FARSANG HORVÁTORSZÁGBAN
b 2007.01.07. 16:41
Karnevál Dubrovnikban, Spliti karnevál, Farsang Pag szigeten, Nemzetközi karneváli felvonulás Rijekában, Kastavi kolomposbusók,
FARSANG HORVÁTORSZÁGBAN
A február mindenütt hagyományosan a karneváli mulatságok jegyében telik. A nyugati típusú kereszténység szinte minden országában mókás ünneplések tarkítják ezt az időszakot, melynek szokásrendszere jóval a kereszténység előtti időkbe nyúlik vissza. A horvát tengerpart városaiban szintén nagy hagyománya alakult ki a különféle karneváli rendezvényeknek, utcai farsangi felvonulásoknak, melyeken ötletesebbnél ötletesebb jelmezek lejtenek végig a karneváli díszbe bújt utcácskákon. Következő írásunkban megismerkedhet a legjellegzetesebb horvát farsangi szokásokkal, valamint megtudhatja, mikor milyen karneváli mulatságokra érdemes ellátogatni az egyes tengerparti helyszíneken.
Kastavi kolomposbusók ("zvoncsári") A derekukon jókora fémkolompot zörgető, sokban a mohácsi busójelmezekre emlékeztető kastavi "zvoncsárok" (zvono = "harang, kolomp") a horvátok országosan legismertebb karneváli figurái. A jelmezes fiúk-férfiak tengerészöltözetbe - kék-fehér csíkos pólóba és világos nadrágba - bújnak, lábukra vastag zoknit húznak, melybe belegyűrik a nadrágszárat. Derekukra vastag, élénkpiros megkötő kerül - erre erősítik fel a különböző nagyságú rézkolompokat. A fenekükön hordott legnagyobb általában 10-12 literes, míg az oldalt lógó kisebbek 1-1,5 literesek. A zvoncsárok másik fontos kelléke a vállukra terített bárányszőrme, melyet madzagokkal erősítenek a felsőtesthez. Jelmezesünkről ezután már csak a fejdísz hiányzik, mely leginkább a mohácsi busómaszkokra emlékeztet: préselt papírból és fából készült, szőrmerátétekkel és szarvakkal "félelmetessé tett", jókora szörnymaszk, amire a régió egyes falvaiban piros orrot is aplikálnak. Az így felékesített zvoncsárok általában csoportosan vonulnak fel a helység főutcáin. Nagyobb felvonulásokon minden falu zvoncsárlegénysége igyekszik más ritmusban lépni, ami csapatonként más-más kolompritmust eredményez. A közönség elé érve a jelmezes fiúk egy kupacba tömörülnek és csípőjüket hangos kurjongatások közepette összeütögetve jókora kolompzajt csapnak a környéken.
Látogasson el Kastavba: a karneváli szezon január 17-én, Antal-napkor kezdődik, és Hamvazószerdával ér véget.
Nemzetközi karneváli felvonulás Rijekában Rijeka a múlt század végén Európa ezen részének mondhatni karneváli fővárosa volt. A farsangi szezonban egymást érték a mozgalmas utcai ünneplések és a rangosabbnál rangosabb társasági rendezvények, álarcosbálak, melyeken nagystílűen mulatott az európai arisztokrácia java része. A helyi színházban tartott ún. virágbálnak éveken át nagy hagyománya volt - ilyenkor a virágdíszbe borult nagyszínház minden termében folyt a táncos mulatság. Napjainkban ugyan nem ennyire nagystílűen, de változatlan mennyiségű mókával, humorral és tarkasággal zajlik Rijekában a karneváli szezon. A város jelenleg is a régió egyik legszínesebb nemzetközi farsangi felvonulásának ad otthont, melyen számos külföldi felvonuló és többezer néző vesz részt, s mely sajátos ötvözete az európai polgári (elsősorban velencei és alsó-ausztriai) karneváloknak, valamint a környékbeli népi folklórnak és a szláv mitológiai hagyományoknak. Látogasson el Rijekába: A Rijekai Nemzetközi Karnevál február 17-től március 4-ig tart. Indulás előtt oldalainkon tájékozódhat a környék eseményeiról (Az Opatijai riviéra karneváli rendezvényei). A lovrani Vila Astrában álarcosbált rendeznek, melynek időpontjáról szintén itt tájékozódhat. Rendszerünkön át (on-line) szállást foglalhat a villába.
Farsang Pag szigeten Pag sziget azonos nevű székhelye a környék karneváli eseményeinek központja. Itt rendezik meg a Robinja ("Rabnő") című utcán előadott, táncos-énekes népi színjátékot. A rabnő figuráját női öltözetbe bújt, kendős férfi alakítja, akit rendszerint két fiatal fiú kísér. A játék további szereplői a kereskedő és baráti társasága, a zászlóvivő, a zenész, és még jópár, a török idők által inspirált figura. A szinészek felvonulnak a nagy köztisztelet övezte plébános háza elé vagy a főtérre, itt kör alakba rendeződnek, és megkezdődik a játék. A történet egyszerű: a szereplők két ellentétes tábort képviselnek, mindegyik magának akarja megszerezni a rabnőt. A vita veszekedéssé fajul, s míg az ellenfelek a múlt eseményeinek indulatos felhánytorgatásával vannak elfoglalva - a rabnőnek sikeről kereket oldania. Látogasson el Pagra: a karneváli időszak Pagon a Vízkereszt utáni első szombaton kezdődik. A leglátványosabb és egyben szezonzáró rendezvényeket a Hamvazószerda előtti három napon tartják a Petar Kresimir IV. téren.
Spliti karnevál Történelmi források szerint a dél-dalmát nagyváros karneváli szokásrendszere a múltban jelentősen eltérhetett az adriai térség tipikus farsangi hagyományaitól. Álarcos bálokat itt is rendeztek szép számmal, s nemcsak a város nemesi és magisztrátusi palotáiban, hanem olyan közművelődési színhelyeken is, mint például a városi olvasóterem vagy a nagyszínház. Különös színfoltot adtak az itteni karneváloknak a humoros-szarkasztikus elemek, melyek sokszor egy-egy közismert személy kifigurázására irányultak - a reneszánsz szabadosság jegyében. A ragyogóan kivilágított utcákon egymást érték a különböző színtársulatok történelmi eseményeket feldolgozó szabadtéri előadásai Mindezt irdatlan rakétadurrogás és tűzijátékszerű mutatványok, pajzán mulatságok kísérték. Nemcsoda, ha a korabeli városatyák röplapok formájában napjainkig is fennmaradt proklamációkat tettek közzé az alapvető illemszabályok betartásáról!
Karnevál Dubrovnikban Dubrovnikban a farsangolás hagyománya a 14. századig nyúlik vissza, amikor a városállam vezetése engedélyezte, hogy farsang idején a polgárok befeketíthetik arcukat és tetszőleges figurájú jelmezt ölthetnek, melynek azonban az illendőség határain belül kellett maradnia. Ez lehetett az előzménye annak, hogy a város farsangi felvonulásain eleinte jórészt csak a környék díszes, alkalmi népviseleteiben jelentek meg a polgárok, mellőzve a máshol bevett félelmetes-nevetséges jelmezeket. A fejedelmi palota elé érve pergő ritmusú dudaszóra megkezdődött a férfiak vidám hármasugrásaival tarkított közösségi tánc, a kóló. A farsangi mulatságok sorába olykor vitézi játékokat is beiktattak - az utca teljes szélességében néhány méter magasságban kötelet feszítettek ki, melyről középen egy vaskosabb ezüstgyűrűt lógattak be a játéktérbe. Az utca végén felsorakoztak lovaikon a kopjával felszerelkezett ifjak, majd egyenként végigvágtattak az utcán, s a gyűrű alá érve kopjájukkal vágta közben úgy kellett leakasztaniuk a gyűrűt, hogy az lehetőleg fennakadjon a kopja hegyén! Később, a reneszánsz hanyatlása idején megjelentek a farsangi felvonulásokon a különféle katonajelmezek, táncosok-artisták, igricek, és a rendszerint dajkának, mágusnak, kuruzslónak, papnak vagy éppen krampusznak öltözött mulattatók. A 18. századra tehető a hivatásos színtársulatok megjelenése a dubrovniki karneválokon, akik már szervezett keretek között, részletes koreográfiával adták elő szabadtéri táncos színjátékaikat. A 20. sz. elején a karneváli mulatozás eredetileg csupán utcai szokása meghódítja a zárt tereket is - így uralkodói és vagyonos körökben a századfordulótól fogva a város nemesi palotáiban is tartanak csillógó álarcosbálokat. Látogasson el Dubrovnikba: a karneváli időszak Dubrovnikban február 22-től március 4-ig tart.
|