A farsang

A farsang hossza �vr�l-�vre v�ltozik, mivel z�r�napja a h�sv�t id�pontj�hoz k�t�dik. V�zkeresztt�l (janu�r 6.) a h�sv�tot megel�z� 40 napos nagyb�jt kezdet�ig, azaz hamvaz�szerd�ig tart. Farsang a tavaszv�r�s pog�ny kori, igen v�ltozatos k�pet mutat� �nnepeib�l n�tt ki, gyakorlatilag a zajos mulatoz�s, a tr�facsin�l�s, bolondoz�s, eszem-iszom �s az advent lez�rul�s�val, a p�rkeres�s, udvarl�s id�szaka. Magyarorsz�gon a farsangi szok�sok a k�z�pkorban honosodtak meg, �s sz�mos idegen n�p hat�sa �rv�nyes�lt benn�k. A v�rosi polg�rs�g els�sorban a n�met hagyom�nyokat vette �t (erre utal az elnevez�s is az olasz "carneval" helyett), m�g az arisztokr�cia k�r�ben az it�liai �s francia szok�sok terjedtek ink�bb el. De fellelhet�k pog�ny germ�n vagy �ppen �kori g�r�g, r�mai mot�vumok is.
Maga a sz� n�met eredet�, "faseln" jelent�se fecsegni.
Ebben az id�szak�ban m�r az �kori R�m�ban is rendeztek �larcos felvonul�sokat, zen�s t�ncmulats�gokat, �gynevezett Saturnalia �nnepet, a t�ltemet�s-tavaszv�r�s jegy�ben. A mulats�gok egy �ll� h�tig tartottak, a szeg�nyeket megvend�gelt�k, a csal�dtagok aj�nd�kokat adtak egym�snak. Ilyenkor rendezt�k a kedvelt gladi�tor viadalokat is. Latin nyelvter�leten a 'carneval' sz� a farsang megfelel�je, jelent�se a h�s elhagy�sa. M�s magyar�zatok szerint azt a d�szes szekeret nevezt�k carrus navalisnak, amelyet egykoron vid�m, �larcos menet tolt v�gig R�ma utc�in, innen a karnev�l elnevez�s.

Maszkos alakoskod�sok

Magyarorsz�gon m�r M�ty�s kor�ban divatban voltak bizonyos it�liai mint�kat k�vet� �larcos mulats�gok, s�t II. Lajos udvar�ban harci j�t�kokat is rendeztek. Az egyh�z kezdetben rossz szemmel n�zte a f�kevesztett mulatoz�st, az �rd�g m�v�nek tartotta �s �ld�zte is. Temesv�ri Pelb�rt ferences szerzetes 1502-ben sz�letett pr�dik�ci�j�ban a k�vetkez�k�pp �r: " � jaj, ezekben a napokban h�ny kereszt�ny ember fordul a kegyelem vil�goss�g�b�l a s�t�ts�g cselekedeteihez, vagyis a torkoss�ghoz, az isz�koss�ghoz, a buj�lkod�shoz. Az eff�le emberek a farsangban az isten�knek v�lasztj�k az �rd�g�t, amit �larcos mulats�ggal, fajtalan �nekekkel dics��tenek megvetv�n a Krisztust."
Dac�ra az egyh�zi tiltakoz�snak, a farsang id�szak�nak meg�nnepl�s�t nem tudt�k visszaszor�tani. Annak �si, pog�ny gy�kerei, melyek szoros kapcsolatban �llnak a term�kenys�g, b�s�g var�zsl�ssal, a t�l elm�lta felett �rzett �r�mmel, a tavasz bek�sz�nt�t siettetni sz�nd�koz� r�tusokkal er�sen �ltek a n�p hagyom�nyaiban.
Farsang �nnep�hez k�t�dik Magyarorsz�gon a n�pi sz�nj�tsz�s kialakul�sa. A k�l�nf�le maszkos alakoskod�sokb�l n�ttek azt�n ki a k�l�nf�le dramatikus j�t�kok, amelyekben tipikus alakokat szem�lyes�tettek meg. Ilyenek voltak a cig�ny, a bety�r, a koldus, a v�ndor�rus, a menyasszony, v�leg�ny. Kedvelt volt a f�rfi-n�i szerep- �s ruhacsere. Sz�vesen alkalmaztak �llatmaszkokat is, gyakran felt�nik a j�t�kokban a kecske, a l�, a medve.
M�r a XVI. sz�zadt�l vannak adataink az egyik legn�pszer�bb alakoskod� j�t�kr�l, az �n. Cibere vajda - Konc kir�ly p�rviadal�r�l. Az egyik szerepl� a b�jti �teleket (cibere), a m�sik a h�s�telt szem�lyes�ti meg, az � visz�lykod�sukr�l sz�l a j�t�k.
A legismertebb alakoskod� szok�s magyar nyelvter�leten a moh�csi bus�j�r�s. A d�lszl�v erdet� sok�cok fa�larcos felvonul�sair�l m�r a XIX. sz�zadb�l vannak feljegyz�sek, b�r ezek �ltal�ban a vigadalom botr�nyos r�szleteit emelik ki. Mivel az �larcok a szerepl�knek inkognit�t biztos�tottak, viszonylag gyakran ker�lt sor vereked�sre, n�k moleszt�l�s�ra, ami ellen a felh�borodott k�zv�lem�ny a hat�s�gok seg�ts�g�t k�vetelte. A XX. sz�zad folyam�n azt�n ezt az izgalmas �nnepet siker�lt mederbe terelni, �s ekkor terjedt el a bus�j�r�s elnevez�s is, a sok�cok ezt a farsangot z�r� esem�nyt Poklada '�t�lt�z�s, �tv�ltoz�s' n�ven eml�tik.

Falufelj�r� menet

Gyakorlatilag a nagyobb falvakban tartott �larcos, jelmezes felvonul�sok, melyeket legt�bbsz�r a farsang utols� napjaiban, azaz farsang fark�n rendeztek. A menetben ott haladtak a tipikus figur�k (cig�ny, koldus, bety�r, v�ndorkeresked�, borb�ly...), id�nk�nt meg�lltak �s r�gt�nz�tt tr�f�s jeleneteket adtak el�. Gyakran szerepelt a menetben egy �lmenyasszony illetve �lv�leg�ny is, �s k�l�n�sen, ha abban az id�ben nem tartottak val�di lakodalmat a faluban, tr�f�s esk�v�t rendeztek nekik. Hogy a m�ka m�g nagyobb legyen, gyakorta a f�rfi-n�i szerepeket felcser�lt�k, vagy a n�i szerepeket is f�rfiak alak�tott�k. A felvonul�kat �ltal�ban muzsikusok is k�s�rt�k.
A Felvid�ken szlov�k mint�ra terjedt el az �n. bakkuszj�r�s (Bacchus r�mai boristen nev�b�l), melynek sor�n kecskeb�rbe b�jt �larcos alakok ijesztgett�k a l�nyokat, megtr�f�lt�k a falubelieket.
Egyes vid�keken n�pszer�ek voltak az �lb�r�s�gi- t�rgyal�sok, melyeken a v�dlottakat b�buk helyettes�tett�k, vagy �ppens�ggel �llatokat �t�ltek el. Term�szetesen ezek tr�f�s szok�sok voltak, nem pedig kegyetlenked�sek.
Gyakori volt a t�ltemet�s vagy farsangtemet�s dramatikus megjelen�t�se is. A telet �ltal�ban szalmab�b szem�lyes�tette meg, de lehetett cs�f �regasszonyt �br�zol� rongyb�bu is. Ezeket azt�n �ltal�ban el�gett�k, vagy betemett�k a h�ba.

B�lok, t�ncmulats�gok

A kar�csonyi id�szak elm�lt�val, a mez�gazdas�gi munk�k megkezd�se el�tt, a telet z�r� id�szakban sokfel� rendeztek b�lokat, t�ncmulats�gokat a falvakban, illetve a nagypolg�rs�g �s az arisztokr�cia a v�rosokban. Vid�ken �ltal�ban a kocsma vagy a fon� volt a sz�ntere ezeknek az esem�nyeknek. A k�l�nf�le szakm�k, c�hek b�ljai mellett megtal�lhat�k az asszonyok, s�t a gyermekek b�ljai is. N�pszer�ek voltak a batyusb�lok, ezekre a r�sztvev�k vitt�k az �teleket, jellemz�en kal�csot, s�tem�nyt �s �ltal�ban baromfih�sb�l k�sz�lt fog�sokat. A farsangi b�loknak mind a paraszti �letben, mind pedig a v�rosi nagypolg�rs�g k�r�ben komoly hagyom�nyai voltak. Magyar�zata ennek, hogy az elad� l�nyokat illetve a h�zasuland� fiatalembereket ezeken az esem�nyeken vezett�k be �gymond a t�rsas�gba, teh�t a p�rv�laszt�sban, t�rsas�gi �letben volt fontos szerep�k. A legt�bb lakodalmat is ebben az id�szakban tartott�k faluhelyen.

Farsangi k�sz�nt�k

Adom�nygy�jt� szok�s, �ltal�ban a gyermekek, ritk�bban a fiatal f�rfiak vagy h�zas emberek j�rtak h�zr�l-h�zra. A szok�sr�l m�r a XVII. sz�zadb�l rendelkez�nk feljegyz�sekkel. N�hol a tan�t� vagy a falusi pap j�vedelm�t eg�sz�tette ki az adom�ny. A k�sz�nt�k j�k�v�ns�gokat mondanak a h�ziaknak, cser�be szalonn�t, toj�st, zs�rt kaptak.

A farsang m�s n�pekn�l

Velenc�ben m�r Istv�n napj�n (december 26.),

Spanyolorsz�gban pedig Sebesty�n-napkor (janu�r 20.) kezd�dik a farsang.

R�m�ban csakis a hamvaz� szerd�t megel�z� 11 napot mondj�k farsangnak illetve karnev�lnak.
A farsang haz�ja It�lia, a r�mai birodalom Saturn�lia �nnepei. Ma a legh�resebb a Velencei karnev�l, misztikus maszkjaival idegenforgalmi l�tv�nyoss�g.

P�rizsban a boeuf gras-t (k�v�r �k�r) �larcosok vezetik k�r�l a v�rosban, s ezzel fejezik be a farsang �nnep�t.

N�metorsz�gban a maskar�s b�lok k�z�l kiemelkedik a farsangi id�szak utols� keddj�n rendezett �n. Narrenfest, azaz bolondok keddje.

Szint�n n�met nyelvter�leten d�v� szok�s a Weiberm�hle (csodamalom). A t�rt�net szerint a fiatal f�rfi cs�f �regasszonyt vesz feles�g�l, a moln�r kell� jutalom ellen�ben fiatal l�nny� "�rli vissza" az �regasszonyt.

Manaps�g a legh�resebb a Ri�i karnev�l, mely hatalmas d�szes felvonul�s feld�sz�tett kocsikkal, melyeken a szambaiskol�k k�pvisel�i ropj�k a t�ncot.