 |
Menü |
|
| |
 |
¤MENÜ1¤ |
|
| |
 |
¤KÉPEK-MENܤ |
|
| |
 |
¤¤MENÜ2¤¤ |
|
| |







| |
 |
¤KAPCSOLÓDÓ-ANYAGOK¤ |
|
| |
|
|
 |
¤MÉCS,MÉCSESEK¤ |
|

Mécs, mécses
zsiradékkal, olajjal táplált kanócos, edényszerű világítóeszköz. Tájnyelvi változatai: fösvény, pillogó, pillancs, pilács, szegényke. Több típusa alakult ki, vált széleskörűen használttá. A legegyszerűbb mécs törött cserépedény aljának vagy cseréptálnak a felhasználásával készülhetett házilag. Kisiparosok készítették cserépből, vasból, vas- vagy rézlemezből a mécseket. Ezeknek oldalán, peremén a mécs belének, kanócának megtámasztására csőrszerű orrot képeztek ki, maga a mécs teste továbbra is tálszerűen nyitott maradt. Célszerűbb megoldásúak voltak az ún. torkosmécsek, amelyek orrába fémlemezből a mécs belét magában foglaló, hengerszerű torkot képeztek ki és illesztettek be, amely a kanócot megfelelően tartotta. A nyitott mécsek alá a bennük levő folyékony zsír, olaj lecsepegésének megakadályozására tányérokat alakítottak ki, ezek egyben a mécs talpául is szolgáltak. Zárt tartályú mécseket is készítettek, hogy az olaj és a folyékonnyá váló zsír lecsorgását, elfolyását megakadályozzák. A mécsek kézbentartására a mécs oldalán, alján fogantyúk szolgáltak. A felfüggeszthető láncos bányászmécsek országszerte elterjedtek, szívesen használták pincék, istállók, kamrák, világítására. Üveghutáinkban zárt, gömbszerű mécsek készültek. Ezek mindig fémtorkos béltartóval voltak ellátva. Ilyeneket gyakran építettek a → lámpásokba fényforrásul, de egyéb foglalatokban is gyakoriak voltak a lakások világításában. Speciális volt a → pipics, amelyhez hasonló mécset fémből is készítettek. – Lakáskultúránkban a középkori európai művelődési érintkezések emlékét őrzik a mécsek. Erre utal a mécs szó eredete is. Nyelvünkbe 1200 körül került az ófrancia nyelvből, ahol eredetileg kanóc, gyertya-, lámpabél jelentése volt. (→ még: világítás) – Irod. Ecsedi István: Debrecen népi építkezése (Népr. Ért., 1912); Márkus Mihály: A magyar népi világítás (Népr. Ért., 1940); Viski Károly: Világítás (A magyarság néprajza, I., Bp., 1941–43); H. Kerecsényi Edit: Világítási módok és eszközök Komárvásáron (Népr. Ért., 1954); Iváncsics Nándor: Népi világítás a Zempléni hegyvidéken (Ethn., 1958).

| |
|
|
 |
*KEDVENC OLDALAK * BARÁTOK* |
|
| |
 |
Naptár |
|
2023. November
H | K | S | C | P | S | V | 30 | 31 | 01 | 02 | 03 | 04 | 05 | 06 | 07 | 08 | 09 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 01 | 02 | 03 |
|
| | |
 |
*ÜNNEPI IRODALOM* |
|
| |
 |
**MENÜ** |
|
| |
 |
***MENÜ-2*** |
|
| |
|
|