Farsang idejn Marosszken, Erdly
b 2007.01.07. 17:12
Farsang szavunk osztrk-bajor jvevnysz s eredetileg a bjtt megelz jszakt jellte, majd jelentse kiterjedt az egsz nnepi peridusra.....
Farsang idejn Marosszken, Erdly
Farsang szavunk osztrk-bajor jvevnysz s eredetileg a bjtt megelz jszakt jellte, majd jelentse kiterjedt az egsz nnepi peridusra. A farsang a magyar nphagyomnyban a karcsonyi-jvi nnepkr s a hsvti nnepkr kztti tlkzpi idszak. Vzkereszttl (janur 6) Hamvazszerdig, a bjt kezdetig tart. A msik kt nnepkrhz viszonytva ez az idszak s nnepkr "pogny" illetve profn jelleg. A farsangi hagyomnyok, szoksok egyik rtege nyugatrl terjedt el tjainkon - - erre utal a farsang mellett az olasz eredet maskara, maszkura s krnevl szavunk is - de a farsangi hagyomnyoknak a bjtre utal vonatkozsoknl sokkal rgebbi, vezredes eurpai szoksokban gykerez elemei vannak. A kzelmltig a farsang a fiatal prok egybekelsnek szerencss, st ktelezõ ideje is volt, ekkor tartottk egsz vben a legtbb lakodalmat. A farsangon vgig, de klnsen az utols napjaiban fellazultak a falusi s vrosi kiskzssgek szigor, merev szablyai vagy ppensggel a visszjukra fordultak. "Felfordult vilg" jtt ltre, a jtk s a szabadsg vilga. Ez a kzpkorbl tvel id- s vilgszemllet az alapja sok mig lõ farsangi szoksnak, a hagyomnynak. A magyar npi farsang valsgos gyjtmedencje a dramatikus npszoksoknak s npi sznjtkoknak.
E tlkzpi peridus a falu hagyomnyos letrendjben a pihens s szrakozs roved idszaka is volt, a mezei munkk tli sznete. A trsas hzimunkk s sszejvetelek, a fonk, tollfosztk ideje. Ezek a sajtos npi intzmnyknt mkdtek, knnyebb tettk az unalmas munkt s alkalmat teremtettek a szrakozsra, a fiataloknak a prvlasztsra. A fonk s egyb trsas sszejvetelek a npi sznjtkok keretl, "sznpadaknt" is szolgltak. A fonk, fonhzak, krusok mr tl elejn sszelltak s elkezdtk a munkt. A karcsonyi-jvi nnepeken sznetet tartottak, majd kvetkezet a rgenvrt frsng. Ekkor a legnpesebb, legsznesebb, leghangosabb a fon sznpada. A szkely s ezen bell a marosszki fonkra klnsen rvnyes volt ez.
Idrendben haladva egy-egy este "jelenetein", kezddtt a hamarabb sszelt lenyok szerelmi jsl cselekmnyeivel s jtkaival, folytatdott a lenyok olyan gyessgi jtkaival, melyeket a legnyek szeme elõtt nem jtszodtak volna. A legnyek megrkezse s bizonyos idej munka utn kezdõdtt az õ virtuskod, egymst beugrat jtkuk, majd kvetkezett az este cscspontja, amikor kzsen jtszodtak, s ebbõl legtbbszr nem hinyzott a prvlaszt jtk. A menyecskk, asszonyok fonjt a munka tlttte ki, de ezekben is sor kerlt nekre, tncra, asszonyi mulatsgra.
A fonjtkoknl mg szorosabban kapcsoldik a farsanghoz a maszkos alakoskods. Ez a tipikus farsangi sznjtszs. Ennek a Marosszken tbbfle npi megnevezse van; nyugati-mezsgi rszn frsngols, a keleti-szkelyes rszben maszkurzs, valamint ezek alakvltozatai (farsangols, muszkurzs, maszkzs). A marosszki Kkllõmente als vidkn, (Gyulakuta s krnyke) elterjedt a batykzs, a Vcke patak mentn pedig a bakuszozs megnevezs. Mind a maszkurk, mind a frsngok lehetnek szpek s csfok, ltalnos a szp frsng, csf frsng megklnbztets a farsangol vidkeken. Szpek a szpen, klnsen dszesen ltzttek s akik szpen viselkednek; csfok az ijeszt, flelmet keltõ figurk s a rongyos, szedett-vedett ruhba ltzttek. A jtk tpust is meghatrozta az, hogy valakik szp frsngnak ltztek-e vagy ijeszt, kacagst kivlt alaknak.
A hz elõtt, az ablak alatt megszlal a csengõ, pattog az ostor, koppan a bot, s a fonbeliek tudjk; frsngok rkeztek. Ettõl a pillanattl kezdve jtkhzz vlik a fon. Fiatal vagy meglett frfi lp be s tisztessgtud hangon kr szllst "valami idegen npeknek", akik az utazsban elfradtak, megpihennnek, megmelegednnek, llataik is lennnek stb. A bekreztets elmaradhatatlan. A bentiek beleegyezse utn jhetnek a maszkurk: a kicsibubs asszony, a cigny s vsros, a doktor s cippucol, a betyrok, a lakodalmasok, a halott sratst pardizlk, jhet a kmnysepr, az rdg s a hall, jhetnek az llatmaszkos figurk: a kecske, a bika, a l, a medve; bestlhat az rfi s kisasszony s sokfle ms szllskeres. "Eladsuk" az egyszemlyes pantomimjtktl a tbbszerepls nekes-tncos s prbeszdes megjelentsig terjedhet. Leggyakrabban az ltzet, az lruha, a maszk "beszl", mert a maszkurknak nem szabad megszlalni. A tt az: gy mozogjanak, viselkedjenek, tncoljanak, hogy ne ismerjenek rejuk. A fonbeliek viszont mindent elkvethetnek, hogy felismerjk õket. Ez a kettssg biztostja egy-egy jelenet sikert. A szvegeges jtkok ltalban parodisztikus, bohzati jellegek s sok improvizcira, a fonbeliek kzremkdsre nyjtanak lehetsget. Marosszken igen npszerûek az emberi let fordulit (terhes vagy kicsi bubs asszony, gyermeknek kreget cignyn, szerelmespr, vlegny s menyasszony, lakodalom, halott sirats) megjelent trfs-parodisztikus illet groteszk-erotikus farsangi jtkok. A jtk sorn ezekbe beleszvik a kzssg vlemnyt, tlett is a faluban megtrtnt "esetekrl".
Az lltzetes csapat egy-egy este vgigjrta a falu sszes fonit. Sokszor egy-egy fon npe kerekedett fel maszkuraknt s ltogatta meg a szomszd sszejvetelt. Ezeket a szobai, fonbeli jtkokat a farsangon vgig, tbbszr eladhattk. Gazdag jtkrepertor s jtkos kedv falunak ismertem meg a Nyrdmentn, Szentlszlt, Szentgerict, Szenthromsgot, Teremijfalut; a marosszki Mezõsgen Panitot, Klpnyt, Smsondot, Mezõfelt, Szabdot; a Kis-Kkllõ mentn Gyulakutt, Kelementelkt, Kibdet, Szkelyszllst, Pipt s mg sorolhatnm.
A farsang utols napjain - a farsang farkn - az utcai, felvonulsszer szoksjtkok gyakoriak. Ezek a farsang vgnek dramatikus kifejezi s egyszer kerlhet sor rejuk egy esztendben. A farsangvgi jtkok igen sszetettek: megjelenthetik a nszt, a szimbolikus lakodalmat (Smsod, Klpny, Kibd) vagy a lakodalom pardijt (Mezfle, Pipe, Beresztelke); eltemethetik a farsangot (Grgnyvegcsr, Szkelyszlls, Svidk). A farsangvgi szimbolikus vagy trfs lakodalom es a farsangtemets kt tipikus szoksjtka az erdlyi magyarsgnak s kzelebbrl a szkelysgnek. Sznjtkszer, ltvnyos formikat tbbfel feljtottk. Kzelebbi vidkeinken, gy a Nyrdmentn vnleny - s vnlegny csfolssal, csutakhzssal fejezdtt be a farsangi bl s vele egytt az egsz farsangi nnepkr. Szentgericn a legnyek csapata a farsangon meg nem nslt "vnlegnyeket" csutak, tusk el fogta s ezt vgig kellett hzzk az egsz falun. A csutakhz menet megllt a prtban maradt vnlenyoknl, megdngettk a kaput s csfuld mondkkat kiabltak. Az egykor bntet szoks trfs jtkk vlt, majd kikopott a hagyomnybl.
A farsang s a bjt vetlkeds a magyar npszoksokban sokfel Konc kirly s Cibere vajda megszemlyestett kzdelmeknt maradt fenn. Marosszken ezt a vetlkedst egyrszt bbukkal jelentettk meg, msrszt a szjhagyomnyt rizte meg az emlkt. Harmath Lujza mlt szzad vgi lersa szerint Nyrdmentn v elejn, Vzkeresztkor kt paprkoronval kestett szalmabbut ksztettek: Csont kirlyt s Cibere vajdt. A kt bbut mind farsang kezdetekor, mind a vgn sszeverekedtettk; az elsõ alkalommal Csont kirly, msodszor, hshagykor Cibere vajda gyõztt. A Kis-Kkll mentnek s mellkvlgyeinek reformtus falvaiban (Nagykend, Szkelyszentistvn, Kibd, Geges, Abod) a kt szimbolikus alak verekedsnek maradvnyai, nyomai kr szervezdtt sznjtkszer szoks. Hamvazszerdn reggel krtskalcsot, pnkt, stemnyt aggatnak az ajt eltti fk gaira a gyermekes szlk. Az bredgyermekeknek eladjk Sdar Mihly s Cibre Domokos (Kibd) verekedst, de a nagy kzdelembl csak Sdar vajda csonka kardja (a farsangi krtskalcs, kifli, stemnyek) maradt meg.
Marosszki npszoksok - Barabs Lszl (Szkely tkeres Kiadvnyok)

|