S E B E S T Y N , A P E S T I S-S Z E N T
bb 2007.01.20. 12:28
S E B E S T Y N , A P E S T I S-S Z E N T
A BETEGSG NYILAI
Janur 20-t, Sebestyn napjt Szkesfehrvron tbb mint ktszz ve bcsval, bllal nneplik. gy emlkeznek meg a pusztt pestisjrvnytl val megszabadulsrl.
Az Egyhz ugyanazon a napon nnepli s a litniban is egytt emlegeti a kt keresztny vrtant, Fbint s Sebestynt, jllehet valdi kzk nincs egymshoz, legfeljebb annyi,
hogy vrtansguk elszenvedse utn mindkettjket Rmban,
Callistus katakombjban temettk el.
A Rmai Martirolgia csak igen szkszavan emlti Sebestynt s Fbint. Ez utbbirl csupn annyit rul el, hogy 250-ben Decius csszr korban, az elsõ nagy keresztnyldzs idejn mint rmai ppa nyerte el a vrtansg koronjt.
Szent Sebestyn Diocletianus csszr uralkodsa idejn, 298-ban halt vrtanhallt. „Dioklecinusz csszr testrsge elsõ csapatnak parancsnoka volt. Keresztny hite miatt egy mezõ kzepn fatrzshz ktztk, s a katonk nyilakkal lvldztk; vgre slyos dorongokkal addig vertk, mg csak meg nem halt" - rja rla a Rmai Martirolgia. Szent Sebestynt mr a kzpkori templomokban is nyilakkal tltt testtel brzoltk. Alakjt gy hoztk kapcsolatba a betegsggel, annak is legslyosabb vltozatval, a pestissel. Az kori s a kzpkori hiedelemvilg a betegsget, st a hallt is a nyl mvnek tulajdontotta. Az testamentumban a beteg Jb gy panaszkodik: „Mert a Mindenhat nyilai vannak nbennem, amelyeknek mrge emszti az n lelkemet, s az Istennek rettensei ostromolnak engem".
A pestis - a fekete hall, a dgvsz, a dghall - nyila, azazhogy csapsa ellen mr a VII. szzadban krtk a hvek Szent Sebestyn oltalmt. Tisztelete az egsz Eurpn vgigspr, az akkori lakossg egynegyed rszt elpusztt 1348. vi fekete hall utn vlt ltalnoss. A barokk korban j erre kapott, miknt ezt a XVIII. szzadban emelt Szent Sebestyntemplomok, -kpolnk s -oszlopok is tanstjk. Blint Sndor nprajzprofesszor szerint Magyarorszg „leghresebb Sebestyn-temploma Szkesfehrvr- Felsvroson ll”.
A pestisjrvnytl val megszabaduls emlkre Szkesfehrvr lakossga 1739-ben Szent Sebestyn tiszteletre bjttel s krmenettel kapcsolatos, rk idkre szl fogadalmat tett, amelyet nneplyesen okiratba foglaltak s a belsõ tancs jegyzknyvben is megrktettek. E fogadalom rtelmben ptettk 1739 s 1749 kztt a Szent Sebestyn-kpolnt, amelyet 1800-tl 1807-ig nagyobb templomm bvtettek. Szkesfehrvr-felsvrosban a Sebestyn- napi bcst minden csald megnnepelte. Reggel nneplbe ltzve a templomba mentek a pspki nagymisre. nnepi ebdet fztek, amelybl a finom hsleves, a slt hs s a fnk elmaradhatatlan volt. Ezen a napon lemondtak a munkrl, a rokonok, a bartok vendgeskedssel tltttk az idõt. Ebdre hvtk alsvrosi, vzivrosi vagy palotavrosi rokonaikat, a dlutn pedig beszlgetssel, borozgatssal telt. A fiatalsg este a Sebestyn-blban, a bcsblban szrakozott, tncolt.
1991 ta nem csupn a felsvrosi templomban, hanem a hozz kzeli Felsvrosi ltalnos Iskolban is megemlkeznek Szent Sebestyn nneprõl. Ezen a napon nincs tants. A szlk s a nagyszlk farsangi fnkkal kedveskednek a tanulknak, a pedaggusoknak. Szkesfehrvr fogadalmval egy idõben Mron Szent Sebestyn szobrval dsztett oszlopot lltottak a dhng pestisjrvny emlkre. A mri Piac tr fels vgben ll pestisoszlop latin nyelv felirata magyarul gy hangzik: Fogadalmi ajndkul emeltk Mr lakosai a jrvny idejn. A latin szveg kronosztichonja az 1739-es vszmot adja ki.
Mron a kapucinusok hztrtnetben feljegyeztk, hogy a rendhz mellkpletben lttk el a szerzetesek a pestises betegeket, a tbbiektl elklntve. A szjhagyomny megemlkezik egy pestisgdrrl, amelyet a rgi mri temetben stak, s amelybe a jrvny ldozatait temettk.
Mr szomszdsgban, Bodajkon Szent Sebestyn nnept az erdei munkk szempontjbl dologtilt napnak tartottk. Aki e tiltst megszegve mgis az erdõre ment, azt knnyen rhette baleset. Nmet eredet hagyomny szerint gy tudjk, hogy ezen a napon indul meg jra a nedvkerings a fkban. Az erdei munkk tiltsval a termszetet, a tavaszi megjuls kezdett vtk, segtettk Szent Sebestyn napjn.
A KERESZTNNY VLT TESTÕRPARANCSNOK
letrõl, mrtromsgrl sokkal tbbet mond el Alban Stolznak Legenda, avagy a keresztnyi csillagos g cm - 1870-ben mr a hatodik kiadst is megr - npknyve.
A szentek lett npszeren bemutat, szpen illusztrlt knyv Szent Sebestynt a keresztnyi btorsg, a hithez val hsg s az igaz gyek melletti szkimonds pldjaknt lltja elnk.
Diocletianus csszr szrny keresztnyldzse idejn j hitrt kt elkel rmai testvr, Mercellianus s Marcus is brtnbe kerlt. Harminc napot kaptak arra, hogy megtagadjk s elhagyjk keresztny hitket. Ez esetben megmenekltek volna a kivgzstl, st visszakaptk volna szabadsgukat s minden vagyonukat. Bartaik, szleik, felesgeik is erre prbltk õket rbeszlni. Mr-mr elbizonytalanodtak hitkben, amikor segtsgkre sietett Sebestyn, a csszri testrsg fparancsnoka, akinek mindenkor szabad bejrsa volt a brtnbe. Krte a kt rabot, hogy rvid fldi letkrt ne adjk el tlvilgi rk boldogsgukat, felszltotta a pogny rokonsgot, hogy õk is trjenek a keresztnysg tjra. Szavaival nem csupn Mercellianust s Marcust erstette meg abban, hogy hitkrt vllaljk a mrtrhallt, hanem hozztartozikat, st a porkolbot s annak felesgt is a keresztny hitre trtette. Sokig nem maradhatott titokban, hogy Sebestyn keresztny, s msokat is erst e hitben. Egy fhivatalnok elrulta, feljelentette õt Diocletianus csszrnl. A feldhdtt csszr parancsra a katonk a hatrba vittk, egy oszlophoz ktztk s - lõ cltblaknt - testt nyilakkal ldztk tele. Azt gondoltk, hogy meghalt, ezrt otthagytk. Egy msik mrtr zvegye jszaka, titokban el akarta temetni, ekkor vette szre, hogy mg l. Hzba vitte, polta, s õ hamarosan felgygyult sebeibl. A keresztnyek figyelmeztettk, hogy menekljn, ehelyett õ killt arra az tra, amelyen a csszr a pogny templomba jrt.
Amikor Diocletianus kzeledett, Sebestyn gy szltotta meg õt: „A pogny papok gonosz csalrdsggal elmtjk a lelkedet. Azzal rgalmazzk a keresztnyeket, hogy azok a birodalom ellensgei, pedig õk a fejedelmekrt s a hazrt rendszeresen imdkoznak." A csszr ezt krdezte: „Nem Sebestyn vagy te, akit nemrg nyl ltali hallra tltnk?" Sebestyn btran felelte: „Az n Uram, Jzus Krisztus azrt lesztett jra engem, hogy minden npek elõtt kimondjam s tanstsam neked, te igazsgtalanul ldzteted Krisztus szolgit!" Diocletianus erre ismt elfogatta, a vrosbl kivezettette s hallra botoztatta. Szent Sebestyn gy szenvedte el ktszer is a mrtromsgot.
S Z K E S F E H R V R I F O G A D A L O M
![](http://www.sulinet.hu/eletestudomany/archiv/1996/9603/77-2.jpg)
„Elõszr:
Hogy a budai klvrosban fennll Szent Sebestyn tiszteletre szentelt roskatag kpolna getett tglbl s kvekbl Szent Sebestyn, Rkus s Xaveri Szent Ferenc, gy Szent Rozlia, mint kivltkppen a pestistl megoltalmaz vdszentek tiszteletre jlag s amint csak lehet, minl elbb jra felpttessk, a legjobb llapotba helyeztessk s minden idõben fenntartassk.
Msodszor:
E vrosnak sszes s minden egyes polgra s lakja Szent Sebestyn napja elõestjn ktelesek lesznek kenyren s vzen bjtlni, ez pedig mindaddig meg fog tartatni, mg a pestis ezen orszgban teljesen meg nem sznik.
Harmadszor:
Maga a Janurius 20-ra es Szt. Sebestyn napja ezen vros minden egyes lakja ltal rk idkn t meg fog nnepeltetni, gy, hogy az adzktl beszedend bntets terhe alatt valamennyien minden, mg a legcseklyebb munktl is tartzkodni ktelesek lesznek.
Negyedszer:
Magn Szent Sebestyn napjn pedig az elbb emltett mdon venknt megnneplend napon szintgy rk idkn t nneplyes krmenet fog a fent jelzett kpolnhoz vezettetni, s ott egy nekes- s kt csendes szent mise szolgltatni.”
|