Kar�csonyi abrosz

A kar�csony el�esti (dec. 24.) csal�di �tkez�s, a → kar�csonyi vacsora alkalm�val haszn�lt → abrosz, amelyet �ltal�ban csup�n ezen az egy �nnepen ter�tettek fel. A kar�csonyi abrosz elterjed�si ter�lete: a Dun�nt�l, r�szben az Alf�ld �s a Felf�ld. N�hol 2–3 kar�csonyi abroszt is ter�tettek egym�s f�l�. A kar�csonyi abrosz sz�ne, a d�sz�t�ssel egyetemben t�bbnyire tiszta feh�r, ritk�bban piros a h�m. Rendszerint a kar�csonyi abrosz szebb �s gondosabban is k�sz�tett a h�z esetleges t�bbi abrosz�n�l, t�bb kar�csonyi abrosz eset�n azonban gyakran csak egyik, a f�l�lre helyezett a d�szesebben kik�pzett. A d�sz legink�bb sz�tt, n�ha h�mzett cs�kminta. A kar�csonyi abrosz elterjed�s�nek eg�sz mo.-i ter�let�n szerves eleme a kar�csonyi vacsor�hoz kapcsol�d� ritu�lis cselekm�nyeknek �s az ezekhez k�t�d� hiedelemk�rnek. N�hol m�r a kar�csonyi abrosz felter�t�s�nek m�dja is meghat�rozott. Lip�ton (Moson m.) a k�t kar�csonyi abroszt �gy helyezt�k egym�sra, hogy a k�z�pvonal cs�kja mer�legesen fek�dj�n, keresztet alkotva. A Zobor vid�ki magyarokn�l a kar�csonyi abrosz felter�t�se egy term�svar�zsl� r�tus r�sze: a gazda �s a gazdasszony, miut�n az ablakra b�z�t sz�rtak, egy�ttesen tett�k az asztalra a k�t kar�csonyi abroszt, majd v�ltakozva maguk fel� h�zogatt�k, ill. h�romszor megcser�lt�k a feltett k�t kar�csonyi abroszt, ism�tl�d� p�rbesz�ddel k�s�rve a m�veletet (pl. Menyhe: „Mit h�z kend?” „Konkolyt, mindenf�le gazt a b�z�b�l”); ett�l a jelk�pes „gaztalan�t�s”-t�l rem�lt�k a k�vetkez� �vi b�zavet�snek a gyomokt�l val� meg�v�s�t. A kar�csonyi abroszra a hagyom�nyos kar�csony esti �teleken k�v�l meghat�rozott t�rgyakat is szoktak helyezni (→ kar�csonyi asztal). Legink�bb a kar�csonyi �nnepek 3. napj�ig maradt az asztalon felter�tve. Gyakran a kar�csonyesti �tkez�s folyam�n keletkezett, b�v�s erej�nek tartott → kar�csonyi morzs�t hajtogatt�k a vacsora ut�n a kar�csonyi abroszba, ill. a fels�be, �s �gy �llt az asztalon, ker�lt a sarokpad sz�glet�be, esetleg az asztal al� rakott sz�na, szalma �s k�l�nf�le munkaeszk�z�k tetej�re, �s �gy maradt az �nnepek idej�n, legink�bb a „k�t kar�csony k�z�n”, teh�t V�zkeresztig (jan. 6.). Szeged k�rny�k�n sokan a kar�csonyi abroszba k�t�zve tett�k el a morzs�t. A kar�csonyi abroszt, ak�rcsak az arra, az asztal al�, ill. a sarokpadra kitett t�rgyakat �ltal�ban j�t�kony erej�nek v�lt�k, → m�gikus t�rgyk�nt haszn�lt�k. Meglehet�sen �ltal�nos volt a gy�gyerej�be vetett hit, beteg embernek vagy h�zi�llatnak a megd�rzs�l�se, �tk�t�se, becsavar�sa vagy lebor�t�sa kar�csonyi abrosszal. Gyakran volt a → f�st�l�s �s → �nt�s seg�deszk�ze. Faddon (Tolna m.) a 19. sz. v�g�n a megfelel� hossz�s�g�ra szabott kar�csonyi abroszt a kopors�ra is r�ter�tett�k a temet�be val� kik�s�r�s idej�re. B�cs�ban (Vas m.) �j�vig a kar�csonyi abrosszal takar�dztak, hogy ne legyenek betegek, Algy�n (Csongr�d m.) ugyanez�rt Szent J�nos napj�n a kar�csonyi abroszr�l etett�k a j�sz�got. M�gikus hat�s el�r�s�re volt szok�s kar�csonyi abrosznak → s�t�abroszt alkalmazni. N�hol a j� term�s rem�ny�ben a kar�csonyi abrosz szolg�lt vet�abroszk�nt, k�l�n�sen keny�rgabon�nak. Cegl�den a k�t kar�csonyi abrosz egyik�t elz�rva tartott�k �v k�zben, hogy ez�ltal fogva tarts�k a h�zban a szerencs�t. Lov�szpaton�n (Veszpr�m m.) hal�lra, marhav�szre vonatkoz�an j�soltak a kar�csonyi abrosz seg�ts�g�vel. Volt, ahol �gy v�lt�k, hogy a kar�csonyi abrosz var�zsereje a kimos�ssal elv�sz. Ezt elker�lend�, Cec�n az �tkez�s idej�re felhajtott�k a kar�csonyi abroszt �s a puszta asztallapr�l ettek. A DK-Dun�nt�l t�bb m�s k�zs�g�ben csak a kar�csonyesti �tkez�s ut�n ter�tett�k fel a kar�csonyi abroszt, vagy lefedve vele a kar�csonyi morzs�t, ill. az �jszak�ra feltett �lelmiszert, t�rgyakat, vagy a kar�csonyi abroszra rakva ki azokat. Volt, ahol a m�sodik, harmadik kar�csonyi abroszt tett�k fel �gy az �tkez�s ut�n. – A kar�csonyi asztal �nnep�lyes, esetleg eleve erre sz�nt abrosszal val� lefed�se el�fordul m�sutt is Eur�p�ban, pl. Ausztri�ban, s�t �-Eur�p�ban helyenk�nt megvan a vet�abrosz kar�csonyi abroszk�nti alkalmaz�sa is. M�gis a kar�csonyi abrosz �n�ll� hiedelemt�rggy� avat�sa hazai bels� alakul�s eredm�nye lehet. Aligha v�letlen, hogy ez �pp azon a ter�leten bontakozott ki, ahol az abroszhaszn�lat legkor�bban gy�keresedett meg. Nem lehetetlen az sem, hogy az abrosz nagyr�szt a kar�csonyi �nnephez kapcsol�dva v�lt ismertt� a magyar paraszts�gn�l. Erre l�tszik vallani az is, hogy nem egy helyen, pl. Kocson (Kom�rom m.) a k�zelm�ltig egyed�l kar�csonykor volt szok�s abroszt ter�teni. Meglehet, hogy m�r a 14–15. sz.-ban parasztokn�l eml�tett egy, esetleg k�t abrosz is kar�csonyi abroszul szolg�lhatott. Kar�csonyi keszken�vel val� var�zsl�sra az els� ismert adat 1627-b�l val�, a csall�k�zi Nagymegyerb�l. – Irod. D�m�t�r S�ndor: Adal�kok n�pszok�saink ismeret�hez (Kar�csonyi asztal �s Adonis-kert) (Ethn., 1959); Cs. P�cs �va: A kar�csonyi vacsora �s a kar�csonyi asztal hiedelemk�re (Bp., 1965); B�lint S�ndor: A Szegedi n�p (Bp., 1965).