A Mikul�s Lappf�ldre k�lt�zik

A Finn r�di� n�pszer� "Gyermek �ra" c�m� m�sor�nak vezet�je, M�rkus b�csi (Markus Rautio) 1927-ben oszlatott el minden f�lre�rt�st. Bejelentette, hogy a Mikul�s a Lappf�ld�n, Korvatunturiban lakik. Ott tal�lhat� a F�l-hegy, melynek gyomr�ban van a szupertitkos j�t�kk�sz�t� manufakt�ra. Maga a kop�r hegyoldal nyuszif�lre hasonl�t, �s ezen kereszt�l hallgatja a Mikul�s eg�sz �ven �t, hogy az egyes gyerekek j�k voltak-e avagy rosszak. Feles�g�vel �s a skandin�v n�pmes�k legend�s alakjaival, a szorgos man�kkal �ldeg�l itt r�ges-r�g �ta (A lapp mes�k szerepl�i t�bbek k�zt a medv�k, Stallo �s a csudik. Stallo olyan mesefigura, akinek a szem�lye sz�zadokon �talakult ki, s igaz�b�l senki sem tudja, ki is az a Stallo. Sokszor �br�zolj�k trollk�nt - man� az �szaki mitol�gi�kban, �s sokan hallott�k gyerekk�nt, hogy ha nem lesznek j�k, elviszi �ket Stallo. Egyes elbesz�l�sekben, pedig a „kar�csonyman�” - a t�lap� a skandin�v orsz�gokban egy kedves man� - szerepk�r�vel ruh�zz�k fel, aki kar�csonyeste r�nszarvassz�non k�rbej�rja a vid�ket. A csudi - m�s n�ven cs�d - egy n�p, mely a mai Oroszorsz�g ter�let�r�l sz�rmazott, s mely sokszor t�madt a lappokra.) Rajtuk k�v�l k�z�ns�ges haland� nem teheti be a l�b�t a rejtekhelyre. A Mikul�s hosszas keresg�l�s ut�n szerelmesedett bele a Lappf�ldbe �s telepedett le v�glegesen. Az �v nagy r�sz�ben itt lakik, csak n�ha teszi �t sz�khely�t a titkos ny�ri sz�ll�shely�re. A k�zeli Savukoski telep�l�s lak�i, a r�szorultak �s a beteg �llatok seg�t�jek�nt tisztelik ezt a kedves embert, akivel a k�vetkez� meg�llapod�st k�t�tt�k: A l�togat�k csak a szomsz�dos Korvatunturinmurusta tetej�r�l csod�lhatj�k meg a F�l-hegy �rdekes alakj�t. Az idevezet� �t egy gy�ny�r� nemzeti parkon vezet kereszt�l, amely Finnorsz�g volt eln�k�r�l, Urho Kekkonenr�l kapta a nev�t. Az �tvenes �vekt�l kezd�d�en egyre t�bbsz�r tal�lkozhattak a gyerekek szeretett Mikul�sukkal Napapiiri-ben, 9 km-re �szakra Rovaniemi v�ros�t�l. Itt halad �t az �szaki-sarkk�r, amely m�r mag�ban is egy misztikus hely, hiszen ezen t�l kezd�dik a ny�ri napfordul�t�l t�li napfordul�ig, a le nem nyugv� illetve fel nem kel� nap vil�ga. A sarkk�r - amely a Lappf�ld�n a 24� �s a 29,5� keleti hossz�s�g k�z�tt fut - f�ldrajzi poz�ci�ja a legut�bbi kutat�sok szerint kor�ntsem statikus: naponta ak�r 2 m�tert, �vente pedig 100 m�tert is v�ltozhat. A j�tev� l�togat�sa 1985 �ta egyre rendszeresebb lett, aminek az lett a v�ge, hogy Napapiirit Mikul�s-faluv� avatt�k �s berendezt�k a nagyszak�ll� irod�j�t �s postahivatal�t is. Ide v�rj�k a gyerekek leveleit, k�r�seit �s persze a l�togat�kat eg�sz esztend�ben.