Kesice, kesic�z�s

A viaszol�s l�nyege, hogy a felhev�tett viaszt r�zcs�vecsk�n, azaz kesic�n vezetik �t, rajzolnak mint�t vele a toj�sra, majd megfestik, a viasz alatt nem fogja be a fest�k a toj�st, �gy a leolvaszt�s ut�n a minta kirajzol�dik. Gyimesben a h�sv�ti toj�st a locsol�knak k�sz�tik aj�nd�kba, de emellett legal�bb olyan fontos, hogy a felt�mad�s jelk�pek�nt nagyp�nteken az �rkopors� mell� helyezz�k.
A h�sv�ti toj�sok �r�sa, vagyis kesic�z�se szervezett munk�t ig�nyel, a h�sv�ti �nnepk�r fontos esem�nye, melynek meghat�rozott rendje alakult ki. Gondos v�logat�ssal kezd�dik a b�jti id�szakban. A sz�p form�j�, hib�tlan, nem foltos �s feh�r toj�sokat f�lre teszik. A k�z�ss�g sz�montartja azokat a l�nyokat �s asszonyokat, akik k�l�n�sen �gyesen �s sz�pen �r�k�zz�k a h�meket, ez�rt aki sz�pet akar, meg�llapodik vel�k �s a nagyh�ten elviszi hozz� a meg�r�sra sz�nt toj�sokat. Az �k�tm�nyek k�sz�t�se hagyom�nyosan a n�k dolga, azonban akad olyan f�rfi is Gyimesk�z�plokon, akit gyermekkora �ta, a falu k�z�ss�ge is elismer, megrendel�sre is dolgozik. �ltal�ban egy kesic�zett pirostoj�s munkad�ja k�t nyerstoj�s. Mivel az �nnep kiemelked� szimb�lum�r�l van sz�, p�nzt nem k�rnek �rte. A toj�s�r� asszonyokn�l gyakran t�bb sz�z toj�s is �sszegy�l. A kesic�z�s ideje nagyp�ntek, mert a hagyom�ny szerint az e napon f�tt toj�sok nem romlanak meg. A munk�t kal�k�ba gy�lve v�gzik. Van, aki csak kesic�zik, van, aki csak fest. Gyakran a viaszminta rajzol�s�t is megosztj�k: Az �gyesebb kez�ek rajzolj�k a f� mot�vumot, �ltal�ban gyermekek v�gzik a pettyez�st. A legszebbet Nagyp�nteken Krisztus kopors�j�hoz viszik a templomba, a feh�r leped�re, vagy egy el�re odak�sz�tett kos�rk�ba teszik. Az �nnep elm�lt�val a toj�sokat a pap fogyaszthatja el. Nagyszombat este vagy vas�rnap reggel a csal�dnak sz�nt toj�sokat elviszik a szentmis�re megszenteltetni. �ltal�ban egyet, vagy annyi darabot, ah�nyan a csal�d tagjai vannak, majd a felt�mad�s �nnep�n, vas�rnap k�z�sen elfogyasztj�k. P�ld�ja ez a szellemi �s fizikai �tl�nyeg�l�snek, az egy�v� tartoz�snak a felt�madt Krisztussal �s a csal�ddal. A szentelm�ny h�j�nak m�gikus erej�be vetett hitr�l tan�skodik az a szok�s, hogy a toj�sh�jat a gy�m�lcsf�k t�v�be, baromfiak eles�g�be, vagy a t�zbe dobj�k. A locsol�knak sz�nt toj�s megmarad�s�t egy hiedelem regul�ja biztos�tja, miszerint a toj�sokat, csak h�sv�t h�tf�n lehet megenni, k�l�nben szagos lesz az ember sz�ja. Egyes helyeken a h�sv�ti asztalra egy t�lban cs�r�ztatott b�z�t helyeznek, s ebb�l k�n�lj�k a locsol�knak az �k�tm�nyeket. H�sv�th�tf�n a l�nyok �s asszonyok, de van, ahol az eg�sz csal�d ritu�lis mosd�st v�gez, vagyis a mosd�t�lba egy piros toj�st tesznek �s ennek a viz�ben mosakodnak meg. A hasonl�s�gi m�gi�hoz r�olvas�s is kapcsol�dik. Keresztet vetnek �s ezt mondj�k: - Olyan sz�p, eg�szs�ges �s piros legyek, mint ez a toj�s!

J�t�kos toj�sok

H�sv�th�tf�n a locsol�s jutalm�val a fi�k az utc�n j�t�kokat �znek. Sz�rakoztat� �s �gyess�gi j�t�kok ezek:

toj�skeres�s (meg kell keresni a f�ben vagy a h�ban az elhaj�tott toj�st, ki mit tal�l, az�), toj�sfeldob�s (a leveg�be dob�lj�k, ki tud t�bbet elkapni),

toj�sgur�t�s (ki tudja messzebb gur�tani a f�ld�n �gy, hogy �ssze ne t�rj�n, aki �gyes az tudja, hogy a b�t�j�n, teh�t a cs�cs�n kell ind�tani),

toj�shajt�s sepr�vel (sepr�vel vezett�k, a toj�st ki tudja �gyesebben, �sszet�r�s n�lk�l min�l t�volabb hajtani).

Elmond�suk szerint a rom�nokt�l ismerik a toj�s�ssze�t�s szok�s�t, melynek l�nyege, hogy h�sv�th�tf�n a h�ziak a hozz�juk l�togat� rokonokkal, vend�gekkel �ssze�tnek egy-egy toj�st, mik�zben ez a p�rbesz�d hangzik el: - Krisztus felt�madt! - Val�ban felt�madt! Ezt k�vet�en megeszik a toj�sokat, hogy olyan sz�p pirosak, eg�szs�gesek legyenek �k is.

A mot�vumok hagyom�nyoz�d�sa nemcsak eml�kezetb�l t�rt�nik, hanem a toj�s�sz�b�l (�gy nevezik a locsolkod� fi�k toj�sgy�jt�s�t) hazat�r� leg�nyek �desanyja megv�logatja a toj�sokat �s elteszi a k�vetkez� �vre mint�nak az �j �s tetszet�s darabokat, vagy egy f�zetbe lerajzolja.

A rengeteg �sszegy�jt�tt f�t toj�sb�l h�sv�ti sal�t�t, b�f�t k�sz�tenek.