Nepomuki Szent J�nos

a foly�k, hidak, haj�sok, v�zimoln�rok, hal�szok → v�d�szentje. A gy�n�si titok m�rt�rjak�nt tartj�k sz�mon; 1340-ben sz�letett Cseho.-ban, Pomuk vagy Nepomuk nev� mez�v�rosk�ban. Pap lett, majd a pr�gai udvarban kanonok, IV. Vencel kir�ly feles�g�nek gy�ntat�ja. A legenda szerint egy �zben a kir�ly r� akarta venni feles�ge gy�n�s�nak el�rul�s�ra, mivel azonban semmi m�don nem �rt c�lt, a Moldv�ba �lette (1383). A pr�gai Szent-Vid-templomban temett�k el, ahol f�leg kultusza kezdet�vel p�rhuzamosan a 16–17. sz.-t�l kezdtek s�rj�n�l rendk�v�li esem�nyeket �szlelni. Pl. 1618-ban a prot.-ok elfoglalt�k a templom fel�t �s el akart�k t�vol�tani a holttestet is, a s�r�s�k azonban a legenda szerint egym�s ut�n sz�rnyethaltak. Ez �s ehhez hasonl� esem�nyek alapj�n a jezsuita ellenreform�ci�s misszion�riusok erre �s ehhez hasonl� esem�nyekre hivatkozva �gy�k p�rtfog�j�nak kezdt�k tekinteni �s szentt� avat�s�t k�rt�k, mely 1729-ben meg is t�rt�nt. D�nt� bizony�t�kk�nt azt hozt�k fel, hogy tetem�nek felt�r�sakor �pen ker�lt el� a nyelve, �s ez elevenpiros sz�n�re v�ltozott, amelyet az�ta ereklyek�nt tisztelnek �s gyakran �br�zoltak is. A 18. sz.-ban a barokk korban szentt� avatottak k�z�l a legt�bb �j templomot az � tisztelet�re szentelt�k. Igen r�vid id� alatt n�pszer�v� v�lt. Szobrai az eg�sz orsz�g ter�let�n elterjedtek, k�l�n�sen v�zparton, hidakon. Papi ruh�ban, v�ll�n hermelinpal�sttal, fej�n bir�tummal, karj�n fesz�lettel �br�zolj�k. – �nnep�nek (m�j. 16.) el�est�j�n a m�lt sz�zadban Pest-Bud�n, a 20. sz. els� fel�ben Ercsiben, Dunaharasztin, Baj�n („J�noska-ereszt�s”), Moh�cson kisebb-nagyobb v�zi k�rmeneteket rendeztek, amelyekhez maj�lishoz hasonl� mulats�g is csatlakozott. A B�ns�g v�d�szentjek�nt is tisztelt�k. – Irod. Dank� Imre: A bajai J�noska-ereszt�s (Ethn., 1958); B�lint S�ndor: �nnepi kalend�rium. A M�ria-�nnepek �s jelesebb napok a hazai �s k�z�p-eur�pai hagyom�nyvil�gb�l (I–II., Bp., 1977); Juh�sz, Koloman: Der heilige Johannes Nepomuk als Schutzpatron des Banates (�sterreichische Zeitschrift f�r Volkskunde 1964).