Maszkok a tradicion�lis olasz sz�nj�tsz�s figur�ir�l

Pantalone - zsugori velencei kalm�r s�nt�t� �kapja, cs�nya, �reg arc, testhez simul� v�r�s kab�t, hegyes orr� velencei-t�r�k cip�, fekete b�rsonyk�peny
Dottore - bolognai �ltud�s, aki nem is orvos
Arlecchino - ostoba �s lusta
Colombine - Arlecchino szerelme
Brighella - okos szolga alapt�pusa, parasztleg�ny, fekete vagy s�t�tz�ld maszk, kecskeszak�ll, hatalmas bajusz
Capitano - hetvenked� katona, spanyol k�rgall�r, tollas-d�szes hadi�lt�zet, hossz�, k�t�l� kard
Bauta - h�romsz�g� velencei kalap, fekete selyem v�llkend�, csipkezsab�, fekete b�rsonyk�peny, t�rdnadr�g, csatos cip�
Arany sz�n - h�s�g �s �szintes�g
Fekete sz�n - kegyetlens�g
Feh�r sz�n - k�z�ns�ges jellem
Hajlott orr - szemtelens�g
R�ncos arc - �regs�g
Nagy�v� szem�ld�k - g�g, henceg�s

A MASZKOKR�L �LTAL�BAN

"Egy sz�p maszk sokkal t�bbet �rul el a gazd�j�r�l, mint maga az arca." Oscar Wilde

A maszkvisel�snek r�gi hagyom�nyai vannak, hiszen m�r az �sember is viselt �larcot. Amikor a fej�re tette az elejtett zs�km�ny b�r�t, azzal a term�szet er�ivel pr�b�lt azonosulni, az elejtett �llat erej�t, hatalm�t �gy akarta megszerezni.
A kameruni t�rzs var�zsl�i antilop- �s krokodilusfejb�l kombin�ltak �larcot, az �j-guineai s�m�nok gonosz arckifejez�s� maszkot viseltek, az afrikai �s �ce�niai n�peknek t�ncmaszkjaik vannak, �s a p�pu�k is �larcban j�rj�k duk-duk t�ncukat. Eml�thetn�nk azonban az �g�r�g k�gy�f�rt�s Gorg�-f�t, a szarvas, sz�r�s moh�csi bus��larcot, vagy az azt�kok �s ink�k csiszolt k��larc�t is.
Mindig is divat volt az �larcvisel�s: maszkot �lt�ttek a h�bor� lovagjai, a hal�l �nk�ntesei, a h�h�r vagy a Ku-Klux-Klan gyilkosai, a kommand�sok, a rabl�t�mad�k, Fatia Negra �s Zorro, s�t maszkot h�znak a Vas�larcosra is. Az Operah�z Fantomja, Batman, Joker �s az Elef�ntember is maszkot visel.
Ezen fel�l maszknak nevezhetj�k a n�k arcpakol�s�t, de maszk m�r a smink is, az arc, a test fest�se.
A maszkvisel�s c�lja a f�lelemkelt�s, n�vtelens�g, rossz szellemek el�z�se, j� szellemek megh�v�sa, a magasabb rend�vel val� azonosul�s, betegs�g, �h�ns�g el�z�se, illetve manaps�g egyszer�en csak a sz�rakoztat�s.
A maszk azonban hat�rjelz� is, amely egyszersmind elv�lasztja az ember sz�m�ra k�v�natos vil�got att�l, amellyel nem k�v�n �rintkezni: az orvosi maszk, a hegeszt� maszkja �s sz�mos m�s foglalkoz�si maszk j� p�lda erre.

"� h�s, kit a hal�l-arc r�m�t�l elf�d egy v�g �larc..." Kosztol�nyi

A halotti maszkok tal�n az �larc leg�sibb fajt�i. Nemcsak az elhunyt von�sait �rizt�k meg ezzel az �larccal az ut�kor sz�m�ra, hanem �gy k�nnyebb volt az elhunyt szellem�nek felid�z�se is. Aki hordta, az kapott egy darabot az elt�vozott szellemis�g�b�l, mik�zben ez meg is v�dte a halottakt�l. Kezdetben - az egyiptomi m�v�szet egyik jelent�s �llom�sak�nt -f�b�l k�sz�tett�k el, majd megfestett�k.
A g�r�g�k - ahogy a peruiak is - m�r f�met is haszn�ltak, ez�st�t �s aranyat. Karth�g� romjai k�z�tt pedig �getett agyagmaszkokat tal�ltak, igen pazar fest�ssel. Az �szak-amerikai �si s�rokban viszont kagyl�h�jakb�l k�sz�lt �larcok �rzik a halottak von�sait. S�t, Szib�ria egyes n�pei m�r igen kor�n gipszet haszn�ltak erre a c�lra.

"Sz�nh�z az eg�sz vil�g"

- mondta Shakespeare, �s bizony az � darabjaiban ugyancsak se szeri, se sz�ma az olyan �lruh�s, �larcos jelenteknek, ahol az �lc�z�s okozza a konfliktusokat.

A sz�zadok folyam�n a m�velt nemzetek k�r�ben az �larcokat f�leg k�t ter�leten alkalmazt�k, a sz�niel�ad�sokon �s a farsangi felvonul�sokon. A Dion�szosz-�nnepnek kecske�ldozat�b�l keletkezett trag�di�hoz k�s�bb csatlakozott a kom�dia, a szat�rj�t�k �s valamennyinek k�l�n �larct�pusa volt. Felt�telezik, hogy Thespis alak�totta �t emberarcra a k�zn�p k�r�ben addig divatos r�mmaszkokat. Az�rt alakult ki a sz�nh�zban az �larc viselete, mert a g�r�g kerek ar�n�kban, az emberi arc a t�vols�g miatt alig volt l�that�. Ez�rt a megnagyobb�tott fej, a stiliz�lt von�sok hordozt�k az �rnyalt sz�n�szi arcj�t�k helyett az �zenetet. A m�sik ok az volt, hogy m�r az �g�r�g dr�m�kban is voltak n�i szerepl�k, de nem voltak n�i sz�n�szek, s�t asszonyszem�ly nem is l�phetett sz�npadra. Egy�bk�nt praktikus m�don ezekbe az �larcokba sz�cs� is be volt �p�tve, amely feler�s�tette a mondanival�t. H�tr�nyuk volt viszont, hogy az �rzelemv�ltoz�sok mimikai kifejez�s�t lehetetlenn� tett�k. Id�vel egyre t�bb t�pust form�ltak a k�l�nb�z� darabokhoz, ily m�don mindink�bb alkalmasak lettek egyes szenved�lyek �s n�poszt�lyok �br�zol�s�ra, �s mintegy el�zm�ny�t k�pezt�k a modern, �jkori sz�npadi maszknak. A sz�nh�zi vil�g �larcai k�l�n�sen a t�vol-keleti el�ad�sokban �lnek mindm�ig.