M�rcius 12.  Gergely napja

Gergely-j�r�s: az iskol�skor� gyermekek orsz�gosan ismert, sz�nj�t�kszer� j�t�ka. A nap �nnepl�s�t IV. Gergely p�pa rendelte el 830-ban. Els�sorban k�sz�nt�, adom�nygy�jt� c�lja volt. A di�kok ezekb�l az adom�nyokb�l teremtett�k meg a tanul�sukhoz sz�ks�ges anyagi felt�teleket. Ezen a napon vet�lked�ket, di�kp�sp�k-v�laszt�st �s felvonul�sokat rendeztek. Gergely napj�hoz id�j�r�s- �s term�sj�sl�s is kapcsol�dott. Ismert mond�s, miszerint ha ezen a napon esik a h�: "Megr�zza m�g szak�ll�t Gergely."

(Teljes nev�n Nagy Szent Gergely; mondai nev�n „Szikl�hoz l�ncolt Gergely”.)

Benc�s szerzetes, majd p�pa; egyh�ztan�t�, a k�z�pkori m�velts�g egyik legnagyobb alapoz�ja. Nev�hez f�z�dik az egyh�zi �nek klasszikus rendszerez�se (gregori�n). Az angolsz�szok t�r�t�je.

Az �rdy-k�dex el�ad�sa szerint atyai �r�ks�g�b�l hat kolostort alap�t Szic�li�ban, egyet pedig sz�l�v�ros�ban, R�m�ban. Ez ut�bbiban �l kem�ny penitenci�t tartva. Cell�j�ban egyszer, amikor �ppen a Szent�r�st olvasta, Isten angyala haj�t�r�tt k�p�ben alamizsn�t k�rt t�le. Hat ez�stp�nzt adott neki. Amikor �jra elj�tt a haj�t�r�tt, �jra kapott p�nzt t�le. Harmadszorra Gergely m�r csak azt az ez�stt�lc�t tudta nekiadni, amelyen �desanyja �lelmet szokott neki k�ldeni. M�s alkalommal, amikor a Tiberis meg�radt, sok k�gy� �s s�rk�ny t�rt az �r�kv�rosra, s d�ghal�l t�madt, amely a p�p�t sem k�m�lte. Ut�d�ul Gergelyt akart�k megv�lasztani, de � e tiszts�g el�l az erd�be menek�lt. F�nyes k�l�b jelent meg a feje f�l�tt, amely nyomra vezette az �t keres�ket. Szent angyalok emelt�k a p�pai tr�nra. A d�ghal�lt a Luk�cs evang�lista festette M�ria-k�ppel �ll�totta meg, amelyet k�rmenettel hordoztatott v�gig a v�rosban. Gergely l�tom�s�ban ekkor a Crestencia-v�r f�l�tt Istennek szent angyala megt�r�lte �ld�kl�, v�res t�r�t �s h�vely�be rejtette. Az er�ss�g e miatt az „Angyalv�r" nevet kapta. A szent p�p�hoz a k�z�pkorban a tiszt�t�t�zben szenved� lelkek�rt is k�ny�r�gtek. Egyik k�z�pkori legend�j�ban egy k�telked� asszony szeme l�tt�ra im�ds�g�val Krisztus ujj�v� v�ltoztatta �t az osty�t („Gergely p�pa mis�je"). Varga Lajos verses �tk�lt�s�ben v�lt sz�les k�rben ismertt�: „ A tengeri szikl�k rabja, vagy Szent Gergely p�pa �lete." A sz�kelys�gben �s az Alf�ld�n megtal�lhat� ennek mesev�ltoz�sa is.

Az egyh�zt�rt�net szerint a nev�hez f�z�d� szakr�lis j�t�k a „Gergelyez�s" IV. Gergely p�pa (IX. sz.) int�zked�s�re terjedt el. A j�t�kot eredetileg h�rom di�kgyerek adta el�: egy p�sp�k volt k�z�l�k �s kett� k�pl�n. A t�bbi gyerek megfelel� �lt�zetben egy-egy mesters�get k�pviselt, k�s�r� volt csup�n. A „p�sp�k" a templomban versbesz�det mondott, majd tavaszk�sz�nt� sereg�vel bej�rta a v�rost. Egyben di�kokat is toboroztak az iskol�nak. Gergely a k�z�pkori iskol�k �s di�kok egyik legkedveltebb patr�nusa volt. A hazai Gergelyez�sbe az Apr�szentek napj�n v�lasztott gyermekp�sp�k k�z�pkori hagyom�nya is benne foglaltatik. A cs�k�lyi reform�tus di�kok bokr�t�san, szalagokkal �kes�tett mogyor�p�lc�val k�sz�nt�ttek azokn�l a h�zakn�l, ahol �j di�knak val� gyerekre tal�ltak. A sz�l�k a toborz�kat toj�ssal, s�tem�nnyel �s p�nzzel jutalmazt�k. Az iskol�ban ter�tett asztal v�rta �ket, majd harangoztak a templomi k�ny�rg�sre, s csak ut�na kezd�d�tt meg a tan�t�s. Szerda �s szombat koled�l� napnak sz�m�tott: a tanul�k telerakt�k hozott toj�ssal, kukoricacs�vel, s ezzel-azzal a tan�t� kosar�t.

Gergely, a k�z�pkorban tavaszkezd�, melegv�r� napnak sz�m�tott. A Juli�n napt�r szerint a tavaszi nap�jegyenl�s�g id�szaka. R�gen e napon a honn gyerekek ac�lt �s t�zk�vet tartva kez�kben �gy k�sz�nt�ttek: „ac�lt hoztam, t�zet �t�ttem kegyelmeteknek". Az ac�lt �gy dobt�k a f�ldre, hogy az egy darabig forogjon; a tavaszba fordul� Napot id�zt�k vele. Zalaszentbal�zs sz�l�sgazd�i szerint az e napon metszett t�k�r�l sok bort sz�reteltek. A si�ag�rdiak ekkor metszett�k sz�l�j�k sarkaiban „�rk�d�' n�gy t�k�t. N�v�nnepe vet�napnak sz�m�tott b�z�ra, rozsra, h�velyesekre �s pal�nt�s n�v�nyekre.

"A Gergely-j�r�s elbesz�l�se"

http://db.zti.hu/24ora/dalok.asp?VBSdbClickClass_1=VBSdbGoToGridRow&VBSdbIndex_1=6

http://www.muzeumfalu.hu/kultur.htm