A húsvét története-2007
BB 2007.04.05. 07:07
A Húsvét a keresztény világ egyik legnagyobb ünnepe...
2007
A húsvét története
A Húsvét a keresztény világ egyik legnagyobb ünnepe. Jézus feltámadását ünneplik mindenhol a templomokban. A történet szerint két nappal előtte, pénteken, feszítették keresztre őt a római katonák, azzal gyanúsították, hogy forradalmat indíthatott volna a tanításaival és hogy ő akart lenni a király. Ezért csúfságból tövis koronát tettek a fejére, kezét, lábát odaszegezték a kereszthez és a feje fölé odatűztek egy papírt, amin ez állt: I.N.R.I. - Iesus Nazarensis, Rex Iudeae. Magyarul: Názáreti Jézus, Judea királya. Szegény, meg is halt néhány órán belül, a családja eltemette, zsidó szokás szerint egy barlangot ásva a domboldalba az Olajfák Hegyén és egy nagy, nehéz kővel takarták be a sírt. Lévén, hogy másnap szombat volt és olyankor a tízparancsolat szerint pihenni kell, a családja és a tanítványai csak vasárnap mentek ki megint a sírhoz. De mit találtak ott...!? Üres volt a gödör! Egy angyal állt mellette és azt mondta a gyászolóknak: "Nincs már itt, mert feltámadt!"
Gondolom észrevetted már, hogy a dátum évről évre változik. Akkor vajon hogyan tudják, mikor kell ünnepelni? Pedig ezt te magad is kiszámolhatod úgy, hogy megfigyeled mikor van az első telihold március 21 után és akkor az utána következő első vasárnap lesz a Húsvét. Azért tudják, hogy akkor volt, mert a biblia szerint az ekkor ünnepelt zsidó Peszach első napján tartóztatták le Jézust. Az úgynevezett Utolsó Vacsora alkalmával (ismered-e a híres festményt?) Jézus és a tanitványai a Peszach előestéjén szokásos Széder estet ünnepelték meg, megtörve az élesztő nélkül sütött kenyeret (maceszt) és megitták az előírt több pohár bort. Nagyon sok nyelven ma is úgy hívják a húsvétot, hogy Paszcha (görög, orosz), Pascua (spanyol), Páscoa (portugál), Pasqua (olasz), Paque (francia), Pĺsk (svéd), Pĺske (norvég), Paste (román).
Több európai nyelven a teuton (norsze) Őstra istennő ünnepének a neve ragadt a húsvétra: Oster (német), Easter(angol). Az istennőt szimbolizálta a tojás és a nyuszi, ez utóbbit Németországban kezdték el újra húsvéti szimbólumként használni az 1800-as években és onnan terjedt el ma már a világon mindenhol.
De a világ minden táján ünnepelnek valamilyen tavaszi ünnepet a nem keresztények is. Mióta a világ, világ, az emberek örvendeztek és megünnepelték a tavaszt, a természet felújulását. A leguniverzálisabb szimbólum a tojás, mivel az a termékenységet, új életet juttatja eszünkbe. Gyakori ötlet a tojások színezése, a "piros", vagy "hímes" tojás, már az ősi Babilonban is csinálták. Később az egyiptomi templomokat is kidíszítették velük tavasszal. Ma a legmesteribben díszített tojásokat az ukránok készítik.
A liliom is ősi pogány szimbólum, a termékenység jele, szintúgy a gyertyák, amik az ilyenkor rakott nagy tüzekre emlékeztetnek.
A húsvét jelképei
A húsvéti tojás
Tudod-e, honnét származik a húsvéti nyúl és a tojás ? A tojás a tisztaság, a termékenység és mindenek előtt az élet szimbóluma. A középkorban még fizetőeszköz is volt. A kereszténységben a tojás az újjászületés szimbóluma. Már a 13. századból vannak írásos emlékeink a tojás festéséről. 1615-ben Strassburgban említik először "húsvéti tojás"-ként. Eredetileg a tojások egyszínűek voltak. A leginkább elterjedt szín Nyugat-Európában piros, Kelet-Európában pedig arany volt. Csak a 17. században kezdték többszínűvé festeni, illetve különféle mintákkal ellátni. Magyarországon elterjedt a hímes tojás festése, melyhez a leghülönfélébb technikákat használják fel.
A húsvéti nyúl
A húsvéti nyúl a termékenység szimbóluma és először a húsvéti képeken a tojás mellet ábrázolták és a termékenység szimbóluma volt. Bizáncban a nyúl az állatszimbolikában Krisztus jele volt. Léteznek más népszokások is, melyek kapcsolatba kerülnek a nyúllal.
A húsvéti bárány
A húsvéti bárány a fegyvertelenség szimbóluma a vadállatokkal szemben. Ezen kívül az ótestamentumban áldozati állat is volt. Napjainkban is a zsidó rituáléhoz tartozik pészáh ünnepére bárányt vágni és elfogyasztani.
Húsvéti díszítések
Húsvéti fészek
Üde zöld színfoltja lehet a lakásnak, a húsvéti étkezőasztalnak a zsázsából készült hajtató tálacska. A zsázsa igénytelen és nagyon gyorsan nő. Húsvét előtt két-három nappal egy edénykébe (lehet fél törött tojáshéjba,) egy réteg vattát teszek, jól meglocsolom vízzel és zsázsamagokat szórok bele. Az edénykét az ablakpárkányba teszem és rendszeresen öntözöm.
Hajtatott kukoricacső
Egy tálkába egy félbe vágott, egyenes aljú, kukoricacsövet teszek és alaposan megöntözöm (állandóan álljon benne 1,5-2 centi víz). 10-12 nap alatt gyönyörű kukoricalevelek fognak a cső mellett kihajtani.
Barkás, virágos vázák, cserepek
Patakparton találhatók füzesek. Itt pár szál barkát szedek és vázába teszem. Egy hét alatt kinyílnak a kis pamacsok, melyek simogatása, olyan, mint a selyem, nyúlszőr benyomását keltik.
Ugyancsak vázába lehet tenni az elfeledett aranyeső ágacskákat. Üde dísze lehet a húsvéti fácskának is.
Ha van a kiskertünkben, százszorszép, kis cserépbe ültetve, szép dísze lehet az ünnepi asztalnak, hátha még a kis cserepet, van kedvünk díszíteni. (Pld-ul crepp-papírral, Decoupage technikával, vagy akárcsak lefestjük, valamilyen festékkel, de lehet márványozni is, akkor amikor a tojásokat készítjük.
Barkaág a lakásban
A tojás mellett a barka a leggyakoribb húsvéti jelkép. A mi éghajlati viszonyaink között a fűzfabarka helyettesíti azokat a pálmaágakat, amelyeket lengetve üdvözölte a nép egykor a Jeruzsálembe bevonuló Jézust. Ennek emlékére szentelik meg a barkát virágvasárnapján. A megszentelt barkát a hívek otthonukban gondosan megőrzik, például valamelyik kép háta mögé beszúrva. Eresz alá tűzve villámcsapástól őrizte a házat, egyébként különböző betegségek alkalmával is használták, gyógyító erőt tulajdonítva neki. Napjainkban a barka szívesen alkalmazott tavaszi lakásdísz, így azok is díszítik vele otthonukat – mint a tavasz hírnökével –, akik a barka szentelmény voltát figyelmen kívül hagyják. A barkaágnak – vagy bármely, kirügyezett, kevéssé levelező ágnak – további szerep is adódik a húsvéti jelképek világában. Például kifújt, zsinórra fűzött húsvéti tojásokkal díszítik fel. Ez a – főleg német földön honos – szokás mostanában terjed el hazánkban. Az Amerikai Egyesült Államokban is a német bevándorlók terjesztették el az Egg-tree-t, a tojásfát, amely valóban olyan látványt nyújt, mintha tojásokat termő fa volna. Európa északi pereméhez közeledve a barka sem nyílik ki virágvasárnapra. Így aztán például a Lengyelország északi vidékein lakók asszonyai száraz virágokat dolgoznak az ágakra, s ezeket a – nemegyszer méteres – palmynak nevezett alkotásokat hordozzák a virágvasárnapi körmeneten, majd őrzik meg – megszentelve – otthonaikban.
http://husvet.lap.hu/
http://husvet.linkcenter.hu/
http://www.enchantedlearning.com/crafts/africa/
¤
Piros tojás a jutalmam, el ne felejtsétek
Ha nem találtad meg a számodra kedves versikét nézz szét ezeken az oldalakon is!
http://www.mfa.kfki.hu/~riesz/locsolo.htm http://www.freeweb.hu/amino/vers.htm http://www.extra.hu/Oliver_isten/locsoll.htm
http://www.netorian.hu/kategoria/20
versek, idézetek
http://husvet.linkcenter.hu/index.php
http://www.jcu.edu/language/hunghemu/hunghe6a.htm
http://www.koloknet.hu/media/index.htm
¤
http://web.tvnetwork.hu/vidaa/wic/ostara/egg/motiv.html
A magyar hímes tojások mintakincsének legfõbb jellegzetességei
http://www.hungaria.org/hal/folklor/index.php?halid=3&menuid=40
http://www.hungaria.org/hal/folklor/index.php?halid=3&menuid=40#355
http://www.mno.hu/index.mno?cikk=213886&rvt=127
¤
További ötleteket az „Ötletparádé”, a sablonok, képek, minták részben is bőven találsz.
|