Felk�tj�k a farsang fark�t

�gy mondt�k m�g j� �tven �ve az id�sebb emberek, ha farsang idej�n megl�togatt�k a rokonokat, bar�tokat, ismer�s�ket, vagy sz�rakozni mentek. A farsang v�ltoz� hossz�s�g� id�szak: v�zkereszt (janu�r 6.) ut�n kezd�dik �s a nagyb�jt elsõ napj�ig, hamvaz� szerd�ig tart; ebben az �vben m�rcius 8-ig.

V�zkereszt �nnepl�se keletr�l terjedt el, �s az egyh�zi zsolozsma szerint "H�rmas csod�val �kes napot �nnepl�nk" ekkor. A h�rmas csod�b�l kiemelhetj�k, hogy G�sp�r, Menyh�rt �s Boldizs�r szem�ly�ben a pog�ny vil�g is megh�dol a v�rva v�rt kir�ly elõtt; legend�jukb�l n�pszok�s is alakult: a 40-es �vekben megsz�nt h�rom kir�ly-j�r�s. A j�t�kosok h�zr�l h�zra vitt�k a mozgathat� csillagot. Magam is csin�ltam ilyet, de bizony mondom, elfelejtettem, h�ny �ga volt. Tal�n nem is ez a fontos, mert az �dv�z�t�h�z vezet� utat mutatta.

Erre az id�szakra csak egyetlen jelent�sebb egyh�zi �nnep esik, a kar�csony ut�ni 40. napon, febru�r 2-�n Gyertyaszentel� Boldogasszony napja. Jeruzs�lemben m�r a IV. sz�zadban �nnepelt�k ekkor M�ria tisztul�s�t, s a kisded J�zus templomi bemutat�s�t, egyben - J�zus els�sz�l�tt l�v�n - M�ria isteni szolg�ltra aj�nlotta gyermek�t. A katolikus egyh�z gyerty�t szentel ezen a napon. A gyertya eredetileg m�hviaszb�l k�sz�lt, s m�r a kereszt�nys�g elõtt m�gikus er�t tulajdon�tottak "a m�hek munk�ss�ga �ltal" nyert k�l�nleges anyagnak. Az egyh�z is azt k�v�nja, hogy "Isten nev�nek seg�ts�g�l h�v�sa ut�n a gyertya a test �s a l�lek �dv�re v�lj�k ak�r a f�ld�n, ak�r a vizeken". Haszn�lt�k is eleink a szentelt gyerty�t m�g a v�zbe f�lt ember megkeres�s�re is. ha nem tal�lt�k a v�zbe f�lt tetem�t, keny�rbe gyerty�t sz�rtak, meggy�jtott�k, �s �gy v�zre bocs�tva az ott �llt meg, ahol a v�zbe f�lt embert keresni kellett; de szentelt gyerty�t gy�jtottak akkor is, ha haldokl� volt a h�zn�l.

Ma m�r kevesen tudj�k, hogy febru�r 3-�n, Bal�zs napj�n is k�telezõ volt a di�koknak templomba menni, s hogy a bal�zsol�s ma is �lõ szertart�s. A pap k�t �sszek�t�tt �g� gyerty�t tart a bal�zsoland� nyak�hoz, s k�ri Istent, hogy Szent Bal�zs p�sp�k esedez�s�re �vja meg az illet�t a torokbajt�l.

Az egyh�z �vsz�zadokig �ld�zte a farsangi pog�ny szok�sokat, k�sõbb m�r ink�bb �tengedte ezt az id�szakot a vid�ms�gnak, eg�szs�ges �let�r�mnek, sz�rakoz�snak. Azzal is kifejezi ezt, hogy ekkort�jt az Evang�liumban a k�nai menyegz�r�l eml�kezik meg. J�zus elsõ csodat�tel�nek napj�t �nnepelj�k ekkor: a lakodalomban elfogyott a bor, s J�zus mintegy hatsz�z liternyi vizet borr� v�ltoztatott. Ezzel is magyar�zhat�, hogy a lakodalmak t�bbs�g�t farsang idej�n tartott�k.

A farsanghoz f�z�d� n�pszok�sok sz�mtalan n�p k�l�nb�zõ r�tusainak eml�k�t õrzik. Farsangi idõben van a bus�j�r�s, sok helyen a p�rt�ban maradt l�nyokkal tusk�t h�zatnak, a fiatalok kakast �tnek, stb. A kakas�t�s v�res-kegyetlen szok�s�nak - a kakas fej�t egyszerûen let�pt�k vagy le�t�tt�k - p�rhuzamai megtal�lhat�k D�l-Amerik�ban is; mi a n�metekt�l vett�k �t, hozz�juk a g�r�g�k k�zvet�tett�k, s feltehet�en ott alakult ki, ahol a ty�kot h�zias�tott�k: mintegy 5000 �ve D�lkelet-�zsi�ban.

A farsang azonban f�k�nt a fon�k, b�lok, t�ncmulats�gok id�szaka. Napjainkig gyakoriak a maskar�s, jelmezes b�lok. Legink�bb ez mutatja, hogy kereszt�nys�g el�tti szok�sok meg�rz�s�r�l is van itt sz�. Valamikor a t�nciskola is farsangi idõben volt, a pr�bab�l, a tanfolyam r�sztvev�inek vizsgab�lja farsang v�g�re, farsang h�rom napj�ra lezajlott. A k�t vil�gh�bor� k�z�tt k�l�n b�loztak n�lunk az iparosok, a gazd�k; de kisebb csoportok is rendeztek b�lt (t�zolt�k). A hamvaz� szerd�ra virrad� �jszaka pl. Cs�p�n a cig�nyok is b�lt rendeztek, �s �jf�lkor �kes gy�szbesz�d ut�n jelk�pesen eltemett�k a nagyb�g�t.

A farsang k�z�ps� h�napja febru�r, de el�fordul, hogy m�r febru�r 7-�n v�ge a farsangnak. A febru�r sz� latin eredet�, amely a "tisztul�s h�napja" jelent�s� szerkezetb�l r�vid�lt. A r�gi magyar n�pnyelvben Boldogasszony hav�nak is mondt�k. A latin �s a magyar megnevez�s rejtett p�rhuzama arra utal, hogy a magyarok m�r a kereszt�nys�g felv�tele elõtt tisztelt�k a vizek kir�lyn�j�t. A v�zre utal Sz�z M�ria ruh�j�ban a k�k sz�n. A "Boldogasszony" �sszetett sz�nak eredeti jelent�se "j�lelk� �rn�", s mindk�t tagja szk�ta-al�n �r�ks�gnek l�tszik.

K�z�s elem a r�gi r�maiak �s a Kauk�zus k�rny�ki osz�tok kultikus szok�saiban, hogy mindk�t n�p ebben az id�szakban eml�kezett meg halottair�l. Az osz�tok komahcen-nek nevezik ezt az id�szakot, �s ez a sz� megfelelhet a magyar kom�z�s-nak: m�g a messzire szakadt rokonok is megl�togatt�k egym�st, hogy k�z�sen eml�kezzenek a nagycsal�d k�z�s halottaira. A fon�k, b�lok, farsangi felvonul�sok �larcai, maskar�i, maszk�i a halottakra val� eml�kez�ssel f�ggenek �ssze. "A maszkba �lt�z�tt j�t�kosok az �s�k … mitikus k�pvisel�i" - �rja a debreceni Ujv�ry Zolt�n n�prajzos professzor - s r�szben a gonosz, ront� szellemek elriaszt�s�ra, megt�veszt�s�re szolg�ltak, r�szben a term�kenys�get biztos�tott�k.

S �h korok �s erk�lcs�k! Az �kori ember nem azon mesterkedett, hogyan szabaduljon meg a nem k�v�nt terhess�gt�l, hanem hogy szaporodjon. A fiatalok beavat�s�t a szexu�lis �letbe �s a term�kenys�g el�seg�t�s�t szolg�lta az egykor Eur�pa-szerte elterjedt falloszkultusz, amelynek sor�n a felvonul� f�rfiak rendszerint �ri�si h�mvessz�t k�t�ttek a megfelel� helyre (innen sz�rmazhat a c�m�l adott "Felk�tj�k a farsang fark�t" kifejez�s�nk). M�g a kereszt�ny - polg�ri erk�lcs is megengedte, hogy farsangi idõben h�zass�gt�r� asszonyok ker�t�n�k, �r�ml�nyok, �r�mh�zak t�rt�neteir�l �rt dramatikus j�t�kokat adjanak elõ, amint ezt a XVI. sz�zadban tev�kenyked� Hans Sachs - suszter s r�ad�sul k�lt� - farsangi j�t�kai mutatj�k.

Felt�n� azonban, hogy a farsanggal kapcsolatos szavaink k�z�tt alig tal�lhat� �si magyar sz�. A farsang bajor-osztr�k eredet�, a farsangkor leg�ltal�nosabban fogyasztott f�nk sz�t az erd�lyi sz�szok nyelv�b�l k�lcs�n�zt�k, ennek pal�c megfelel�j�t, a n�lunk is gyakrabban haszn�lt pampusk�t a szlov�k nyelvb�l. A b�l szavunk francia-n�met eredet�. Eredeti jelent�se valamik�nt a szexualit�ssal volt kapcsolatban, a benyomott k�zep� f�nk pedig alakj�val sugalmazta ugyanezt. A karnev�l sz�t az olasz nyelven is olvas� Csokonai ismertette meg vel�nk, hiszen komikus eposz�nak f�h�s�t Carneval-nak nevezte.

A karnev�l sz�t ez�rt a nyelv�szek olasz eredet�nek v�lik, �s t�bbf�le magyar�zata is l�tezik; a legismertebb szerint a karnev�l jelent�se "H�s(�tel), Isten veled!" Csakhogy a karnev�l szok�sa Velenc�b�l terjedt el ugyan, de ven�t lak�i m�r a Kr. e. IV-I. sz�zadb�l nyelveml�keket hagytak r�nk. Hihet�bb magyar�zatnak tartom ez�rt, hogy a karnev�l sz� jelent�se "a napisten �jb�l j�n", �s eredetileg a tavaszi napfordul�t �nnepelt�k meg a jelmezes felvonul�ssal �s az azt k�vet� b�llal.

Nem vagyok babon�s, m�gis megj�solhatom, hogy sok bajt megel�zhet�nk, ha a farsangi ev�s-iv�s, b�loz�s, bolondoz�s, maskur�l�s k�zben azt is szem elõtt tartjuk, amit a n�pi b�lcsess�g a farsang sz�val megfogalmazott: "Minden farsangnak van b�jtje". Vonatkozik ez a t�rsadalmi m�ret� - akarom mondani: glob�lis - tobz�d�sra is.