Hímestojás

A Hímestojás a tavaszi - húsvéti - ünnepkör ősi kultikus szimbóluma számos nép hitvilágában. Az élet hordozója, amely magában rejti a múltat és jövőt. Ezzel magyarázható, hogy őseink és a rokon népek jelekkel ellátott piros tojást tettek a halottak kezébe (pl. kiszombori hun-avar temető női sírja). Az újjászületés, feltámadás, elsősorban azonban a termékenység jelképe. Lehetséges, hogy ősi Hímestojás szavunk is a nő és férfi kapcsolatára utal. A hím szó csak utolsósorban jelent díszt, a két fogalom szorosan összetartozik. A legmakacsabban megőrzött és ma is gyakorolt népszokásunk a locsolás is ezt jelképezi. A vízbevetés ősi termékenységet varázsló szokás és ehhez kapcsolódik az élet keletkezésének örök szimbóluma, a díszített tojás ajándékozása. Úgy bánik vele mint a hímes tojással szólásunk abból a korból származhat, amikor a szaporodás, az élet szimbólumának tekintették általánosan és komolyan vették annak jelentőségét. Vigyázni kellett, nehogy eltörjön az ajándékba kapott, termékenységet, új életet jelképező hímes tojás.

A magyar hímes tojás díszítésének jelképrendszere jóval a kereszténység előtti időből való. Figyelemreméltó, hogy a magyarok, ellentétben a szomszédos népekkel, a kereszténység felvétele után sem adtak keresztény tartalmat motívumaiknak. Az ősi kultikus jelek a régi magyar élet és hitvilág minden fontos mozzanatát tükrözik. A messzi múltból származó, erősen absztrakt rajzokban nehezen ismerhető fel a pásztorkodás, lovas élet, természet, örök élet, termékenységvarázslás, bajelhárítás és a világmindenség ábrázolása. Az ősi, sok esetben kozmikus jeleket a történelmi Magyarország minden részén használják. A varázserejű jelképek mögött húzódó több ezer éves hitvilág elkopik, a rajzok változnak. Újrafelfedezésük fontos, komoly kutatómunkát kíván.

Hímestojás jelképek:

A kör a teremtő Isten jelképe, nincs kezdete és vége. A kör kettéválasztása megadja az eget és a földet - evilág-túlvilág. Az ezt metsző vonal alkotja a mágikus keresztet, a világ erőközpontját, amely a teremtő hatalmát jelképezi a világ felett. Ebből a központból fejlődnek ki a további jelképek. Az égi energia kiáradását jelöli az erre helyezett kéz, ujjas, istenlétra, az örökzöld ágban végződő kereszt mint életfa. A nap szimbóluma az ösi napkerék (svasztika), az élet örök forgására utaló, kacsokban végződő kereszt. Magyar tojásíró asszonyok rákfarkasnak is nevezik a pergő, négyes kacsban felismerhető svasztikát. A nappálya csúcspontja, fordulója nyáron a rák jegyében van! Ezt fejezi ki a forgó, örvénylő jel, melynek ágai a világot alkotó négy elemet, a tüzet, vizet, levegőt és földet is szimbolizálják. A kéz óvó, bajelhárító jel is. A tölgyfalevél alakját felvevő meander a családi összetartást, a termékenységet kakastaréj, gereblye, pontok/magok, béka jelöli. Ez utóbbi a szerelem és újjászületés szimbóluma is. A kos a nap, a megújulás jele. Az állatokat leegyszerűsítve, csak testük egy-egy részével ábrázolják. A modern kor kiszorítja az ősi hagyományokat, a hímes tojást is kedves ajándékká egyszerűsíti, mégsem tudja kipusztítani népünk lelkiségének csodálatos jelképrendszerét, melyet a magyar asszonyok évezredeken keresztül megőriztek. Sokan ma is vallásos szertartással veszik kezükbe és díszítik ki az életet őrző isteni alkotást.

A leggyakrabban használt szín a piros, ebből ered másik elterjedt neve a piros tojás.

A mágikus piros a vér és a tűz színe. A megújulás, szerelem, tavasz, öröm, szabadság, kicsírázó élet, Jézus kiontott vére következtében a feltámadás és az örökélet jelképe. A piros szín szerencsét hoz és óv betegségtől, tűztől. Varázsereje miatt akkor is használják a nevet, amikor a piros szín teljesen hiányzik.
A díszítés legősibb módja a karcolás. Népiesen vakart vagy kotort tojásnak nevezik. A növényi anyagban megfestett tojásra éles szerszámmal, - kés, üvegdarab - karcolják a varázsjeleket. Fizikai erőt kíván, férfiak használják főleg.
Hagyományos, általánosan elterjedt az írott tojás. Írókával meleg viasszal írják a mintát a szobahőmérsékletű tojásra és utána mártják a festéklébe. Ma is kedvelt a hagymahéjból főzött oldat.

Szintén régi eljárás a metszés. A viasszal megírt tojást ecetben vagy savanyúkáposzta-lében áztatják órákig, ami a megírt terület kivételével elmarja a tojáshéj felét. Szép hatású a barna tojás használata.

Magyar jellegzetesség a patkolt vagy vasalt hímes tojás. Apró fém tárgyakat, patkókat szegeznek a tojáshéjra. Kizárólag férfiak, főként mester kovácsok készítik.

A hímes tojás hagyománya olyan ősi múltból érkezik hozzánk, olyan mélyen bennünk van, hogy ezer év alatt sem az idő, sem új szokások, sem idegen befolyás és elnyomás nem tudta a magyar nép életéből, lelkéből kitörölni.

¤

http://husvet.lap.hu/

http://husvet.linkcenter.hu/

http://www.enchantedlearning.com/crafts/africa/

¤

Piros tojás a jutalmam, el ne felejtsétek

Ha nem találtad meg a számodra kedves versikét nézz szét ezeken az oldalakon is!

http://www.mfa.kfki.hu/~riesz/locsolo.htm
http://www.freeweb.hu/amino/vers.htm
http://www.extra.hu/Oliver_isten/locsoll.htm

http://www.netorian.hu/kategoria/20

versek, idézetek

http://husvet.linkcenter.hu/index.php

http://www.jcu.edu/language/hunghemu/hunghe6a.htm

http://www.koloknet.hu/media/index.htm

¤

http://web.tvnetwork.hu/vidaa/wic/ostara/egg/motiv.html

A magyar hímes tojások mintakincsének legfõbb jellegzetességei

http://www.hungaria.org/hal/folklor/index.php?halid=3&menuid=40

http://www.hungaria.org/hal/folklor/index.php?halid=3&menuid=40#355

http://www.mno.hu/index.mno?cikk=213886&rvt=127