FARSANG HORV�TORSZ�GBAN

A febru�r minden�tt hagyom�nyosan a karnev�li mulats�gok jegy�ben telik. A nyugati t�pus� kereszt�nys�g szinte minden orsz�g�ban m�k�s �nnepl�sek tark�tj�k ezt az id�szakot, melynek szok�srendszere j�val a kereszt�nys�g el�tti id�kbe ny�lik vissza. A horv�t tengerpart v�rosaiban szint�n nagy hagyom�nya alakult ki a k�l�nf�le karnev�li rendezv�nyeknek, utcai farsangi felvonul�soknak, melyeken �tletesebbn�l �tletesebb jelmezek lejtenek v�gig a karnev�li d�szbe b�jt utc�csk�kon. K�vetkez� �r�sunkban megismerkedhet a legjellegzetesebb horv�t farsangi szok�sokkal, valamint megtudhatja, mikor milyen karnev�li mulats�gokra �rdemes ell�togatni az egyes tengerparti helysz�neken.

Kastavi kolomposbus�k ("zvoncs�ri")
A derekukon j�kora f�mkolompot z�rget�, sokban a moh�csi bus�jelmezekre eml�keztet� kastavi "zvoncs�rok" (zvono = "harang, kolomp") a horv�tok orsz�gosan legismertebb karnev�li figur�i. A jelmezes fi�k-f�rfiak tenger�sz�lt�zetbe - k�k-feh�r cs�kos p�l�ba �s vil�gos nadr�gba - b�jnak, l�bukra vastag zoknit h�znak, melybe belegy�rik a nadr�gsz�rat. Derekukra vastag, �l�nkpiros megk�t� ker�l - erre er�s�tik fel a k�l�nb�z� nagys�g� r�zkolompokat. A fenek�k�n hordott legnagyobb �ltal�ban 10-12 literes, m�g az oldalt l�g� kisebbek 1-1,5 literesek. A zvoncs�rok m�sik fontos kell�ke a v�llukra ter�tett b�r�nysz�rme, melyet madzagokkal er�s�tenek a fels�testhez. Jelmezes�nkr�l ezut�n m�r csak a fejd�sz hi�nyzik, mely legink�bb a moh�csi bus�maszkokra eml�keztet: pr�selt pap�rb�l �s f�b�l k�sz�lt, sz�rmer�t�tekkel �s szarvakkal "f�lelmetess� tett", j�kora sz�rnymaszk, amire a r�gi� egyes falvaiban piros orrot is aplik�lnak. Az �gy fel�kes�tett zvoncs�rok �ltal�ban csoportosan vonulnak fel a helys�g f�utc�in. Nagyobb felvonul�sokon minden falu zvoncs�rleg�nys�ge igyekszik m�s ritmusban l�pni, ami csapatonk�nt m�s-m�s kolompritmust eredm�nyez. A k�z�ns�g el� �rve a jelmezes fi�k egy kupacba t�m�r�lnek �s cs�p�j�ket hangos kurjongat�sok k�zepette �ssze�t�getve j�kora kolompzajt csapnak a k�rny�ken.

L�togasson el Kastavba: a karnev�li szezon janu�r 17-�n, Antal-napkor kezd�dik, �s Hamvaz�szerd�val �r v�get.

Nemzetk�zi karnev�li felvonul�s Rijek�ban
Rijeka a m�lt sz�zad v�g�n Eur�pa ezen r�sz�nek mondhatni karnev�li f�v�rosa volt. A farsangi szezonban egym�st �rt�k a mozgalmas utcai �nnepl�sek �s a rangosabbn�l rangosabb t�rsas�gi rendezv�nyek, �larcosb�lak, melyeken nagyst�l�en mulatott az eur�pai arisztokr�cia java r�sze. A helyi sz�nh�zban tartott �n. vir�gb�lnak �veken �t nagy hagyom�nya volt - ilyenkor a vir�gd�szbe borult nagysz�nh�z minden term�ben folyt a t�ncos mulats�g. Napjainkban ugyan nem ennyire nagyst�l�en, de v�ltozatlan mennyis�g� m�k�val, humorral �s tarkas�ggal zajlik Rijek�ban a karnev�li szezon. A v�ros jelenleg is a r�gi� egyik legsz�nesebb nemzetk�zi farsangi felvonul�s�nak ad otthont, melyen sz�mos k�lf�ldi felvonul� �s t�bbezer n�z� vesz r�szt, s mely saj�tos �tv�zete az eur�pai polg�ri (els�sorban velencei �s als�-ausztriai) karnev�loknak, valamint a k�rny�kbeli n�pi folkl�rnak �s a szl�v mitol�giai hagyom�nyoknak.
L�togasson el Rijek�ba: A Rijekai Nemzetk�zi Karnev�l febru�r 17-t�l m�rcius 4-ig tart. Indul�s el�tt oldalainkon t�j�koz�dhat a k�rny�k esem�nyeir�l (Az Opatijai rivi�ra karnev�li rendezv�nyei). A lovrani Vila Astr�ban �larcosb�lt rendeznek, melynek id�pontj�r�l szint�n itt t�j�koz�dhat. Rendszer�nk�n �t (on-line) sz�ll�st foglalhat a vill�ba.

Farsang Pag szigeten
Pag sziget azonos nev� sz�khelye a k�rny�k karnev�li esem�nyeinek k�zpontja. Itt rendezik meg a Robinja ("Rabn�") c�m� utc�n el�adott, t�ncos-�nekes n�pi sz�nj�t�kot. A rabn� figur�j�t n�i �lt�zetbe b�jt, kend�s f�rfi alak�tja, akit rendszerint k�t fiatal fi� k�s�r. A j�t�k tov�bbi szerepl�i a keresked� �s bar�ti t�rsas�ga, a z�szl�viv�, a zen�sz, �s m�g j�p�r, a t�r�k id�k �ltal inspir�lt figura. A szin�szek felvonulnak a nagy k�ztisztelet �vezte pl�b�nos h�za el� vagy a f�t�rre, itt k�r alakba rendez�dnek, �s megkezd�dik a j�t�k. A t�rt�net egyszer�: a szerepl�k k�t ellent�tes t�bort k�pviselnek, mindegyik mag�nak akarja megszerezni a rabn�t. A vita veszeked�ss� fajul, s m�g az ellenfelek a m�lt esem�nyeinek indulatos felh�nytorgat�s�val vannak elfoglalva - a rabn�nek siker�l kereket oldania.
L�togasson el Pagra: a karnev�li id�szak Pagon a V�zkereszt ut�ni els� szombaton kezd�dik. A legl�tv�nyosabb �s egyben szezonz�r� rendezv�nyeket a Hamvaz�szerda el�tti h�rom napon tartj�k a Petar Kresimir IV. t�ren.

Spliti karnev�l
T�rt�nelmi forr�sok szerint a d�l-dalm�t nagyv�ros karnev�li szok�srendszere a m�ltban jelent�sen elt�rhetett az adriai t�rs�g tipikus farsangi hagyom�nyait�l. �larcos b�lokat itt is rendeztek sz�p sz�mmal, s nemcsak a v�ros nemesi �s magisztr�tusi palot�iban, hanem olyan k�zm�vel�d�si sz�nhelyeken is, mint p�ld�ul a v�rosi olvas�terem vagy a nagysz�nh�z. K�l�n�s sz�nfoltot adtak az itteni karnev�loknak a humoros-szarkasztikus elemek, melyek sokszor egy-egy k�zismert szem�ly kifigur�z�s�ra ir�nyultak - a renesz�nsz szabadoss�g jegy�ben. A ragyog�an kivil�g�tott utc�kon egym�st �rt�k a k�l�nb�z� sz�nt�rsulatok t�rt�nelmi esem�nyeket feldolgoz� szabadt�ri el�ad�sai Mindezt irdatlan rak�tadurrog�s �s t�zij�t�kszer� mutatv�nyok, pajz�n mulats�gok k�s�rt�k. Nemcsoda, ha a korabeli v�rosaty�k r�plapok form�j�ban napjainkig is fennmaradt proklam�ci�kat tettek k�zz� az alapvet� illemszab�lyok betart�s�r�l!

Karnev�l Dubrovnikban
Dubrovnikban a farsangol�s hagyom�nya a 14. sz�zadig ny�lik vissza, amikor a v�ros�llam vezet�se enged�lyezte, hogy farsang idej�n a polg�rok befeket�thetik arcukat �s tetsz�leges figur�j� jelmezt �lthetnek, melynek azonban az illend�s�g hat�rain bel�l kellett maradnia. Ez lehetett az el�zm�nye annak, hogy a v�ros farsangi felvonul�sain eleinte j�r�szt csak a k�rny�k d�szes, alkalmi n�pviseleteiben jelentek meg a polg�rok, mell�zve a m�shol bevett f�lelmetes-nevets�ges jelmezeket. A fejedelmi palota el� �rve perg� ritmus� dudasz�ra megkezd�d�tt a f�rfiak vid�m h�rmasugr�saival tark�tott k�z�ss�gi t�nc, a k�l�. A farsangi mulats�gok sor�ba olykor vit�zi j�t�kokat is beiktattak - az utca teljes sz�less�g�ben n�h�ny m�ter magass�gban k�telet fesz�tettek ki, melyr�l k�z�pen egy vaskosabb ez�stgy�r�t l�gattak be a j�t�kt�rbe. Az utca v�g�n felsorakoztak lovaikon a kopj�val felszerelkezett ifjak, majd egyenk�nt v�gigv�gtattak az utc�n, s a gy�r� al� �rve kopj�jukkal v�gta k�zben �gy kellett leakasztaniuk a gy�r�t, hogy az lehet�leg fennakadjon a kopja hegy�n! K�s�bb, a renesz�nsz hanyatl�sa idej�n megjelentek a farsangi felvonul�sokon a k�l�nf�le katonajelmezek, t�ncosok-artist�k, igricek, �s a rendszerint dajk�nak, m�gusnak, kuruzsl�nak, papnak vagy �ppen krampusznak �lt�z�tt mulattat�k. A 18. sz�zadra tehet� a hivat�sos sz�nt�rsulatok megjelen�se a dubrovniki karnev�lokon, akik m�r szervezett keretek k�z�tt, r�szletes koreogr�fi�val adt�k el� szabadt�ri t�ncos sz�nj�t�kaikat. A 20. sz. elej�n a karnev�li mulatoz�s eredetileg csup�n utcai szok�sa megh�d�tja a z�rt tereket is - �gy uralkod�i �s vagyonos k�r�kben a sz�zadfordul�t�l fogva a v�ros nemesi palot�iban is tartanak csill�g� �larcosb�lokat.
L�togasson el Dubrovnikba: a karnev�li id�szak Dubrovnikban febru�r 22-t�l m�rcius 4-ig tart.