Nincsen húsvét nyuszi nélkül……(4)
bb 2007.04.07. 07:45
Csongor, meg az ő Tündéje..
Csongor, meg az ő Tündéje
Láthattuk, a nép ajkán és szívében továbbra is élt a pogány mitológia számokban, motívumokban, tudatosan azonban a romantika nyúlt vissza előszeretettel pogány múltunk "ereklyéihez". A kelet-európai romantika ugyanis a nemzeti gyökerek, egyúttal e nemzetmegtartó erő felfedezésének kora volt. Legkiemelkedőbb költőink indultak a múlt mélységes kútjának feltárására, hogy hitet, öntudatot meríthessen belőle a magyar.
Vörösmarty Mihály korai népszerűségét is egy ilyen témájú művének köszönhette: a Zalán futása c. eposznak. A műben megismerkedhetünk a honfoglaló magyarok életével, hitvilágával - legalábbis ahogy a XIX. század történészei képzelték. Így került bele - többek a között - a temetkezési szokások taglalása is. ...Amit pedig nem tudhattak, azokat a láncszemeket Vörösmarty termékeny fantáziája helyettesítette. Öt évvel később, 1830-ban megjelent egy még időállóbb alkotása. Színpadaink máig szívesen játszott darabja a Csongor és Tünde c. mesejáték. A népmesei alapokra épülő műben töménytelen pogány elemet fedezhetünk fel. Rögtön itt van az almafa, mesénk alfája és Omegája. A fa, mint szimbólum kedvelt eleme sok más ősi kultúrának, hogy csak a Biblia fáit, vagy a kelták fa-kultuszát említsem meg. Vörösmarty fája azonban igazi égigérő fa. Gyökerei az alsó világba érnek, törzse a földön áll, míg lombja közt csillagok tanyáznak. A fa egyben a "létra" is a három világ között, hiszen itt találkozhat a két szerelmes, de itt törnek a felszínre a démoni erők is. Ősi elemeket tisztelhetünk Vörösmarty népmesei számaira is. Esetünkben a hármas szám dominál: három ágú az út, három vándorral találkozik itt Csongor úrfi és persze három az ördögfióka is. Ráadásul nem elégszik meg szerzőnk ennyivel, de az ősöktől ismert kettősvilág-szemléletet is beleolvasztja munkájába. Eszerint a földi világ felett/mellett áll a túlvilág, ami a földinek mása, de éppen fordítottja. A szereplő párok is hasonlatosak ehhez a kettős felosztáshoz. Ahogy az égi világban a szép, kecses és kifinomult pár áll, a földi megfelelőjük épp ellentétük lesz: Balga, a tenyeres-talpas ösztönlények és az "anyányi" Ilma. A két világ azonban csak együtt teljes: az ideál és földi mása csak egymással/-ban élhetnek.
Boldog Ünnepeket kívánok!
Bíró András
Ez a húsvét
Ez a húsvét olyan ünnep, fák, virágok megzsendülnek, mintha húznák-vonnák őket, oly sebesen, gyorsan nőnek.
Ez a húsvét olyan ünnep, fiatalok megszédülnek, összebújnak, sugdolóznak, szavakból szép jövőt fonnak.
Ez a húsvét olyan ünnep, Szelek, vizek megperdülnek, Hol a napfény, hol a zápor Nyes nagyobb részt a határból.
Ez a húsvét olyan ünnep, Sírás és bánat, elülnek. Minden örül, hogy létezhet, Hogy nagy lélegzetet vehet.
Ez a húsvét olyan ünnep, Bocsánata van a bűnnek Fönt a hegen az a Kereszt Új élet útjára ereszt.
A tél szennyét mind lemosva Készülődünk a holnapra, A pünkösdre, szép pünkösdre, Lángos csodák jövésére.
Szirmos jövőnk féltve, óva Készülődünk még nagyobbra, El nem érhető csodára: Örökös harmóniára.
|