n: a locsolkod�knak sonka, piros toj�s, apr�s�tem�nyek �s m�rt�kkel k�n�lt ital.

Kapcsol�d� linkek:

Egyh�zi gyakorlatok
http://www.lutheran.hu/ujsagok/lelkipasztor/l9702m03.htm

A toj�s az �let forr�sa,

Eleink az eg�sz vil�got, bel�le sz�rmaztatt�k.

H�mes toj�s saj�t kez�leg

/Patchwork technika, hungarocell toj�son/
http://www.szeplak.hu/2000/04/sk.html

Toj�sm�zeum

http://datan-datenanalyse.de/Tojas/index.html

 H�sv�ti �telek
http://www.mindmegette.hu/main.php?app=valogatasok/valogatasok.php&v_id=30

Peszahi �telek
http://www.zsido.hu/receptek/peszah.htm