H�mestoj�s

A H�mestoj�s a tavaszi - h�sv�ti - �nnepk�r �si kultikus szimb�luma sz�mos n�p hitvil�g�ban. Az �let hordoz�ja, amely mag�ban rejti a m�ltat �s j�v�t. Ezzel magyar�zhat�, hogy �seink �s a rokon n�pek jelekkel ell�tott piros toj�st tettek a halottak kez�be (pl. kiszombori hun-avar temet� n�i s�rja). Az �jj�sz�let�s, felt�mad�s, els�sorban azonban a term�kenys�g jelk�pe. Lehets�ges, hogy �si H�mestoj�s szavunk is a n� �s f�rfi kapcsolat�ra utal. A h�m sz� csak utols�sorban jelent d�szt, a k�t fogalom szorosan �sszetartozik. A legmakacsabban meg�rz�tt �s ma is gyakorolt n�pszok�sunk a locsol�s is ezt jelk�pezi. A v�zbevet�s �si term�kenys�get var�zsl� szok�s �s ehhez kapcsol�dik az �let keletkez�s�nek �r�k szimb�luma, a d�sz�tett toj�s aj�nd�koz�sa. �gy b�nik vele mint a h�mes toj�ssal sz�l�sunk abb�l a korb�l sz�rmazhat, amikor a szaporod�s, az �let szimb�lum�nak tekintett�k �ltal�nosan �s komolyan vett�k annak jelent�s�g�t. Vigy�zni kellett, nehogy elt�rj�n az aj�nd�kba kapott, term�kenys�get, �j �letet jelk�pez� h�mes toj�s.

A magyar h�mes toj�s d�sz�t�s�nek jelk�prendszere j�val a kereszt�nys�g el�tti id�b�l val�. Figyelemrem�lt�, hogy a magyarok, ellent�tben a szomsz�dos n�pekkel, a kereszt�nys�g felv�tele ut�n sem adtak kereszt�ny tartalmat mot�vumaiknak. Az �si kultikus jelek a r�gi magyar �let �s hitvil�g minden fontos mozzanat�t t�kr�zik. A messzi m�ltb�l sz�rmaz�, er�sen absztrakt rajzokban nehezen ismerhet� fel a p�sztorkod�s, lovas �let, term�szet, �r�k �let, term�kenys�gvar�zsl�s, bajelh�r�t�s �s a vil�gmindens�g �br�zol�sa. Az �si, sok esetben kozmikus jeleket a t�rt�nelmi Magyarorsz�g minden r�sz�n haszn�lj�k. A var�zserej� jelk�pek m�g�tt h�z�d� t�bb ezer �ves hitvil�g elkopik, a rajzok v�ltoznak. �jrafelfedez�s�k fontos, komoly kutat�munk�t k�v�n.

H�mestoj�s jelk�pek:

A k�r a teremt� Isten jelk�pe, nincs kezdete �s v�ge. A k�r kett�v�laszt�sa megadja az eget �s a f�ldet - evil�g-t�lvil�g. Az ezt metsz� vonal alkotja a m�gikus keresztet, a vil�g er�k�zpontj�t, amely a teremt� hatalm�t jelk�pezi a vil�g felett. Ebb�l a k�zpontb�l fejl�dnek ki a tov�bbi jelk�pek. Az �gi energia ki�rad�s�t jel�li az erre helyezett k�z, ujjas, istenl�tra, az �r�kz�ld �gban v�gz�d� kereszt mint �letfa. A nap szimb�luma az �si napker�k (svasztika), az �let �r�k forg�s�ra utal�, kacsokban v�gz�d� kereszt. Magyar toj�s�r� asszonyok r�kfarkasnak is nevezik a perg�, n�gyes kacsban felismerhet� svasztik�t. A napp�lya cs�cspontja, fordul�ja ny�ron a r�k jegy�ben van! Ezt fejezi ki a forg�, �rv�nyl� jel, melynek �gai a vil�got alkot� n�gy elemet, a t�zet, vizet, leveg�t �s f�ldet is szimboliz�lj�k. A k�z �v�, bajelh�r�t� jel is. A t�lgyfalev�l alakj�t felvev� meander a csal�di �sszetart�st, a term�kenys�get kakastar�j, gereblye, pontok/magok, b�ka jel�li. Ez ut�bbi a szerelem �s �jj�sz�let�s szimb�luma is. A kos a nap, a meg�jul�s jele. Az �llatokat leegyszer�s�tve, csak test�k egy-egy r�sz�vel �br�zolj�k. A modern kor kiszor�tja az �si hagyom�nyokat, a h�mes toj�st is kedves aj�nd�kk� egyszer�s�ti, m�gsem tudja kipuszt�tani n�p�nk lelkis�g�nek csod�latos jelk�prendszer�t, melyet a magyar asszonyok �vezredeken kereszt�l meg�riztek. Sokan ma is vall�sos szertart�ssal veszik kez�kbe �s d�sz�tik ki az �letet �rz� isteni alkot�st.

A leggyakrabban haszn�lt sz�n a piros, ebb�l ered m�sik elterjedt neve a piros toj�s.

A m�gikus piros a v�r �s a t�z sz�ne. A meg�jul�s, szerelem, tavasz, �r�m, szabads�g, kics�r�z� �let, J�zus kiontott v�re k�vetkezt�ben a felt�mad�s �s az �r�k�let jelk�pe. A piros sz�n szerencs�t hoz �s �v betegs�gt�l, t�zt�l. Var�zsereje miatt akkor is haszn�lj�k a nevet, amikor a piros sz�n teljesen hi�nyzik.
A d�sz�t�s leg�sibb m�dja a karcol�s. N�piesen vakart vagy kotort toj�snak nevezik. A n�v�nyi anyagban megfestett toj�sra �les szersz�mmal, - k�s, �vegdarab - karcolj�k a var�zsjeleket. Fizikai er�t k�v�n, f�rfiak haszn�lj�k f�leg.
Hagyom�nyos, �ltal�nosan elterjedt az �rott toj�s. �r�k�val meleg viasszal �rj�k a mint�t a szobah�m�rs�klet� toj�sra �s ut�na m�rtj�k a fest�kl�be. Ma is kedvelt a hagymah�jb�l f�z�tt oldat.

Szint�n r�gi elj�r�s a metsz�s. A viasszal meg�rt toj�st ecetben vagy savany�k�poszta-l�ben �ztatj�k �r�kig, ami a meg�rt ter�let kiv�tel�vel elmarja a toj�sh�j fel�t. Sz�p hat�s� a barna toj�s haszn�lata.

Magyar jellegzetess�g a patkolt vagy vasalt h�mes toj�s. Apr� f�m t�rgyakat, patk�kat szegeznek a toj�sh�jra. Kiz�r�lag f�rfiak, f�k�nt mester kov�csok k�sz�tik.

A h�mes toj�s hagyom�nya olyan �si m�ltb�l �rkezik hozz�nk, olyan m�lyen benn�nk van, hogy ezer �v alatt sem az id�, sem �j szok�sok, sem idegen befoly�s �s elnyom�s nem tudta a magyar n�p �let�b�l, lelk�b�l kit�r�lni.

�

http://husvet.lap.hu/

http://husvet.linkcenter.hu/

http://www.enchantedlearning.com/crafts/africa/

�

Piros toj�s a jutalmam, el ne felejts�tek

Ha nem tal�ltad meg a sz�modra kedves versik�t n�zz sz�t ezeken az oldalakon is!

http://www.mfa.kfki.hu/~riesz/locsolo.htm
http://www.freeweb.hu/amino/vers.htm
http://www.extra.hu/Oliver_isten/locsoll.htm

http://www.netorian.hu/kategoria/20

versek, id�zetek

http://husvet.linkcenter.hu/index.php

http://www.jcu.edu/language/hunghemu/hunghe6a.htm

http://www.koloknet.hu/media/index.htm

�

http://web.tvnetwork.hu/vidaa/wic/ostara/egg/motiv.html

A magyar h�mes toj�sok mintakincs�nek legfõbb jellegzetess�gei

http://www.hungaria.org/hal/folklor/index.php?halid=3&menuid=40

http://www.hungaria.org/hal/folklor/index.php?halid=3&menuid=40#355

http://www.mno.hu/index.mno?cikk=213886&rvt=127