Kar�csonyi vacsora

A → kar�csonyi �nnepk�r egyik legjellegzetesebb → szok�scselekm�nye volt a r. k. �s g�r. keleti vall�s� n�pess�gn�l. A szeg�nyes → b�jt�s �telek �s a gazdag, sokfog�sos �trend kett�ss�ge jellemzi az orsz�g t�bb ter�let�n. E kett�ss�get fokozz�k azok az elk�pzel�sek, amelyek szerint ilyenkor sokat �s sokf�l�t kell enni (ezzel f�gg �ssze a nyelvter�let d�li r�sz�n ismert b�vedeste, b�v�deste elnevez�s, amely egy�bk�nt a Dr�vasz�gben, Orm�ns�gban, Kiskuns�gban, szilveszteri vacsor�t jelent). Sok hely�tt jellemz� az �telek sorrendj�nek �s a fog�sok sz�m�nak szigor�an megszabott rendje is. A kar�csonyi vacsora gyakran �nnep�lyes k�ls�s�gek k�z�tt zajlott, ezt fokozt�k a k�l�nlegesen megter�tett → kar�csonyi asztal, valamint bizonyos → el��r�sok �s tilalmak (→ tilalom). Az ut�bbiak k�z�l kett� volt orsz�gszerte elterjedt: az asztalra k�ny�kl�s tilalma, amelynek meg nem tart�sa eset�n a hit szerint → kel�st kapn�nak, „nyomorultak” lenn�nek a csirk�k stb.; valamint az asszonyok fel�ll�si tilalma: ha nem �lik v�gig a kar�csonyi vacsor�t, nem �l j�l a kotl�sty�k a k�vetkez� �vben. A kar�csony este �vkezd�, j�v� �vet befoly�sol� �s j�sl� jelleg�t a kar�csonyi asztalon k�v�l els�sorban a kar�csonyi vacsora egyes �teleihez f�z�d� hiedelmek (→ hiedelem) �s → m�gikus elj�r�sok adj�k. Els�sorban azok az �telek kaptak ilyen szerepet, amelyek egy�bk�nt is haszn�latosak → m�gikus t�rgyk�nt. �gy a bab �s a lencse �ltal�nosan elterjedt hit szerint b�s�get, sok p�nzt biztos�t elfogyaszt�inak (→ h�velyesek). A m�kos t�szta minden fajt�j�t felhaszn�lt�k szerelmi j�sl�sra (→ m�k), tov�bb� a h�zi�llatoknak juttattak bel�le, hogy azok gyarapod�s�t �s eg�szs�g�t biztos�ts�k. Hasonl� c�llal kaptak az �llatok a kal�csb�l, keny�rb�l is. Az �jjel l�togat� halottak, angyalok ell�t�s�t szolg�lja a hit szerint az �jjelre az asztalon hagyott m�kos t�szta. Az → alma a kar�csonyi → szerelmi j�sl�s �ltal�nosan elterjedt eszk�ze, de sz�ps�g- �s eg�szs�gvar�zsl�sra, valamint → hal�lj�sl�sra is haszn�latos; a → di� pedig els�sorban hal�lj�sl�sra, sz�rv�nyosan gy�gy�t�sra (→ n�pi gy�gy�szat) �s → ront�s elh�r�t�s�ra. A s�lt t�k �s a → m�z a hit szerint a torokf�j�s megel�z� szere; a → fokhagyma a csal�dtagok eg�szs�g�t biztos�tja a j�v� �vre. Szok�s volt n�hol az alma k�z�s elfogyaszt�sa is abban a hitben, hogy ha valamelyik csal�dtag elt�ved, esz�be jut, kivel ette egy�tt a kar�csonyi alm�t, �s hazatal�l. – Az Eur�pa-szerte elterjedt hagyom�ny a kar�csonyi b�s�ges lakm�roz�s sz�ks�gess�g�r�l igen r�gi gy�ker� (pl. r�mai kori hagyom�nyai is vannak a t�li napfordul� k�r�li �nnepek lakom�inak). Eur�pa t�bb ter�let�n nem a b�jt�s vacsor�hoz, hanem a kar�csonynapi, �nnepi, h�sos �trendhez vagy mindkett�h�z kapcsol�dnak e k�pzetek. Az elv minden bizonnyal megel�zte a b�jt egyh�zi eredet� el��r�s�t. A kar�csonyi vacsora eg�sz�hez f�z�d� alapvet� elk�pzel�sek Eur�pa-szerte a j�v� �v befoly�solhat�s�g�nak hit�vel �sszef�gg� → b�s�gvar�zsl�s �s → term�kenys�gvar�zsl�s, valamint az ilyenkor l�togat� → term�szetfeletti l�nyek (csal�d halottai, kisj�zus, angyal) vend�g�ll�t�sa. A magyar nyelvter�leten – mint eg�sz K�z�p-Eur�p�ban – ink�bb csak a kis J�zus �s k�s�r�i l�togat�s�ra vonatkoz� hit �l. Az ehhez k�pest els�dlegesnek tekinthet� szok�s, a halottak �s �s�k megvend�gel�se, s�t megh�v�sa a kar�csonyi vacsor�ra �-, K- �s DK-Eur�p�ban volt szok�sos m�g a k�zelm�ltban is (→ halott etet�se). Jellemz� tov�bb� Eur�pa sok r�sz�n az �llatok j�ltart�sa a kar�csonyi vacsora �teleib�l (→ term�svar�zsl�s), �s �ltal�ban az agr�rr�tusokkal val� kapcsolat (pl. kar�csonyi kenyerek �rz�se a vet�sig, utols� k�ve szob�ba helyez�se). – Irod. Schneeweis, E.: Die Weihnachtsbr�uche der Serbkroaten (Wien, 1925); Nilsson, Martin P.: Studien zur Vorgeschichte des Weihnachtsfestes (Archiv f�r Religionswissenschaft, 1926–1929); Burgstaller, Ernst: Brauchtumsgeb�cke und Weihnachtsspeisen (Linz, 1957); Cs. P�cs �va: A kar�csonyi vacsora �s a kar�csonyi asztal hiedelemk�re (N�pr. K�zl., 1965).