EGY SZOMOR� T�RT�NET

Kar�csony el�tti utols� napon a szupermarketbe siettem megvenni a marad�k aj�nd�kokat, amiket kor�bban nem tudtam. Amikor megl�ttam a sok embert, panaszkodni kezdtem
magamnak: " Egy �r�kk�val�s�gig fogok itt rostokolni �s m�g annyi m�s helyre kell mennem" "Kar�csony kezd egyre ideges�t�bb� v�lni minden egyes �vvel.
Mennyire szeretn�k csak lefek�dni �s �taludni az eg�szet." V�g�l is �t tudtam magam f�rni a j�t�koszt�lyra �s el is  kezdtem �tkozni az �rakat, azon t�n�dve hogy a gyerekek t�nyleg
j�tszani is fognak ezekkel a dr�ga j�t�kokkal? Am�g n�zel�dtem a j�t�koszt�lyon, �szrevettem egy kisfi�t, aki olyan �t�ves forma lehetett, egy bab�t  szor�tva a mellkas�hoz.

Csak a haj�t simogatta a bab�nak �s olyan szomor�an n�zett. Azt�n a kisfi� odafordult a mellette �ll� id�s h�lgyh�z: "Nagyi, biztos vagy benne, hogy nincs el�g p�nzem, hogy megvegyem ezt a bab�t?"  Az id�s h�lgy ezt felelte: " Tudod te is: nincs el�g p�nzed, hogy megvedd ezt a bab�t, kedvesk�m." Azt�n megk�rte a fi�t, hogy v�rjon m�g itt �t percet,
am�g � elmegy sz�tn�zni. Hamar el is ment. A kisfi�nak m�g mindig a kez�ben volt a baba.

V�g�l, elindultam fel�, �s megk�rdeztem t�le, kinek szeretn� adni ezt a bab�t?

"Ezt a bab�t szerette volna  a h�gom legink�bb, �s ezt akarta a legjobban, most Kar�csonyra. Nagyon biztos volt benne, hogy a  T�lap� elhozza neki." Azt v�laszoltam, hogy tal�n t�lap� t�nyleg el is viszi neki, de a kisfi� sajn�lkozva v�laszolt. "Nem, a T�lap� nem viheti oda neki, ahol most � van. Oda kell ahhoz adnom anyuk�mnak, �s �gy � odaadhatja a h�gocsk�mnak,  amikor odamegy. " A szemei olyan szomor�ak voltak, amikor ezt mondta. "A h�gom Istenhez ment, hogy vele legyen.

"Apa az mondja, hogy Anya is el fog menni Istenhez hamarosan, �gyhogy azt gondoltam, el tudn� �gy vinni a h�gomhoz." Megk�rtem a kisfi�t hogy v�rjon meg, m�g visszaj�v�k az �zletb�l. Ezut�n mutatott egy nagyon kedves kis fot�t mag�r�l, amelyen �ppen nevetett. Azt�n azt mondta nekem: "�s m�g azt is akarom, hogy Anya  elvigye neki ezt a k�pet is, �gy soha nem fog engem elfelejteni."

"Szeretem anyuk�mat, �s azt k�v�nom, b�rcsak ne kellene elhagynia engem, de apa azt  mondja, hogy el kell mennie, hogy a h�gommal  legyen." Azt�n ism�t a bab�ra n�zett a szomor� szemeivel, nagyon csendesen. Gyorsan a p�nzt�rc�mhoz ny�ltam, �s kivettem bel�le p�r pap�rp�nzt �s megk�rdeztem a fi�t: "Mi lenne, ha megsz�moln�nk a p�nzed, h�tha m�gis  lenne el�g?"

Ok� - mondta. "Rem�lem, van el�g." �n hozz�adtam n�mi p�nzt a fi��hoz, an�lk�l hogy l�tta volna, majd elkezdt�k a sz�mol�st. El�g p�nz volt a bab�ra, m�g egy kicsivel t�bb is.

A fi� ezt mondta: "K�sz�n�m Istenem, hogy adt�l el�g p�nzt." Azt�n r�m n�zett �s hozz�tette: "Megk�rtem tegnap Istent miel�tt lefek�dtem aludni, hogy seg�tsen, legyen el�g p�nzem, hogy megvehessem ezt a bab�t, �gy anyuk�m neki tudn� adni a h�gomnak. Meghallgatott! M�g szerettem volna annyi p�nzt is, hogy vehessek egy sz�l feh�r r�zs�t
anyuk�mnak, de az�rt ezt m�r nem mertem k�rni Istent�l. "De � m�gis adott nekem eleget, hogy megvehessem a bab�t �s a feh�r r�zs�t. Tudod, anyuk�m szereti a feh�r r�zs�t." P�r perc m�lva az id�s h�lgy visszaj�tt, majd t�voztak.

Teljesen m�s hangulatban fejeztem be a bev�s�rl�st, mint ahogy elkezdtem. Sehogy se tudtam kiverni a kisfi�t a fejemb�l.

Azt�n eszembe jutott egy helyi �js�g cikke k�t nappal ezel�ttr�l, amelyik eml�tett egy r�szeg embert, aki �tk�z�tt egy m�sik kocsival, amelyben egy fiatal n� �s egy kisl�ny volt. A  kisl�ny azonnal meghalt, az anya kritikus �llapotban van. A csal�dnak el kellett hat�roznia, hogy kikapcsolj�k-e az �letfunkci�k fenntart�s�t szolg�l� g�pet, mert a fiatal h�lgy soha sem tudna felkelni a k�m�b�l, amibe esett.

Ez a csal�d lenne a kisfi� csal�dja? K�t nappal azut�n, hogy tal�lkoztam a kisfi�val, megakadt a szemem egy �js�gcikken, amely arr�l tud�s�tott, hogy a fiatalasszony
elhunyt.

Nem tudtam meg�ll�tani magam, hogy ne vegyek egy csokor feh�r r�zs�t, majd ezzel a ravataloz�ba mentem, ahol a fiatalasszony ki volt t�ve a l�tgat�knak, akik �gy megtehett�k az utols� b�cs�jukat a temet�s el�tt.

Ott fek�dt, a kopors�ban, egy csokor feh�r r�zs�t tartva a kez�ben a fot�val, a baba a mellkas�ra volt helyezve. S�rva hagytam el a helyet, �gy �rezve, hogy az �letem �r�kre megv�ltozott.
Az a szeretet, amit ez a kisfi� �rzett az anyuk�j��rt �s a h�g��rt - m�g a mai napig is neh�z elk�pzelnem. �s a m�sodperc t�rtr�sze alatt mindezt egy r�szeg ember, elvette t�le!

Mert a hit az er�, mert aki hisz, gy�z�tt,
Mert az minden hal�l �s k�rhozat f�l�tt
Az �let Ur�val sz�vets�get k�t�tt.

NO COMMENT!

"A sz�vem f�j!

Csak az tudja �rt�kelni,

aki �nmaga is �t�lte"

-.-

Ma �n leszek a holdf�ny,
S belop�dzom az ablakon �t,
Mint aki hossz� �tr�l haza t�r,
Oda b�jok Hozz�d.

Messzi feh�r csillagokt�l
�jszaki f�nyt hozok Neked,
Smaragdszem� angyalokt�l
Csillog� k�nnycseppeket.

Aranysz�n� vir�gporral
Csillagot festek k�t szemedre,
Mintha pillant�sod csillog�sa
Napvil�gnak f�nye lenne.

Majd k�t kezemmel betakarlak,
S hangtalan �rint�sem megt�ri a csendet,
Ha s�rsz, �n k�nnyeimmel vigasztallak,
S ak�r a holt f�ny, felolvadok Benned.